A 2022. évi Advent is mozgalmasra sikeredett Csokalyon. Ahogy azt már megszokhattuk, minden évben valami újdonsággal készülnek a református gyülekezet tagjai az év legszebb időszakára.

Az ötödik ízben megrendezett, már hagyományosnak mondható adventi vásárral vette kezdetét a karácsonyi időszak. November utolsó vasárnapjára a közkedvelt portékák (adventi koszorú, mézes kalács, pörkölt dió, kézműves díszek) mellé idén újdonságként sárgarépa lekvárt és fürdőbombát készítettek az asszonyok. A vásár 1.200 lejes bevételét teljes egészében a jövő évi gyermekmunkára fordítja az egyházközség.

Ismét volt jótékonysági süteményvásár a micskei Sámuel bentlakás lakói számára. A csokalyi asszonyok szorgalmának köszönhetően 32 tányér finomságot állítottak össze, amit a vásárban 495 lej összegben értékesítettek. Beérkezett még 200 lej célirányos adomány is a bentlakás 14 lakója számára, melyet közvetlenül Karácsony előtt juttattak el a gyülekezetben összeállított cipős doboz ajándékokkal együtt.

Adventi vásárt rendezett a csokalyi református közösség advent első vasárnapján a gyülekezet közösségi termében. Az istentiszteletről távozva a hívek útja a helyiek között „emeletes iskolaként” ismert épületbe vezetett, ahol a lelkesen és szeretettel előkészített kézműves termékekkel és finomságokkal terített asztalok várták az adventet ünneplőket. A megvásárolható termékek között mézeskalácsok, karácsonyfa díszek, fahéjas pörkölt dió, asztali díszek, adventi koszorúk voltak ízlésesen sorakoztatva, jelképes összegekért. Ezeket az óvodások és konfirmálók mellett – az idei esztendőben először – a barkácskörben tevékenykedő asszonyok készítették elő. A terem másik oldalában meleg tea és forralt bor, fánk és lángos várta az időseket és fiatalokat. A befolyt összeget, mint minden évben, idén is a gyermekfoglalkozásokra fordítják.

Advent harmadik vasárnapja ennél is mozgalmasabban telt. December 14-én délután a szatmárnémeti Szegletkő nevű dicsőítő zenekar adventi koncertjét hallgathattuk a csokalyi református templomban. A koncerten összegyűlt perselypénzt az érkörtvélyesi Ölyüs Noel gyógyíttatására ajánlották fel.

Családias, meghitt adventi vásárt tartott a csokalyi református közösség advent első vasárnapján a gyülekezeti imateremben. Az istentiszteletről távozva a hívek útja egyből a közösség imatermébe vezetett, ahol már kézműves termékekkel és finomságokkal terített asztal várta az adventet ünneplőket. Az imateremben a hatalmas nyüzsgés ellenére mindenki türelemmel nézelődött a kézzel készült kis tárgyak között, és láthatóan szívesen csevegett az egyházi alkalom után. A megvásárolható termékek között voltak mézeskalácsok, karácsonyfadíszek, képeslapok és mécsestartók is, ízlésesen sorakoztatva, jelképes összegekért. Ezeket az óvodások és kisiskolások, illetve a helyi IKE tagjai készítették. A terem másik oldalában pedig meleg tea, fánk és lángos várta az időseket és fiatalokat. A befolyt összegből társasjátékot vásárolnak majd az IKE-s fiatalok számára, a hosszú téli estékre készülve.

(Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök készített interjúnk nyomán.)

Elsősorban misztériumként, titokként kell megélnünk az adventi időszakot. A gondviselés is úgy rendelte, hogy december 8-tól a szent év által egy különleges keret is adódik erre. A Szentatya meghirdette az Isteni irgalmasság évét, mely arról szól, hogy egyéni életünkben fedezzük fel Istennek a jóságát. Nem állíthatjuk, hogy kiérdemeltük valamiért – ez Istennek az ajándéka, a titka, hogy ő az jóságával, szeretetével elhalmoz. Hogyha ezt tényleg fel tudjuk fedezni és át tudjuk élni, akkor egészen más lenne és lesz a mi viszonyunk a többiekhez is, egészen másképp tudunk a világ elé állni.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon a Szentatya miért éppen most rendelt el egy ilyen rendkívüli időt? Én azt hiszem, hogy nem véletlenül. Látjuk, hogy mi minden történik a világban. Sajnos nem is tudjuk már követni, de azt látjuk, hogy Európa és az egész világ félelemben él. Talán éppen ezért gondolta Szentatyánk, hogy ideje volna kicsit megállni és mérlegelni ezt a titkot, hogy igenis Isten jóságos hozzánk, szeret minket – ezt meg kell értenünk, át kell élnünk és akkor tudunk valamit javítani ezen a világon.

Ünnepi szentmisén, az ifjúsági találkozóval egybekötve gyújtották meg az adventi koszorú második gyertyáját Székelyhídon december 7-én a római katolikus templomban. Az ünnepségre Margittáról és Székelyhídról, a két esperesi körzetből érkezett plébánosok és a velük érkezett gyerekek szavalatokkal és énekkel köszöntötték egymást és tették ünnepélyessé az adventi készülődést.

Összehozta a kis falu lakóit az új ünnepi esemény

Hagyományteremtő szándékkal szerveztek Szentjobbon adventi vásárt november 30-án. Az eseményre lassan érkeztek a vendégek, viszont minél többen nézelődtek a portékák körül, természetesen annál jobb lett a hangulat.
A lakodalmas házat karácsonyi dalok és gyermekzsivaj, meleg bor- és fenyőillat töltötték meg. A vásáron a meleg bort és teát az egyháznak köszönhették a melegedők, de hogy a rágcsálnivaló se maradjon el, mézes sütiket és gofrit lehetett kapni, rögtön az eseményt szervező Szent István Szociális Központ gyerkőceinek kézműves termékei után. Számtalan díszes gyertyát, igényes képeslapokat, asztali díszeket vásárolhatott bárki a közeledő ünnepi ajándékozás céljából, vagy épp tombolát, adventi koszorút, esetleg a szomszéd boltos adományozta édességeket.

Az adventi időszak a karácsonyt megelőző negyedik vasárnappal, azaz Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét. (Az ’adventus’ latin eredetűszó, jelentése eljövetel, megérkezés.) Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei az ősi korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal és fagyönggyel ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét.
Az adventi koszorú hagyománya valószínűleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól.

A keresztyén ember legfontosabb ünnepe a húsvét. „Én vagyok a feltámadás és az élet” – olvassuk a Szentírásban a János- evangélium 11,25 versében.  Húsvéti ünneplésünk központjában a feltámadt Jézus Krisztus áll, aki odafordul az elhagyott magányban, szegénységben élő egyszerű emberhez, letörli a könnyeket és megvigasztal minden rászorultat. Nem válogat az emberek között, számára mindenki egyenlő. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A niceai zsinat Kr. u. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A magyar szó ,,húsvét”, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.