Befejeződtek a munkálatok, jöhetnek a kulturális események

Hivatalosan átadták Székelyhíd felújított színházát január 23-án, szombaton. Az átépült kultúrotthon a színházi előadások mellett számos kulturális eseménynek is helyet tud biztosítani, így a kórustalálkozóknak, kiállításoknak, könyvbemutatóknak, konferenciáknak is. Mi több, Székelyhíd több, mint tíz kulturális csoportja szintén helyet kaphat az új művelődési térben.

Béres Csaba, városunk polgármestere az átadáson kifejtette, hogy a városvezetés kezdetben a havi vagy két heti rendszerességgel történő programszervezésben gondolkodik, évadot pedig 2021 szeptemberétől terveznek hirdetni. Az elöljárók elképzelései szerint lehetséges, hogy az új épületet a székelyhídi születésű, 2019-ben elhunyt Szabó József (becenevén Ódzsa) rendezőről, dramaturgról nevezik el.

Folyamatosan csiszolgatja stílusát Major Zsuzsi, székelyhídi divattervező

Major Zsuzsi fiatal anyuka, aki nagy gyereklelkével szemléli a világot. Piros, fekete pöttyös, katica kabátban libben elő, hogy fogadjon otthonukban, mikor meglátogatom őket. Ugyanakkor komoly felnőtt is, aki kreatív alkotóként saját vállalkozása, varró és kézműves műhelye beindítását tervezi a közeljövőben.

– Hogyan emlékszel vissza a gyerekkorodra?

– Nagyon sokat jelentett az, hogy kint a hegyen szomszédok nélkül nőhettünk fel a bátyámmal. Édesanyámék sok ismerőse meg is jegyezte, hogy biztos antiszociális felnőttek válnak majd belőlünk, azonban ennek pont az ellenkezője igazolódott be: igazán társasági emberek lettünk mindketten. Rengeteg barátunk volt, akik – ha esett az eső, gumicsizmában, ha pedig hullott a hó, szinte négykézláb vagy traktorral – gyakran meglátogattak bennünket. Vonzotta őket a kaland, az a szabadság, amit ott találtak. Nagy örömmel tölt el, hogy közel költöztünk a férjemmel a szülői házhoz és most a saját gyerekemnek is hasonló szabadságot adhatok.

Megkérünk mindenkit, hogy a kijelölt napokon reggel 8 óra előtt helyezzék ki a megfelelő kukákat és zsákokat, a következő program szerint:

Új könyvtárossal és leleményes ötletekkel gazdagodik a könyvtár

Nem esik messze az alma a fájától, tartja a mondás, amelyet az élet is gyakran alátámaszt. Guba-Kerekes Zsuzsa festőművész, illusztrátor (portrénkon) esetében ez nemrég kétszeresen is beigazolódott, hisz az édesapjától örökölt rajztehetsége mellett az édesanyjától örökölt könyvszeretete szintén meghozta gyümölcsét. A harmincéves pálya után nyugdíjba vonuló édesanyját követve vált Zsuzsa Székelyhíd város újonnan kinevezett könyvtárosává.

Az új munkahelyért tavaly november elején sikeresen versenyvizsgázott, így hamarosan kezdetét vette a munka, amelyben az első hetekben segítő jobbként édesanyja állt mellette. El is kelt a támogatás, hisz rengeteg új dolog van, amiben meg kell állnia a helyét: a könyvek számrendszerének megtanulása és digitalizálása, azaz egy számítógépes programban való rendszerezése, nem utolsó sorban pedig az olvasók megismerése.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén (ma Szatmárcseke) a Himnusz kéziratát, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredeti kézirat szerint január 22-én. A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette közösségünk identitását kifejező énekké, nemzeti himnuszunkká. Hivatalosan csak 1989-ben került be a magyar alkotmányba, szövegének születésnapja ekkor lett a magyar kultúra napja is egyben.

A kultúra az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, csak közösségi létben létezhet, megünneplése szintén a közösség javát szolgálja. „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” – vallja Fasang Árpád zongoraművész, aki először vetette fel a magyar kultúra napjáról való megemlékezés ötletét.

Körkápolna létesül a hegyközszentmiklósi termálstrand mellett

Mi lenne, ha a bővülő strand mellett, romtemplomok köveiből épülne egy körkápolna? – vetette fel az ötletet a hegyköz­szentmiklósi létesítmény egyik törzsvendége, a nagyváradi születésű Kozma Dávid vállalkozó, aki jelenleg Kolozsváron él és dolgozik, ebéd utáni beszélgetős, kávézós társalgás közben tavaly novemberben. Hisz a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárulásával, európai uniós támogatással öthektáros területen három úszómedence és a hozzájuk tartozó épületek már körvonalazódnak. A református egyház tulajdonához tartozó termálfürdő fejlesztését szorgalmazó Árus László Csongor helyi lelkész továbbította a kérdést Forró Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzőjének, aki azonnal támogatója  lett az ötletnek. Nem különben Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere, és már a következő hétvégén komoly megbeszélésre, pontosításra összeült a négyes, elindult a munka. Az eredeti felvetéstől annyiban tértek el, hogy a hajdanvolt keresztény templomok kövei, mintegy kiállított tárgyként beépülnek a körkápolna falába. Mindegyik mellett ott lesz egy rövid ismertető vagy kép és egy QR-kód, ami a már azóta levédett korkapolna.eu internetes oldalra vezeti a látogatókat, ahol végigkísérhetik az egykor volt istenházak történetét – alapkőletételtől a jelenig, képekben, történetekben.

Festeni jó – tehetségprogram Székelyhídon címmel készül lebonyolítani képzőművészeti rendezvénysorozatot az Ér Hangja Egyesület 2021 első felében. A projekt célja városunk és a környék azon VII-XII. osztályos fiataljainak a felkarolása, akik tehetségeknek vagy tehetségreményeknek tekinthetők a festőművészet terén, illetve a kiválasztott résztvevők tehetséggondozása egy komplex 60 órás program és egy háromnapos tábor keretében. A projekt arra irányul, hogy lehetővé tegye a tehetségek festőművészeti ismereteinek bővítését, a képi kifejezés különféle módjainak megismerését, kreativitásuk és önkifejezésük, önismeretük, esztétikai érzékenységük, igényességük és ízlésük fejlesztését.

A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület január 13-án megtartott éves találkozójának célja az elmúlt időszak összegzése és az új év célkitűzéseinek összefoglalása volt. A székelyhídi múzeum épületében zajlott eseményen jelen voltak dr. Nagy Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Bihar megyei szervezetének elnöke, Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke, és Kovács Szabolcs István falugazdász és vidékfejlesztési szakértő, továbbá a partiumi régió négy megyéjének (Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyének) falugazdászai. Elmondható, hogy a jelen helyzet fényében a partiumi falugazdászok egyesülete egyre nagyobb elismerésnek örvendhet mind a hazai partnerszervezetek, mind Magyarország Agrárminisztériuma részéről is. A gyűlésen szó esett arról, hogy ennek az állapotnak további fennmaradásához nagyon fontos a kommunikáció megléte és fejlesztése, a polgármesterekkel való kapcsolattartás, a rendszeresebb gyűlések szervezése megyei szinteken és természetesen az új tagok felkutatása.