A visszavágókkal folytatódik a Bihar megyei labdarúgó bajnokság ötödik osztálya március közepétől. Magasra rakta a lécet ősszel a Székelyhídi Törekvés, a harmadik helyről vártuk a folytatást a téli szünet után. Nagy elvárást nem raktak a játékosok vállára a vezetők, továbbra is az élbolyban maradást tűzték ki célul. Az őszi csapathoz képest két változás történt a keretben, Sas Krisztofer jött „haza” a harmadosztályú Fugyivásárhelytől, tanulmányai befejeztével Pál Erik is újra visszaigazolt.

A tavaszi első fordulóban egy idegenbeli mérkőzés várt a fiúkra. A Nagyváradi Sportiskola, talán a megye legkiszámíthatatlanabb csapata, sok kettős igazolású játékossal a keretben. Gergely Sándor edző egy speciális 1-4-2-3-1-es felállással rukkolt elő, ami meg is hozta gyümölcsét. A megyei gólkirályi címre is esélyes Boros Jancsi már az első percekben meg adta a meccs alaphangját, korai góljával hamar vezetéshez jutottunk. Ez a találat teljesen megnyugtatta a csapatot, győzelmünk egyetlen percig sem forgott veszélyben, tényleg csak a számszerű végeredmény kialakulásáért kellett lejátszani a kilencven percet. A 8-1-es székelyhídi győzelem a vendéglátókra volt hízelgő, Sas Krisztofer négyszer talált be, a fent említett Boros háromszor, míg Cristian Meheş egyszer volt eredményes. Soha rosszabb kezdést!

Nyögvenyelős meccsen három pont

Következett egy olyan ellenfél, mellyel csapatunk újra alakulása óta szinte mindig döntetlenig játszottunk. Ennek ellenére a nézők mellett, a vezetőség is csak a győzelmet fogadhatta el a csapattól, már csak a táblázaton való különbség miatt is: a harmadik fogadta a hetediket. Ennek megfelelően kezdődött a találkozó, a mintegy 150 hazai szurkoló legnagyobb örömére. Itt is sikerült már az első negyedóra táján megszereznünk a vezetést, Papp Sanyi előkészítése után, George Filip szerzett szép gólt, mintegy 20 méterről. Majd szép sorban jöttek a sajnos ki nem használt helyzetek is, mindenki várt az újabb gólra. Ami meg is érkezett, csak sajnos a „rossz” kapuba. Egy hátul elpasszolt labdára csaptak le a révi támadók, így többgólos előny helyett döntetlennel vonultak az öltözőbe a csapatok. Semmi baj – legyintett a publikum –, a második félidőben majd jól megszórjuk őket. Sajnos nem így lett. Nyerni ugyan nyertünk 3-1-re Sas két góljával, de Fortuna istenaszszonynak azóta sem győzünk hálálkodni. A fiúk a második játékrészt ott folytatták, ahol az elsőt abbahagyták, a védelem hibát hibára halmozott, a réviek 1-1-nél kétszer is a kapufát találták el. A „mi lett volna, ha” ugye nem létezik, a győzelmet pedig nem kell megmagyarázni, örüljünk a megszerzett három pontnak.

Parádés játékkal a második helyen

Ugyanebben a fordulóban a közvetlen előttünk álló Esküllő csak döntetlent játszott, így azzal a tudattal utaztunk hozzájuk, hogy egy esetleges győzelemmel a második helyre léphetünk.

Több szurkoló is úgy engedett el minket, hogy akár egy kisebb arányú vereséget is elfogadnak tőlünk, szerencsére a játékosok nem így gondolták. Már az oda felé vezető úton magabiztos, jó hangulat uralkodott a fiúkon, és ez nem az esélytelenek nyugalmát sugallta. Sokkal inkább a győzni akarásét, a nyerési vágyét. Pedig de rosszul kezdődött: az első percekben támadólag léptek fel a több harmadik és negyedik osztályt is megjárt játékosokkal felálló hazaiak. Fizikai fölényük már ránézésre is egyértelmű volt, joggal félhettünk a pontrúgásaiktól. Sajnos az első negyedórában nem tudtuk elkerülni azokat, első sarokrúgásuk után egyből gólt szereztek (1-0), a második után kapufáig, a harmadik után pedig ziccerig jutottak. Legyen ennyi elég, gondolta a csapatot végig remekül irányító Boros Jancsi, egymás után osztogatta remek passzait, melyekből Kiss Beni, Sas Krisztofer és Cristian Meheş is szépen sorban betalált, 1-3 a félidőben. Azt tudtuk, hogy a rutinos hazaiak nem kezdenek rohanni és játsszák majd továbbra is a nyugodt, lassan épülgető játékukat. Még egyszer sikerült ránk ijesszenek, 2-3-ra feljöttek, de ekkor Sas újra villant, majd az „időhúzó cserének” szánt Perecsényi Balázs is betalált, 5-2-re nyertünk, mi tagadás önmagunkat is meglepve. A mérkőzésről mindent elmond, hogy nem volt lap a találkozón és a hazaiak is méltón ismerték el, hogy a játék minden részében felülmúltuk őket.

Szemüveget a bírónak!

A „kötelező” Románia Kupában egyáltalán nem sajnált 3-0-s vereséget szenvedtünk Diószegtől, ráadásul az idén nagyon jó formában focizó védőnket, Pál Robit (bokaficam) is elvesztettük. Nélküle és a mérkőzés elején újra meghúzódó Oláh Robi nélkül játszottuk le az idei szezon – engedjék meg – legundorítóbb mérkőzését. Ellenfelünk az a Fugyivásárhely volt, aki nemcsak otthonában, hanem vendégként sem retten meg semmilyen aljasságtól, csakhogy elérje célját. Hiába Boros Jancsi újra korán szerzett gólja, az utolsó percekig kétséges volt a székelyhídi győzelem. Nem azért, mert a vendég vásárhelyiek annyira szorongattak volna bennünket. Kapura sem lőttek kilencven perc alatt, hanem mindent eljátszottak egy esetleges közeli szabadrúgásért vagy ne adj’Isten büntetőért. A játékvezető pedig maximálisan partnerük volt ehhez, nemhogy a hazai pályán „járó” tíz százalékot nem kaptuk meg, inkább mínusz harmincat fújt a spori. Az embernek tényleg az volt az érzése, hogy valahol nem örülnek csapatunk második helyének. Így amikor Koncz Roli tíz perccel a meccs vége előtt megduplázta előnyünket, majd a csapat meg is szerezte a 2-0-s győzelmet, még értékesebbnek tartjuk ezt a három pontot, hisz tizenkét ember ellen futballoztunk.

Lapzártánkig ez volt az utolsó mérkőzés, idén a négyből négyes arány több mint elégedettséggel tölthet el bennünket. A szurkolók is mellettünk vannak, sőt a magánvállalkozók is, akik a tombola díjainkat továbbra is biztosítják. Idén eddig Balogh Emesének, Májercsik Tündének, Pál Csabának és Oltean Péternek tartozunk köszönettel. Ami a folytatást illeti, legközelebb Mezőtelegdre látogatunk, majd egy forduló szünet után, legközelebb itthon, április 29-én fogadjuk Cserpatakot!

Gólképtelen a Toldy

Ami városunk másik csapatát illeti, a Hegyközszentmiklósi Toldy idén még sajnos gólig sem jutott, előbb itthon kapott ki 2-0-ra a sereghajtó Cserpataktól, majd szintén hazai pályán 4-0-ra Vársonkolyostól. Idegenben sem megy jobban 6-0-ra nyert ellenük a listavezető Legenda, Biharpüspökiben. A 3-0-s játék nélküli győzelmük a bajnokságtól visszalépő Pappfalva ellen és a vele járó három pont jelenleg a kilencedik helyre elég, innen várják a remélhetőleg jobb folytatást.


Írta: Juhász György