Eseménydúsan zárultak a Bihar-megyei ötödosztályú labdarúgó-bajnokság küzdelmei. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a székelyhídi fiúk a tavaszi szezonban még nem találtak legyőzőre, és a sikeres sorozatnak köszönhetően akár a bajnoki cím is elérhető lehet. Mégpedig úgy, hogy az őszi szezon végén még 11 pont volt a csapat lemaradása a Nagyváradi Legenda mögött.

Újabb rangadót nyert a Töri
A 22. fordulóban azt a Vársonkolyosi Minerult fogadtuk, amelyiknek szintén nagyon jó tavasza volt és amelyik otthonában tavaly az egyetlen gól nélküli meccset játszottuk. „Csak akkor ér valamit a tavaszi veretlenségünk, ha Sonkolyost is legyőzzük” – vélekedett a meccs előtt Gergely mester, aki hosszú sérülése után, újra hadrendbe állíthatta csapatunk kapitányát, Oláh Robit is. A vendégek – akiknek ekkor még reális esélye lehetett volna a dobogóra – számomra érthetetlenül mindössze tizenegyen érkeztek a rangadóra, utólag a játék képét nézve csak örülhetünk ennek. Lehet, hogy a kissé szokatlan összeállítás is – Oláh Robi belső középpályásként, Kiss Beni jobbszélsőként kezdett – megzavarta a mieinket, nagyon kapkodó, összevisszaság jellemezte az első perceket. Ezek után nem is volt meglepő a vendégek (megérdemelt) vezetése, melyre szerencsére Gergely remekül reagált. Szinte azonnal reagált a bekapott gólra, Koncz Roli korai beállítása mindenképp nyerőnek bizonyult. A támadójátékunk sokkal gyorsabb és erőszakosabb lett, melyek helyzetek sokaságában mutatkozott meg. Majd a helyzetek góllá is értek, Sas erős lökete után, a kapufáról kipattanóra Boros érkezett remekül, 1-1. A szünet előtt Papp Sanyi is megrezgette a lécet, a kipattanó ezúttal a vendégekhez került, maradt a döntetlen a szünetre. A második játékrészben fokozódott a hazaiak nyomása, cserék híján pedig fogyott a vendégek ereje. Boros újabb találata, majd Mehes remekbe szabott gólja után, teljesen megérdemelten, 3-1-re nyerte a Töri az újabb rangadót és a Legenda újabb botlása után (Telegden 2-2) három pontra közelítette meg a listavezetőt.

Gyenge játék a bajnokságért
Jó széria nekünk, botladozások a magát az egykori Bihar FC-hez hasonlítgató (?) Legendának, mit sem számítanak egy rangadó előtt, mégis mi érezhettük magunkat pszichikai előnyben a megyei derbin. Úgy érkeztünk Biharpüspökibe, hogy esetleges győzelemmel pontokban utolérjük az ősszel már bajnoknak nyilvánított Legendát és onnantól kezdve ugye bármi lehet…
Sajnos nem úgy alakult. Ha az őszi meccsen arról beszéltünk, hogy mi játszottunk jobban, mégis ők nyertek, most azt kell mondjuk, hogy senki sem játszott jól, mégis újra ők örülhettek. Az nagyon elgondolkodtató lehet a hazaiak számára, hogy a szombat délelőtti (talán minden csapat nevében, ironikusan: köszönjük, szövetség), bajnoki címet is eldönthető rangadón több vendégszurkoló tette tiszteletét mint hazai, hangban mindössze egyetlen drukkerük skandálta végig az egész mérkőzést. Azt a mérkőzést, amelyet úgy nyertek meg 2-0-ra a hazaiak, hogy körülbelül ennyi kapura lövésük is volt – sajnos nekünk sem több. Már a saját térfelünkön szabálytalankodtak ellenünk, ezzel is megakadályozva, hogy bármiféle összjátékot is kialakíthassunk. Első nagy hibánkat rögtön kihasználták, ami után a „pótlabdák” is eltűntek a pálya széléről, az egyetlen meccslabdára pedig többször perceket kellett várni a játék folytatásához. Nem szeretnénk a játékvezető nyakába varrni a vereséget, mert nálunk senki nem tudott igazán pluszt tenni a játékhoz, mégis megjegyezném, hogy azok a Legenda-játékosok, akik besárgultak az elején, ugyanúgy szabálytalankod(hat)tak tovább, mintha akkor kezdődött volna a mérkőzés. Arra pedig talán már nyomdafestéket pocsékolni is felesleges, hogy a hazaiak elnöke közvetlenül a partvonal mellett (!) társalgott barátilag hol a játékvezetővel, hol a partjelzővel. A második félidőben szerzett második találatuk után mindenki tudta nálunk, hogy ez a hajó elment, a lefújás után kicsit irigykedve néztük, hogy a Legenda együtt ünnepli a bajnoki címet a majdnem húsz főből álló kemény maggal.

Hamar jött a javítás
Gergelynek egy hét állt a rendelkezésére, hogy rendet tegyen a fejekben. Ha már a váratlanul jött lehetőséggel nem sikerült élni, mindenképp a második hely megtartása maradt a cél, hiszen osztályozót ér. Szerencsére – talán az utolsó meccs amelyiktől tartottunk – Berettyószéplak sem tudott problémát okozni, igaz, hogy Sonkolyoshoz majdnem hasonlóan, mindöszsze egy cserejátékossal érkeztek. Hamar 2-0-s előnyre tettünk szert, melyre a vendégek egy védelmi hibát kihasználva válaszolni tudtak, 2-1 volt a félidei eredmény. A második játékrész a tavalyi Törekvést idézte, helyzetek sokaságát hagyta ki a csapat, figyelmetlenség vagy ami még fájóbb önzőség (!) miatt. Tíz perccel a vége előtt Mehes azért még betalált egyszer, kialakítva a 3-1-es végeredményt. A hozzáállásuk miatt minden dicséretet megérdemlő széplakiak emelt fővel távozhattak városunkból, végig küzdve, csúszva-mászva, néha a kapunkat is veszélyeztetve játszották végig a találkozót.

Mindkét kötelező letudva
Az utolsó két fordulóra maradt két papírforma szerinti, kötelező Törekvés-mérkőzés. Előbb az utolsóelőtti Barátkára tettünk látogatást, amelyik meccsen 3-2-re nyertünk úgy, hogy a „nagyon gyorsan felejtsük el a meccset” kategóriába sorolnám a találkozót. Helyzetek tucatjait (!) hagytuk ki a mérkőzés folyamán, nagyon rossz jel volt ez a véghajrára nézve. Nekem, személy szerint, hozzáállás tekintetében mutatkoztak a legnagyobb problémák, megyei szinten is elfogadhatatlan volt az, amit a mérkőzéstől kaptunk. Egyetlen pozitívum a kötelező három pont megszerzése volt és Koncz Roli triplájának is csak gratulálni tudunk. Ha ő nincs, talán még nagyobb lebőgés ért volna minket.
Ezek után a Hegyközszentmiklósi Toldy elleni, helyi derbi már tét nélküli volt, a biztos második hely mellett, a Székelyhídi Törekvés a tavaszi bajnoki címet is megszerezte. Talán ez a tudat is rányomta a bélyegét az első félidő elejére, húsz-huszonöt percig egyenrangú ellenfelek voltak a vendégek (sőt). Majd miután kezdtek fáradni, Papp Sanyi és Boros Jancsi 2-0-s előnnyel küldte pihenni a csapatokat. A második játékrész a kulcsjátékosok pihentetéséről szólt, így is sikerült még háromszor betalálni, így a végén 5-0-át mutatott az eredményjelző.

—
A bajnokság végeredménye
1. Legenda 24 19 2 3 101-18 59
2. Törekvés 24 18 2 4 80-30 56
3. Esküllő 24 17 2 5 84-36 53
4. Vársonkolyos 24 14 5 5 54-30 47
5. Berettyószéplak 24 11 7 6 52-43 40
6. Körösrévi SE 24 11 3 10 45-44 36
7. Fugyivásárhely 24 10 3 11 47-42 33
8. Mezőtelegd 24 7 5 12 49-70 26
9. Szentmiklós 24 7 1 16 41-88 22
10. Sportiskola 24 7 0 17 51-86 21
11. Papfalva 24 6 1 17 22-53 19
12. Barátka 24 6 1 17 56-88 19
13. Cserpatak 24 5 4 15 36-90 19


Írta: Juhász György