Román nemzeti fogathajtó-bajnokság itthon és Magyarországon

A román sporttörténetben rendhagyó helyszínnek számító pályán, a magyarországi Mezőhegyesen tartották a román fogathajtók nemzeti bajnokságának harmadik fordulóját, amelyet a később országos bajnoki címnek örülő érköbölkúti Rákóczi Gergő (képünkön) nyert meg. A román lovasszövetség fogathajtó szakbizottsága azért döntött így, mert az utóbbi években annyira megfogyatkozott a romániai versenypályák száma, hogy az idei bajnokság megszervezése immár kétségessé vált. Csak emlékeztetőül írjuk, hogy a fogathajtó verseny szakértők szerint a Forma–1-es versenyek után a legköltségesebb sportág.

Annak ellenére, hogy a fogathajtás a legsikeresebb Romániában a lovassportok közül (egyetlen olyan lovas sport, ahol Románia az első öt között szerepelt a világbajnokságon), a megyei tanácsok, valamint a bőkezű támogatók nem állnak sorban e sportág támogatásáért. Ez részben érthető is, hiszen egy verseny megszervezése nem kevés logisztikai és anyagi támogatást igényel. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy kb. egy hétig szállást, élelmet, állatorvosi ellátást, patkolókovácsot, szíjgyártót és egyéb kisegítő személyzetet kell biztosítani a lovaknak, és a versenyzők elszállásolására és étkeztetésére is külön infrastruktúrát kell kiépíteni.

Támogatók hiányában ezek a terhek egyre inkább a sportolókra hárulnak, akiknek a „sporttársaik” eltartása és felkészítése mellett ez még egyre nehezedő külön teher. Így hát az sem véletlen, hogy az eltűnő pályák mellett a bajnokságon résztvevők száma is csökkenőben van. A nemzeti pályák elvesztése sorában elég, ha a paptamási, gyergyói, szentkirályi, szentgyörgyi és karcfalvi pályák megszűnésére gondolunk. A nemzetközi szintű cséffai (Cefa) pálya sem üzemel már három éve. Így hát ma már csak két helyszín maradt a fogathajtók számára, Marosvásárhely, illetve a Beszterce-Naszód megyei Bethlen (amelyek a Romsilva tulajdonában vannak). Ez viszont nem elég ahhoz, hogy a bajnoksághoz szükséges négy fordulót lebonyolítsák. Ezért döntött a szakbizottság úgy, hogy a Nóniusz tenyészet közelében lévő sportbázist, Mezőhegyest keresik meg, és az itt rendezendő nemzetközi verseny keretében szervezik meg a román nemzeti bajnokság harmadik fordulóját.

A mezőhegyesi fordulón nyolc romániai fogat jelent meg (a nemzetközi versenynek számító mezőhegyesire sokkal szigorúbb elbírálás szerint engedik versenypályára a versenyzőket, mint a hazai bajnokságokon). A háromnapos megmérettetésen a fogathajtók még így is hozták a várt eredményeket. A nemzeti bajnokság harmadik fordulójának számító mezőhegyesi versenyt az érköbölkúti Rákóczi Gergő nyerte, második helyen Pál Attila végzett, míg a harmadik helyezett az érköbölkúti Tulipán Sportegyesület versenyzője, Babó Kálmán lett.

A versenyévad azonban itt még nem dőlt el, a három forduló után a bajnokságban az érköbölkúti fogathajtó vezetett. A döntő fordulót Marosvásárhelyen tartották szeptember 9–11-e között. A versenyszervezők nem alaptalanul számítottak nagy érdeklődésre, hiszen az idén harmincéves a romániai fogathajtás. 1986-ban a Maros megyei Tófalván szerveztek először fogathajtó versenyt, és azóta a sportág felfele ívelése töretlen. Az utolsó fordulóban is Rákóczi Gergő győzedelmeskedett, megszerezve így a román bajnoki címet. A hazai fogathajtás történetében ő az egyedüli hatszoros országos bajnok. Nemzetközi kitekintésben is előkelő helyet foglal el, a világ legjobb tíz fogathajtója között jegyzik.

Rákóczi Lajos,
a Román Fogathajtó Szakbizottság tagja