Március 15-én teltházzal ünnepelte Székelyhíd lakossága az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének emléknapját a Szabó Ódzsa Városi Színházban. Az ünnepélyes megemlékezés gazdag műsorral várta a helyieket és környékbelieket az alkalomra, amelyhez minden helyi kultúrcsoport hozzájárult tehetségével.

Az est programját Fekete Katalin kultúrigazgató nyitotta meg, Béres Csaba polgármestert szólítva  a mikrofonhoz. A városvezető elmondta, csak úgy mint elődeinknek, nekünk is nap mint nap meg kellett tapasztalnunk a szabadságjogaink korlátozását és a bizonytalanságot a közelmúltban, annak ellenére, hogy azt hittük, a XXI. században már nem lesz szükség a különbözőségek szigorításokkal teli vagy fegyveres megoldására, illetve arra, hogy életeink normalitása ilyen mértékeket öltve boruljon fel. Gondolatait azzal zárta, abban bízzunk, hogy az emberi értelem felül fog kerekedni a szívtelen, érdekalapú zsarnokságon.

Október 6-án megemlékeztek az 1848–49-es szabadságharc 170 éve kivégzett aradi vértanú tábornokairól a székelyhídi református templomban. A magyar nemzet gyásznapján tartott istentiszteleten Rákosi Jenő, az érmelléki református egyházmegye esperese hirdetett igét. Ezt követően a templomkertben lévő kopjafánál Béres Csaba polgármester tartott beszédet. A Petőfi Sándor Elméleti Líceum XI. osztályos diákjai ünnepi műsorukban (Kormányos Enikő történelem szakos tanárnő szervezésében) felelevenítették a kivégzést megelőző napok eseményeit, és a szabadságharc mártírjainak utolsó, jelképessé vált mondatait. A hősök emlékére a diákok tizenhárom mécsest helyeztek a kopjafa tövébe. Az ünnepséget a Karancsi Béla által vezetett Székelyhídi Férfikórus éneke és koszorúzás zárta.

Március 2-án emlékeztek meg Arany János születésének kétszázadik évfordulójáról az érköbölkúti Általános Iskolában. A tanintézmény diákjai kicsitől nagyig együtt a pedagógusokkal, élő láncot formáltak az iskola folyosóján Szeghalmi Attila matematika szakos tanár vezetésével és soronként elszavalták A walesi bárdok című balladát, így emlékezve a Nagyszalontán született nagy költőnkre. Mint ismeretes, Arany János szerette volna elmondani, mennyire bántja, hogy Magyarország nem szabad, hanem osztrák uralom alatt áll. Kortárs olvasói rájöttek, hogy a Wales-t meglátogató angol Edward király valójában Ferenc József császárt jelképezi, a bárdok (középkori énekesek) pedig az uralkodó dicsőítését megtagadó magyar költők, akik őrzik az elvesztett szabadságharc emlékét.

A költő műveiről Mocsár Irén történelem szakos tanárnő beszélt a gyerekeknek, felelevenítette néhány szép versét (Arany Lacinak, Családi kör, Mátyás anyja).

Ady Endrére emlékeztek születésének 139. évfordulóján Székelyhídon november 22-én, kedden a Nedeczky-ház falán elhelyezett emléktáblánál. A házban, amelyen az emléktábla áll többször megfordult az Érmellék poétája, az ottlakók azt is tudják, hogy melyik szobában szállásolták el egykoron a költőt.

A jelenlévőket Fekete Katalin kulturális igazgató üdvözölte, majd Béres Csaba polgármester tartott ünnepi beszédet. Ezt a Petőfi Sándor Elméleti Líceum diákjainak szavalata követte, majd Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Beszédében a fiatalokat arra lelkesítette, hogy a költőhöz hasonlóan merjenek nagyokat álmodni, mert nem az a fontos, hogy milyen kis faluból indulnak útra, hanem az, hogy fussanak be a nagy „Óceánba”, alkossanak maradandót.

Október 6-án este az aradi vértanúk mártírhalálának 166. évfordulójára emlékeztek Székelyhídon a helyi református templomnál.

A méltóságteljes megemlékezés Rákosi Jenő, az érmelléki református egyházmegye esperese által celebrált gyászistentisztelettel vette kezdetét, melyet Zorkóczy Zenóbia Székelyföldről érkezett színművésznő Ady Endre verseinek énekes előadása tarkított. A Bibliában olvasható, 2500 évvel ezelőtt történt események és a 1849-es véres kivégzései üzenete örök érvényűen helytálló. Azokat a katonákat, akik az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a kegyetlen megtorlás áldozatai voltak, akik önként vállalták a halált a nemzetért (mely sokuknak nem is anyanemzete volt) az azonos célba vetett hitük tartotta össze. Hitték, hogy az az ország melynek részei, egyszer valóban önállóvá és szabaddá válhat.

Tavaly áprilisban már beszámoltunk róla, hogy a magyarországi Sáp településen jótékonysági bált szerveztek, hogy egy 1848-as emlékmű felállításához szükséges anyagi forrásokat előteremtsék. Az akkori bál fővédnöke Cseke Attila, Bihar megye RMDSZ-es parlamenti képviselője volt, Bodó Sándor magyar országgyűlési képviselővel közösen. A bálon támogató jegyek vásárlásával, illetve tombolavásárlással lehetett támogatni a nemes célt. Cseke Attila fővédnök egy fából készült Szent László szobrot adományozott tombolanyereménynek, azonban figyelembe véve a szobor eszmei értékét, a szervezők úgy döntöttek, hogy árverésre bocsátják azt. A szobor rekordáron, 205 ezer forintért talált gazdára, s az est összbevétele 710 ezer forint volt.

Asztalitenisz- és horgászversenyt szerveztek az érdeklődőknek Kópis Ferenc, volt érolaszi lakos helyi és Érköbölkútról, Biharfélegyházáról, valamint Székelyudvarhelyről érkező barátai. Augusztus 31-én és szeptember 1-jén községházán és a védi tavon a jó hangulatú programokon gyerekek és felnőttek, mozgássérültek és egészségesek egyaránt részt vettek. A Kópis Ferenc-emlékversenyt a szervezők hagyományteremtő céllal rendezték meg, bíznak abban, hogy jövőre ismét sikerül összegyülni és emlékezni egy olyan emberre, aki életével példát mutatott mindannyiunknak.

Ünnepi eseménysorozattal emlékezett meg Rudolf Diesel német mérnök halálának 100. évfordulójáról, és az általa 120 éve megépített első levegősűrítéses motor prototípusáról február 26-án a Nagykágyai 1. Számú Technológiai Líceum.  A mechanika szakos diákok kiselőadásokat és kivetítéseket tartottak a Diesel-motor történetéről és fejlesztéséről, melyeket sajátkészítésű maketteken és valódi dízelmotoron is szemléltettek. Ezt követően „bírósági” tárgyalássá alakították át az osztálytermet, ahol kiemelték a találmány jelentőségét, valamint előnyeit a benzinmotorral szemben.