Érdekes előadások márciusban a baba-mama körben

Minden anya életében a legfontosabb dolog elsősorban a gyermeke és az ő egészségének megőrzése. A Székelyhídi Baba-Mama Kör megalakulása óta már számos szakembert látott vendégül, hogy előadást tartsanak az anyukáknak gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekben.
Márciusban két előadáson is részt vehettek az érdeklődők. 15-én Jávorné Erdei Renáta nyíregyházi védőnő látta el hasznos információkkal a kismamákat a hozzátáplálásról. 22-én Nagy István, a debreceni mentőszolgálat vezetője tartott gyakorlati bemutatót a kisgyermekek újraélesztéséről. Az újjáélesztési műveletek többségét a baba-mama kör tagjainak lehetősége volt kipróbálni speciális gyakorlati babákon.
 
Bővebben a hozzátáplálásról
Az anyatej tartalmaz minden olyan anyagot, amire a babának az első hónapokban szüksége van. A csecsemők hozzátáplálását akkor érdemes elkezdeni, mikor az anyatej már nem nyújt elegendő mennyiségű tápanyagot a pici számára. Minden kisbaba más, ahogy az igényeik is, viszont általánosságban elmondható, hogy ez az időszak a hat hónapos kor körül érkezik el. Édesanyáink, nagymamáink szájából sokszor elhangozhat, hogy „… mégsem lett semmi bajod”, azonban kifejezetten veszélyes kísérletezgetni az ételekkel és azok mennyiségével. Ha túl korán kezdjük más ételek bevezetését, annak súlyos allergia vagy emésztési probléma is lehet a következménye.
Új ételek bevezetésénél alapvető, hogy egyszerre csak egyféle újdonsággal szabad próbálkozni, így pontosan megfigyelhető, mely étel milyen hatással van a picire. Szintén fontos a fokozatosság! Első nap az új ételből elegendő csak néhány kanállal, majd a napok teltével apránként lehet emelni az adagot.
Az ételek elkészítésénél nagyon fontos, hogy ne a saját ízlésünk szerint készítsük el a pépet. A babagyomornak nincs szüksége sóra, cukorra és egyéb fűszerekre. Az első főzelékek alapja mindig a burgonya, ehhez lehet társítani a többi zöldséget.
Általános nézet, hogy míg a baba szopik, nincs szüksége külön folyadékpótlásra, hiszen az anyatej eleje vizes, megfelelő szomjoltó. De mi a helyzet a pépes ételek bevezetése után? A hozzátáplálás megkezdésével fontos, hogy folyadékot (elsősorban visszahűtött forralt vizet vagy babavizet) is rendszeresen kínáljunk a babának. Ám, ha ő nem akar inni, ne erőltessük! Valószínűleg elég folyadékhoz jutott a szoptatás során. Itt is alapvető szabály, hogy kerülni kell a cukrozott italokat, mert ezek tartós fogyasztása károsíthatja a még ki sem bújt fogacskákat.
Érdemes konzultálni a gyermekorvossal azon ételféleségek bevezetése előtt, melyek ételallergiát okozhatnak – például tejtermékek, méz, tojás, apró magvas gyümölcsök –, illetve, ha fordult már elő a családban tej- vagy gluténallergia.

Újraélesztés csecsemő- és gyermekkorban
Ha egy gyermek újraélesztése kerül szóba, sokan még a gondolattól is megremegnek, de mint oly sok minden területén a gyermeknevelésnek, gondozásnak, itt sem árt, ha birtokában vagyunk a megfelelő információknak. Mindannyian ismerjük „az ördög nem alszik!” mondást, bármikor bármi megtörténhet akár a mi gyermekünkkel is. Legyen az betegség, baleset vagy akár egy falat étel félrenyelése. A téma fontossága és a felelősség megkérdőjelezhetetlen.
Ha megtörtént a baj, rendkívül fontos az időtényező, a gyors helyzetfelismerés és a pánik hiánya! A keringés és a légzés megszűnését követően körülbelül öt perc múlva az agy visszafordíthatatlanul károsodik az oxigénhiány következtében. Ez a cikk nyilván nem helyettesítheti a szakértő által vezetett tanfolyamot és a gyakorlatot, csupán segítséget nyújt, hogy baj esetén a pánik helyett rögzüljenek az elsődleges teendők.

Az eszméletvesztés hirtelen alakulhat ki, amíg kiderül, hogy mi történt, a legfontosabb teendők a következőek:
– tartsuk szabadon a légutakat!
– oldalt fekvő vagy félülő helyzetbe tegyük a gyermeket, hogy ne juthasson a légutakba váladék, hányadék stb.

Klinikai halálról a légzés, keringés leállása esetén beszélünk. Tünetei:
– mellkasi légzőmozgás hiánya;
– nincs vagy túl szapora a szívműködés;
– mélyülő kékülő bőrszín vagy sápadtság, eszméletvesztés, pupillák kitágulása.

Légzésleállást okozhat: a légutak hirtelen elzáródása, például légúti nyálkahártya vizenyősödése, vízbefulladás; központi idegrendszeri – agyi, gerincvelői betegség; mechanikus akadály, például légúti idegen test; kiterjedt tüdőbetegség, súlyos tüdőgyulladás. Keringésleállást okozhat: légzési elégtelenség (lásd előzőek); áramütés; gyógyszerek; szívbetegség; sokk – súlyos vérzés, baleseti trauma miatt.

Az újraélesztés folyamata
Ideális esetben nem vagyunk egyedül, két ember együtt hatékonyabban tudja a légzést és a keringést is helyreállítani, illetve a mentőket, orvost értesíteni. Ha egyedül vagyunk, vigyük a közelünkbe a telefonunkat, és amíg a pulzust figyeljük, már próbáljunk is segítséget kérni – mentőket, majd közelben lévő családtagot. Utána azonnal kezdjünk hozzá az alábbi menetrendhez:

1) átjárható szabad légút
Ujjunkkal óvatosan törölgessük ki a gyermek száját.
– két év feletti gyermek fejét hátrahajtjuk, állkapocscsontot előre és felfelé emeljük, nyelvet előrehúzzuk (gézlappal, zsebkendővel, ronggyal fogjuk meg, hogy ne csúszszon);
– csecsemőnél tegyünk a váll alá összehajtott pelenkát, hogy a nyak semleges pozícióban legyen (se előre, se hátra ne dőljön).

2) befújásos lélegeztetés
– csecsemők és kisgyermekek: orron és szájon át egyszerre fújjunk be, ekkor biztos elég a szánkban lévő levegőmennyiség;
– nagyobb gyereknél figyelni kell a mellkasmozgást!
– a befújás gyakorisága: újszülöttnél: percenként harminc, csecsemőnél, kisgyermeknél percenként húsz, nagyobb gyermeknél percenként tizenöt – azaz két, három, négy másodpercenként fújunk be.

3) Kompressziós szívmasszázs,
keringés helyreállítása
A pulzust nagyobb gyerekeknél a nyaki ütőéren tapinthatjuk ki, kisgyermeknél a felkari verőéren. Minimum öt másodpercig figyeljük! Ha nincs érezhető szívverés, azonnali külső szívmasszázst kell kezdeni.
Először emeljük fel hirtelen a lábakat, így a saját vénás vér gyorsabban folyik vissza a szívbe. Utána kezdjük meg a szívmasszázst.

Újszülött és csecsemő újraélesztése
Második–ötödik ujjunkat a mellkas alá, hüvelykujjunkat a szegycsont középső és alsó harmadára téve nyomunk, percenként 120 alkalommal. Azaz négy szívnyomásra egy befújás esik (4:1), ez másodpercenként két nyomást jelent.

Kisgyermek újraélesztése
A mellkas szilárd alapon legyen és a mellbimbóit összekötő egyenes felénél két ujjbegyünkkel nyomjuk a szegycsontot, percenként 100 alkalommal, 1,5–2,5 cm mélyen. Öt szívnyomásra esik egy befújás (5:1).

Nagyobb gyermek újraélesztése
A mellkas szilárd alapon legyen, szegycsont nyomása percenként hatvan alkalommal történjen. Egyik tenyerünket a szegycsont alsó harmadára helyezzük, másik tenyerünkkel pedig az előző kézhátra alkalmazzuk a nyomást. Akkor hatásos, ha a mellkas a szegycsont felszíne és a háti csigolyák közti távolság feléig benyomódik. Négy szívnyomásra egy befújás essen (4:1), ha egyedül vagyunk, akkor 8:1 legyen a nyomás és a befújás aránya. A mellkas benyomása és felengedése időtartamban 50–50%-os legyen, hogy legyen elég ideje a szívnek vérrel telítődni.


Írta: Kalló-Nagy Kamilla