A lakosság nagy része partner a megújult vízdíjbeszedésben, a befolyt összegeket fejlesztésre fordítják
 
Legutóbbi számunkban foglalkoztunk a megújult vízdíjbeszedéssel, a polgármester mellett megszólalt Kõvári Sándor, a hivatal illetékes köztisztviselõje, a székelyhídi vízellátással kapcsolatos ügyintézés technikai vezetõje is. Vele beszélgettünk ismét a székelyhídi önkormányzat és a vízfogyasztók közötti helyzetrõl, az elmúlt egy hónap tapasztalatairól.
 
– Hogyan halad a vízdíjbeszedés?
 
– Örömmel mondhatom, hogy a kezdeti lendület nem tört meg, a lakosság nagy része partner a dolgunk megkönnyítésében. Városunk roma lakosságától is tudtunk végre vízdíjat szedni, egyelõre háztartásonként 12 lejt vontunk le a hóközi szociális segélyekbõl. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy eloszlassak egy, a témában szokásos rémhírt, miszerint nem mindegyik, a segélyre jogosult személytõl vontunk le tizenkét lejt, hanem az egy közös háztartásban élõ közül csak egy személytõl!

 
– Már ne haragudjon, de önök honnan tudták, hogy a romatelepen kik élnek egy adott háztartásban?
 
– A kérdés jogos, segítség nélkül nem boldogultunk volna. Magyari Sándor, „Majsi” személyében a roma lakosságot jól ismerõ helyi lakos kellett egy normális kommunikáció kialakításához és ahhoz, hogy megértsék a segélyezettek, hogy õk, mint vízfogyasztók, eleget kell tegyenek a vízdíjfizetési kötelezettségüknek. Ide kapcsolódik, hogy a közeljövõben a romatelep négy vízellátó pontjára szerelünk fel vízórákat, amik segítségével igazságosabban ki tudjuk majd számolni a fogyasztók között az aktuális vízdíjakat.
 
– Milyen nagyságrendû kintlevõségeik vannak? Sok a tartozás?
 
– Sajnos a ki nem egyenlített vízszámlák nagysága milliárdos nagyságrendû (persze régi lejben mondva). Nemcsak a roma lakosság körébõl kerülnek ki az adósaink. A közös terhek viselésének ugyanúgy része a rendszeres és pontos vízdíjfizetés is, mint ahogy a háztartások egyéb kiadásai. Azon dolgozunk kollégáimmal, hogy mindenki megértse, a székelyhídi ivóvízhálózat modernizálása, ami egyre esedékesebb, nem lehetséges másképp, csak helyi erõforrásból, aminek fontos tényezõje a vízdíjakból befolyó összeg. Mindenki szeretne jobb minõségû vízellátást, de ez csak akkor jöhet létre, ha közösen viseljük a terheket is.
 

– A most beszedett összegeket mire fordítják?
 
– Cégünk tulajdonképpen önfenntartó kellene legyen, ám idáig még nem jutottunk el. De mi töretlenül folytatjuk a munkánkat tovább, így az eddig befolyt összegekbõl két automata klórozóberendezést fogunk vásárolni, tartalékszivattyúkat, vízórablokkokat és a napi karbantartási munkálatok költségeinek fedezésére használjuk. Azt szeretnénk elérni, hogy ez a jó minõségû ivóvíz mindenkihez ugyanolyan jó minõségben jusson el.
 
Szcs