Iskolába kopogtató – Tanuljanak anyanyelven a magyar gyerekek!

Minden család életében elérkezik az az időszak, amikor nagycsoportos, tanköteles gyermeküket iskolába, előkészítő osztályba íratják.

Mi az előkészítő osztály?

Az előkészítő osztály átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Egyes dolgok az iskolai életet idézik, míg mások inkább az óvodai életre emlékeztetnek. Tanórákra osztott napi program szerint dolgozunk, de egy tanóra rövid, 35 perces, ami sok mozgásos tevékenységgel, játékkal tűzdelt tanulási tevékenységet jelent. A tanórákat 15 perces játékos, szórakoztató, kreatív tevékenységek követik.

Van órarend, vannak tantárgyak. A gyerekek tanulnak anyanyelven folytatott kommunikációt, román nyelven folytatott kommunikációt, matematikát és környezetismeretet, zenét és mozgást (a dallam- és ritmusérzékét fejleszti a kicsikben), vizuális nevelést és kézimunkát, külön van testnevelésóra, valamint angol nyelven folytatott kommunikáció, illetve vallásóra, amelyet szaktanárok tanítanak.

A tantárgyakat témakörök köré építjük, interdiszciplinárisan szervezzük a tevékenységeket, a tantárgyak témái egymáshoz kapcsolódnak, így mélyebb kép alakul ki a gyermekekben az adott témakörben. Az előkészítős kisdiák még nem kap házi feladatot, sem tanulni valót otthonra.

A tantermekben a padok kisebbek, mint az átlagos padok. Különböző tevékenységi sarkok teszik érdekessé az iskolai életet (játéksarok, könyvtár, kreatív sarok, tudománysarok), amelyek az óvodai életet idézik a kisiskolásokban.

Előkészítő osztályban a főszerep a játéké. A sok játék révén felfedezhetjük a tanulók nyílt és rejtett képességeit, erősíteni tudjuk a pozitív értékeket. De arra is lehetőséget ad, hogy észrevegyük a tudásbeli különbségeket, így ezeket a megfelelő eszközökkel csökkenthetjük, kiegyenlíthetjük. A tanító a játékok révén fokozatosan fejleszti és műveli a gyermek beszédét, kézügyességét, tudását. A gyerekek szociálisan és érzelmileg fejlettebbé válnak, megtanulnak a közösség tagjának lenni, képessé válnak az együttműködésre, megtanulnak alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez, társaikhoz, a tanítóhoz.

Kit írathatnak be szüleik az előkészítő osztályba?

Romániai viszonylatban előkészítő osztályba íratható, azaz tankötelesnek számít az a gyermek, aki folyó év augusztus 31-ig betölti hatodik életévét.

A következő nagy kérdés, ami egyes magyar szülőket ebben az időszakban foglalkoztatni szokta, hogy magyarul vagy románul tanuljon a gyermek?

Pár évvel ezelőtt én is – mint anya – szembesültem ezzel a kérdéssel, mivel gyermekem édesapja román, én magyar anyanyelvű vagyok. Amilyen hirtelen merült fel a kérdés, olyan hirtelen fogalmazódott meg a válasz is, mivel számunkra nem is volt kérdés, hogy egy gyermek csak az anyanyelvén, az anyja nyelvén válhat teljes értékű felnőtté. Tíz év távlatából bátran kijelenthetem, hogy jól döntöttünk.

Pár sorban érvelnék amellett, hogy miért fontos, hogy magyar nyelvű iskolát, illetve osztályt válasszunk gyermekünknek, hogy miért fontos anyanyelven tanulni.

Mi az anyanyelv?

A magyar nyelv értelmező szótárában ezt olvassuk: „anyanyelv (főnév) = Az a nyelv, amelyet az ember legjobban és legszívesebben beszél, s rendszerint az, amelyet gyermekkorában, főként anyjától tanult.”

Gyakran mondják azt is, hogy anyanyelv az, melyen az adott személy saját gondolatait megfogalmazza, ezen a nyelven álmodik, gondolkozik.

Miért válasszuk az anyanyelven való tanulást?

Az anyanyelven való nevelés személyiségformáló szerepe vitathatatlan, amely a következő területeken érvényesül: értelemfejlesztés, szemléletformálás, ízlésformálás. Az a gyermek, amelyik a magyar nyelvet tanulta meg elsőként, az írni-olvasni is könnyebben megtanul magyarul, ami minden más tudás alapja. A saját kultúrája meséit, történeteit, verseit olvashatja a gyermek, megismerheti ősei történelmét, a magyar kultúrát, a magyar irodalmat. Az anyanyelven történő tanulással pontosabb ismeretekre tehetnek szert a gyerekek, amire könnyebb emlékezni is. Az anyanyelvi oktatás az ismeretszerzés leghatékonyabb módja, hiszen a fogalmak anyanyelven vésődnek be a legtartósabban. A tanulás nyelve hamar a család nyelvévé válik. A nem anyanyelven tanuló gyermekek képtelenek segítség nélkül tanulni, mivel a családnak segítenie kell lefordítani az adott tananyagrészt. Az iskola egyik elsődleges feladata, hogy önművelésre, önálló gondolkodásra késztesse a tanulókat, ami csak anyanyelven lehetséges. Az anyanyelv alapos elsajátítása az alapja a tudományoknak és más idegen nyelvek megtanulásának is. Csak az tud igazán magas szinten idegen nyelveket, aki az anyanyelvét is magas szinten műveli. A nem anyanyelven való művelődés által gyökereinket sértjük fel, hiszen anyanyelvünk nélkül nemzeti hovatartozásunkat veszítjük el.

Fontos tudnunk, hogy hova tartozunk, honnan jöttünk és hova tartunk, és ezt a tudatot a gyermekeinkben is tudatosítanunk kell. Az anyanyelvi oktatás által a tanuló büszkévé válik saját anyanyelvére, megtanulja tisztelni saját szülei nyelvét, kultúráját, vallását. Büszkén vállalja származását. Az anyanyelven való tanulás megtanít a hűségre. A gyerekek megtanulják, hogy őseink szellemi örökségét meg kell őrizniük és tovább kell adniuk.

A nem anyanyelven történő tanulás plusz lelki terhet ró a gyermekre, a saját nyelvéből egy idegen nyelvbe való áttaszítottság bizonytalanságot, kételyt szül. Az anyanyelv kapocs a családhoz, barátokhoz, kulturális környezetünkhöz. Ezt a kapcsot is erősíti az anyanyelvi nevelés. Az anyanyelven való tanulás esetén az értelmi, érzelmi és szociális fejlődés egy irányba halad, támogatja egymást.

Kedves szülők, most Önök döntenek!

Döntsenek bölcsen, megfontoltan, felelősen! Önnek csak egy tollvonás, de gyermekének az egész élete.

Váljon hitvallásunkká:

„Megtanulom, megőrzöm

Tanítom, továbbadom

A szüleim nyelvét a gyerekeim

hangján

Elkopni nem hagyom.”