Az Újfehértóról (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) érkezett fúvószenekar kísérte hajdúböszörményi mazsorettegyüttes parádéjával kezdődtek a II. Székelyhídi városnapok péntek délután. A Bóc Péter által vezényelt zenekar és a Futaki Renáta vezette táncos lányok közös előadása méltó nyitása volt a városnapi rendezvénynek.

A „turulmadaras” emlékmű tövében elsőként Béres Csaba polgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédét román és magyar nyelven tartotta, s a jelenlévő Nevzat Efsen Dubajból (Egyesült Arab Emírségek) érkezett üzletember tiszteletére angolul is szólt néhány szót. A polgármester beszédében kifejtette, hogy a többnapos rendezvénysorozat lényege maga az ember és az emberi kapcsolatok: legyünk együtt ezen a pár napon, letéve a gondokat. Töltsük jó hangulatban, szórakozással, kikapcsolódással az időt. „Jó szórakozást kívánok az előttünk álló szép napokhoz, sok sikert és boldogságot közös életünk építéséhez” – zárta beszédét a városvezető.

A Székelyhídtól több, mint 400 kilométerre fekvő Monostorapátiba kaptunk meghívást május utolsó vasárnapjára. Szíves-örömest tettünk eleget e felkérésnek, hiszen a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó településen egy székelyhídi születésű honvéd őrmester, néhai Tóth Ferenc számára állítottak maradandó emléket méltóságteljes ünnepségen.

Az egész világot felbolygató II. világháború után a mai napig vannak olyan családok szerte a Kárpát-medencében, ahol nem ismert a háborúban meghalt családtagok sírhelye. A székelyhídi születésű Tóth Ferenc honvéd őrmester mindössze 26 éves volt, amikor a történelem viharai Monostorapátiba sodorták, s amikor egy végzetes bombatámadás áldozatává vált. Ő azon elesettek egyike, akinek emléke az elmúlt hetven év alatt sem merült feledésbe. A település lakosai mindig gondoskodtak sírhelyének rendben tartásáról, és a hősök vasárnapján, május 31-én a monostorapáti régi temetőben található sírhelynél emlékkövet állítottak. Még élnek Monostorapátiban olyan személyek, akik fiatalként vagy gyermekként megélték a világégés szörnyűséges eseményeit. Győri Kálmán bácsi – akinek családi házában volt elszállásolva a Tóth Ferenc –, ha halványan is, de még emlékszik a hetven évvel ezelőtti napra.

„Sokszor köszöntem én az iskolának,
mely tavasz végén elcsendesedett:
az ablakok a termek visszavárnak,
nyelvem hegyén reszket a felelet…”
(Keszthelyi Zoltán: Sokszor köszöntem)

Utoljára szólt a csengő a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskola VIII. osztályos tanulói számára június 12-én. Fájó szívvel búcsúzunk diákjainktól, akik – mint Mocsár László iskolaigazgató elmondta – úgy vannak, mint a mesében szerencsét próbáló legény, aki elindul a világba. Az utolsó osztályfőnöki órán névsorolvasást tartottunk és számot vetettünk az elmúlt négy év eseményeiről, elmondhattuk, hogy tizenhét tanulóval kezdtük az V. osztályt és tizenöten sikeresen vették az akadályokat.

Szorgos fiatalok gyűltek össze június 6-án, szombat délelőtt a szentjobbi református gyülekezetben. Az Ifjúsági Szeretethíd nevű önkéntes program keretében 25 fiatal tevékenykedett az egyház érdekében. A Szeretethíd-trikók kiosztása után Fábián Tibor lelkipásztor elmondta a feladatot: egy nagyszabású, 8 napos gyülekezeti rendezvénysorozat és vendéglátás után rendet tenni a gyülekezeti házban, és visszajuttatni a kölcsönkért asztalokat, padokat a tulajdonosoknak. Nagy buzgalommal láttak neki kicsik és nagyok a feladatnak. Szeretethíd-trikókban hordták a falu utcáin a kölcsönkért padokat és asztalokat.

Ezzel a címmel szervez Erasmus+ mobilitási programot az Ér hangja Egyesület Székelyhídon július 11. és 16. között, összesen huszonnégy munkanélküli fiatal bevonásával, akik Székelyhíd környékéről, illetve Magyarországról és Szlovákiából érkeznek majd.

A program olyan helyi jellegű problémákat, kérdésköröket céloz meg, mint a szegénység és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok ellen irányuló diszkrimináció, mindezt az európai és világszintű fiatalkori munkanélküliségi mutatókon át. Az ifjúsági mobilitás majd’ egy hete alatt a három ország fiataljai bemutatják, majd megvitatják a munkanélküliség és a szegénység kérdését, mindenki a saját országa szempontjából, illetve megoldási javaslatokat tesznek, stratégiát dolgoznak ki ezek jobbítására. A fiatalok ugyanakkor nem „csak beszélgetni”, de tanulni is érkeznek Székelyhídra, non-formális módszerek által.

Székelyhídi városnapok

június 19., péntek

16.00 ünnepi tanácsülés, díszpolgáravatás

17.00 hivatalos megnyitó – közreműködnek: Búzavirág, Férfikórus

koszorúzás / központ

18.00 kiállítások megnyitói / múzeum (Somogyi Győző, Maticska Jenő alkotó és képzőművészeti kör, helyi alkotók, médiakörösök fotói)

19.00 filmvetítés / múzeum

20.00 Osváth József / Futballpálya

20.30 Barta Betty / Futballpálya

21.00 Vis Maior együttes / Futballpálya

00.00 Szabadtéri diszkó / Futballpálya

Elindultak a nagybetűs Életbe a nagykágyai technológiai líceum végzősei

Utoljára szólalt meg május 28-án harminchat végzős diák számára a Nagykágyai 1. Számú Technológiai Líceum csengője.

Folyamatosan tart Székelyhídon az a tavaszi takarítási akció, amely márciusban a vasútállomásnál kezdődött.

Az állomás környéke után a városi önkormányzat munkatársai a szociális munkásokkal karöltve a Házhelyet és környékét vették célba, annak is a legelő felőli részét. A kétnapos akció során több tíz köbméter szemetet gyűjtöttek össze egy körülbelül öthektáros területről. Az önkormányzat két erőgépe több napi munkával elegyengette a terepet, az önkormányzat traktora pedig utánfutóval elszállította az összegyűjtött szemetet. Ahol a legelőn áthaladó dűlőutat keresztezi a patak, beépítettek egy vascsövet, hogy megkönnyítsék a közlekedést a patakon keresztül.