Rendhagyó módon együtt ballagott a végzős VIII. osztály és egyben az első tanulási korszakot lezáró IV. osztály is a csokalyi Fényes Elek Általános Iskolában június 10-én. Az utolsó kicsengetés hangjára énekszóval járták körbe a diákok az iskola osztályait, így búcsúzva társaiktól és tanáraiktól.
Az árnyékos udvaron, a szép számban megjelent szülők jelenlétében Varga Mihály megbízott iskolaigazgató emlékezett vissza az elmúlt év sikereire. Az igazgató biztatta az elmenő diákokat, legyenek hűek iskolájukhoz, ne felejtsék el, honnan indultak, ne feledkezzenek meg hagyományaikról és a legnagyobb kincsről, az anyanyelvükről, bármerre is kerülnek felsőbb osztályokba.

A Nagykágyai Mezőgazdasági Iskolacsoport általános tagozatának június 11-i tanévzáróját Karancsi Béla igazgató és Ostroveanu Ágota aligazgató beszéde nyitotta meg, melyben magyar és román nyelven összegezték az elmúlt 2009-2010-es tanévet. Elhangzott, igen kemény és egyben nehéz évet tudhat mindenki a háta mögött, nemcsak a diákok, hanem tanáraik is, de mindannyian bíznak abban, hogy a jövő év sokkal könynyebb lesz s sikeresebb mindenki számára. Majd az V., VI. és VII. osztályok osztályfőnökei – Molnár Andrea, Muntean Sorina és Szabó Roland – összegezték diákjaik munkáját, s kiosztották az okleveleket az azokat nagy izgalommal váró tanulóik számára.

Elballagtak a mezőgazdasági iskolacsoport nyolcadikosai és a XIII. osztályos végzősei

„A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is a helyre,
Melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kinccsé válik.”
Goethe

Ballagás a székelyhídi Petőfiben

Utoljára csendült fel a csengő a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum három végzős osztálya 70 diákjának az új iskolaépületében. A hagyományos ünnepségen idén két magyar és egy román tannyelvű osztály véndiákjait búcsúztatták.Wilhelm Júlia Mária aligazgatónő köszöntötte a végzősöket, a meghívottakat és minden jelenlévőt, majd Antal Gabriela aligazgatónő osztotta meg ünnepi gondolatait. Hegyesi Viktor igazgató beszédében elmondta: „Mint ahogy ennek az iskolának is sikerült egy jó alapot készíteni, hiszem azt, hogy ti is megkaptátok a tudás biztonságos alapjait e falak között. Azt az alapot, amelyre biztonsággal építkezhettek, szakmát, hivatást sajátíthattok el. A legfontosabb, hogy lelkiismeretesen tegyétek.”

Érolaszi küldöttség a hajdúvidi falunapokon
Érolaszi küldöttség látogatott a hajdúvidi falunapokra június 12-én, a község testvértelepülésének meghívására. A küldöttség többek között megtekintette a fogathajtóversenyt és koncerteken szórakozhatott. A helyiek finom ebéddel kedveskedtek az érmelléki falu képviselőinek. A testvértelepülési kapcsolat kezdete 2007-re tehető, amikor egy Érolasziból elszármazott hölgynek, Köszörüs Andreának az a remek ötlete támadt, hogy mi lenne, ha összeismertetnék a hadjúvidi és érolaszi lakosokat. Az ismerkedés sikeresnek bizonyult a két falu lakóinak pozitív hozzáállása révén, az elmúlt években a hajduvidi és az érolaszi falunapokba a testvértelepülés küldöttsége is bekapcsolódik. E jól működő kapcsolat ápolása Téglás Miklósnak, a Hajdúvidért Egyesület elnökének és Futó Ferencz érolaszi lelkipásztornak is köszönhető.

Aszalós Tímea

Jó hangulat és sok mosoly a fesztiválon

Egésznapos gyermekfesztivált rendeztek a csokalyi Fényes Elek Általános Iskola oktatói június 3-án a helyi sportpályán a szülők bevonásával. A nap kezdetén még szürke esőfelhők borították a futballpálya fölötti eget, de délre már kisütött a nap. A jó hangulat és a játékkedv egész nap garantált volt. A napot a III–IV. osztályos diákok közti futballmérkőzés nyitotta, majd megmérkőztek egymás közt a nagyobbak is, a V–VI. osztályosok közös csapata a VII–VIII. osztályosok ellen. A háttérben a szülők már megrakták a tüzeket és csakhamar rotyogott a három nagy bogrács. Finom ennivalóval várták a szakácsok a futkosásban, kötélhúzásban, kvízjátékban, keresőjátékban elfáradt diákokat, óvodásokat.

Röpülj lelkem, keresd meg hazámat!
Enyhe dombsor, lankatag magyar föld!
S az a róna túl, már a nagy-alföld
Szemhatártól, ahol a nap támad.
Röpülj lelkem, röpüld át hazámat!
Szemhatártól-szemhatárig, s újra
Merre emléked, a halk selyempók
vonja szálát, szállj a rónán túlra,

s át, hol állnak a bolond sorompók:
és akármit ír a kard a rögre,
lankád mellől el ne bocsásd bérced:
ha hazád volt, az marad örökre;
Senkisem bíró, csak az ahogy érzed!

Először szervezte meg a Gémes kút hagyományőrző kézművestábort Szentjobbon június 14–17. között a Pro Székelyhíd Egyesület a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával. A hagyományteremtő szándékkal létrejött táborban a résztvevő gyerekek megismerkedhettek az Érmellék vidékére jellemző kulturális és népművészeti hagyományokkal, a kézművesmesterségek olyan technikáival, amelyeket manapság már csak kevesen ismernek. Először szervezte meg a Gémes kút hagyományőrző kézművestábort Szentjobbon június 14–17. között a Pro Székelyhíd Egyesület a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával.