Színvonalas borviadal Székelyhídon

Több volt a benevezett nedűk száma a tavalyinál, minőségi szórakozást biztosítottak a szervezők

A tavalyinál több gazda több nedűvel vett részt az idei borversenyen. A minőségi italok, a jó szervezőmunka, az esemény gördülékeny lebonyolítása kivívta a jelenlévők elismerését.

Fülcimpát csipkedő hideg szél cikázott a tar szőlőhegyen február 24-én, szombaton a székelyhídi borviadal délelőttjén. Szent Vincének, a nemes foglalkozás védőszentjének emléktáblájánál minden évben összegyűlnek a gazdák koszorúzásnyi pillanatra a városunkban tartott borversenyek alkalmából. Ezúttal sem volt ez másként….

Ozsváth József helyi római katolikus plébános megáldotta a Kovács Lajos borlovag által emeltetett emléktáblát, valamint a borászok munkáját. Meleg Attila nagyváradi előadóművész borhoz köthető vidám versösszeállítással keltette a hangulatot.

Béres Csaba polgármester és Hegyessy Zsolt városmenedzser Szent Vince emléktáblánál koszorúz

A városi múzeumban zajlott a megmérettetés
Mire a szabadtéren véget ért a koszorúzással zárult eseménysor – ahol többek között a város polgármestere, Béres Csaba, a helyi borászok, az Európai Borlovagrend érmelléki legátusának képviselői, a debreceni kertbarát kör képviselői főhajtással adóztak Szent Vince emlékének –, addigra már a városi múzeum aulájában javában folyt a borok zsűrizése. Akadt tennivalójuk bőségesen az ítészeknek (dr. Dorin Popa elnök, Csávossy György, Pakó István, Szász József, Szoboszlai Csaba és Szoboszlai Hilda), hisz ezúttal 188 bormintával neveztek be a 32 településről érkezett borászok. A minták száma növekedést mutat az előző évi felhozatalhoz képest. Ugyanakkor a gazdák is több helyszínről érkeztek. Például Kiskerekiből az eddigi borversenyekre nem nevezett be egyetlen gazda sem, ezúttal viszont hárman is vállalták a megmérettetést.

Már szürkülőre járt az idő, mire felállították a borok végső sorrendjét. Közben a vendégek is sorakoztak a szépen megterített vacsoraasztalok köré.

Az eredményhirdetést megelőzően Czapp Árpád, az egyik főszervező köszöntötte az eseményen résztvevőket, majd pedig Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő szólt a jelenlévőkhöz. A politikus kiemelte annak jelentőségét, hogy a helyi borászok a megye „legidősebb” borversenye révén tovább viszik e kultúrának a lángját, illetve ösztönzőleg odafigyelnek a helyi gazdákra, amikor azokat külön is díjazzák.

Dr. Dorin Popa, a zsűri elnöke méltatásában elmondta, hogy évről évre jobb minőségi mutatókat érnek el a régióbéli borok. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nagyon sok magyarországi szaktekintélynek számító borászt tudhat barátjának, mert a jó bor politikamentes és nincs nemzetisége. Csávossy György zsűritag és Pálfi Noémi, a nagyváradi Vura Vinotéka Egyesület programszervezője a tájegység borászatának jövőbeni lehetőségeiről szólt. Utóbbi többek között elmondta, hogy az Érmellékre jellemző bakator szőlőfajta visszahonosításán munkálkodnak. Első körben háromezer szőlőoltványt osztanak szét az igénylők között. Majd bemutatta az általa képviselt egyesület munkáját, örömmel állapította meg, hogy a fiatalok körében is egyre inkább terjed a kulturált borfogyasztás iránti igény. Megalakították a Nagyváradi Borbarátnők Társaságát, aminek Pálfi Noémi az elnöke.

Pusztai Sándor nagyaranydíjas lett
Az eredményhirdetés moderátorai, Czapp Árpád és Hasznosi Sándor főszervezők sorra szólították a díjazottakat. Szervezői munkájukat Erdei Tamás, Murgui Gabriella és Pál Zsolt segítették. A legmagasabb pontszámot elérő bor az élesdi Pusztai Sándor chardonnay itókája lett, így egyedüliként nagyaranydíjat kapott. Továbbá 77 arany-, 66 ezüst- és 31 bronzelismerést jelentő oklevelet, érmet és serleget osztottak ki a szervezők.

13 benevezett bor nem érte el az elvárt minőségi minimumot. A zsűrizés 20-as pontrendszer szerint zajlott, legalább 16,5 pontot kellett elérniük a bronz fokozattal megelégedőknek, míg az áhított nagyarany elnyeréséhez minimum 19,51 pont elérése szükségeltetett.

Ezúttal is jutalmazták a legeredményesebb székelyhídi borászt, Murgui Zoltán nedűje érdemelte ki a székelyhídi születésű Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész által készített Miskakancsó-vándordíjat. A nyertes távolléte miatt felesége vette át az elismerést.

Az Európai Borlovagrend érmelléki legátusa által felajánlott különdíjra Kovács Zoltán érmihályfalvi és Kajántó Pál élesdi gazdákat érdemesítették. A szervezők figyelmességét mutatja, hogy a zsűritagok munkáját névre szóló éremmel jutalmazták.
Már késő estére járt, amikor az igen értékes tombolatárgyak is gazdára találtak.

A Miskakancsó-vándordíjat Hasznosi Sándor adta át a nyertes, Murguly Zoltán feleségének

Újítások a 24. borversenyen
A sokrétű teendők közepette egy percnyi ideig sikerült faggatóra fognunk Czapp Árpád főszervezőt, akit arra kértünk, hogy értékelje a 24. székelyhídi borviadalt.

Mihály Gábor javaslatára a vándordíjat megnyert borász három évig nem részesülhet ugyanabban az elismerésben. Ennek két oka van: egyrészt ezáltal más gazdáknak is megnő az esélyük, ugyanakkor kizárják annak a lehetőségét, hogy valaki egy jó évjáratú itókával a következő évben, években is eredményes lehessen – sorolta Czapp. A bronzminősítés alatt pontozott italokkal benevezetteknek, másokkal ellentétben, nem osztanak ki oklevelet. Mindez a gazdák figyelemfelkeltését szolgálja, eredményesebb munkára ösztökéli őket. A főszervező az idei borversenyt a következő kifejezésekkel jellemezte: kifinomultság, minőségi szakmaiság és profizmus. Véleménye szerint a székelyhídi borverseny elegáns rendezvénnyé nőtte ki magát, ízlésesen terített asztalok, a belső tér miliője, mindez arra mutat, hogy az apró részletekre is odafigyelnek. Minden szervező kitűzőt kapott, névének és feladatkörének feltüntetésével. Még a sajtónak is jutott az efféle figyelmességből.

A borverseny szervezői Erdei Tamás, Murgui Gabriella, Pál Zsolt, Czapp Árpád, Hasznosi Sándor

A székelyhídi borverseny ma már képes magasabb igényeket kielégítő, nívós szórakoztatást nyújtani, ami a zsűritagok révén hiteles szakmaisággal is párosul – vonta le a következtetést a főszervező.

Az ízletes vacsora elfogyasztása után a Buliszerviz együttes andalító zenét játszott, táncolni vágyó párok álltak fel az asztaloktól. Asztalvégeken a nótázók kedve is felélénkült. Mire haza indult a társaság, már kint csörtetett a hajnal, jégvirágot hintve a fák ágaira.