Adakozó lelkükről és eleganciájukról tettek tanúbizonyságot a XII. jótékonysági bál résztvevői

A magyar kultúra napi jótékonysági bál nyitánya s legfontosabb eleme az évente számos eseményt felvonultató, Székelyhídon szervezett művelődést szolgáló programsornak.

Sorra érkeztek az elegáns, nyakkendős, csokornyakkendős urak oldalán, a gyönyörű nagyestélyibe, suhogó selyembe, pörgős, hosszú tüllszoknyás ruhába öltözött hölgyek a díszbe öltöztetett múzeum épületébe január 25-én este. Az érkezők sorát Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány általa működtetett székelyhídi Gyermek Jézus-otthon kis lakóinak bevonulása zárta, mintegy jeladásként az ünnepség kezdetének.

A kisebb és nagyobb közösség

A nyitóbeszédek sora Béres Csaba polgármester köszöntő szavaival indult. Az idei bál fővédnökének, Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkárnak üzenetét munkatársa, Névai Gábor tolmácsolta; a magyarországi agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős illetékese objektív okokból nem tehette tiszteletét a székelyhídi eseményen. Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a jótékonyság mellett arra hívta fel a figyelmet, egyenként is felelőségünk az odafigyelés, hisz közösséggé úgy kovácsolódhatunk, hogy észrevesszük a mellettünk élő embertársunk szükségét, és lehetőségünk szerint enyhítünk a rászoruló hiányán. Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő adott hangot az évek óta ez alkalommal ünnepelt születésnapnak: január 24-én töltötte ugyanis hatvanegyedik életévét Csaba testvér. A jókívánságokat szerényen fogadó szerzetes vendéget hozott magával, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőbizottságának sajtóreferensét, Zsuffa Tündét. Meghívás hangzott el az 1881 óta rendszeresen megszervezett egyhetes nemzetközi találkozó idei kiadására, amelyet szeptember 13–20. között Budapesten tartanak. (A rangos eseménynek korábban, 1938-ban is otthont adott a magyar főváros, Szent István királyunk elhunytának 900. évfordulója kapcsán – szerk. megj.)

Felelősség magunk kertjéért

Az idei bál kulturális fővédnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora, a székelyhídi származású dr. Pálfi József a művelődés felelősségteljes feladatáról beszélt szép hasonlattal. „Valójában két paradicsom között éli az ember földi életét. E két paradicsom között adott időben, adott helyen, adott térben végezhetjük feladatunkat, életküldetésünket. A paradicsom szó nem található a szentírásban ebben a formában, viszont a kert, az édenkert sokkal inkább. Ez nem egy behatárolt terület, hanem mindnyájan érezhetjük a magunk kertjét egy olyan területnek, ahol feladatunk van.”

„Akár művelni, akár őrizni, s akár egy kicsit úgy művelni, hogy hasonlítson legalább nyomelemeiben arra, amit elképzelünk magunknak. Amikor az ember a maga helyén, azt a kertet, ami rá van bízva – ez legyen Székelyhíd, Érmellék, Partium, vagy akár tovább lehet bővíteni ezeket a köröket – ezzel a tudattal műveli, akkor óhatatlan, hogy ne azzal a felelősségtudattal viszonyuljon hozzá, ahogy ezt gondolja” – hangoztatta.

Végiggondolva a kultúra fogalmát, valójában olyan ez, ami magához köt, hasonlóan a kultusz szavunkhoz, melynek gyökereit vizsgálva ráeszmélhetünk, minden a Teremtőhöz köt bennünket, tőle kapjuk teremtményi feladatunkat. Van ebben egy folytonosság, amit családunktól, otthonunkból, tanítóinktól, oktatóinktól kapunk, ami szívünkbe, lelkünkbe, elménkbe mélyen elül, bevésődik, és arra késztet bennünket, hogy felvállalva továbbadjuk, ugyanazt a kultúrát szolgáljuk.

Zenés-táncos előadások, divatbemutató

A nyitóbeszédeket színes, színvonalas program tagolta. A székelyhídi Gyermek Jézus Otthon lakói, tánccal és énekkel készültek. Petőfi Sándor költő városunkban 1843-ban megírott A szerelem, a szerelem című versének megzenésített verziója hangzott. A hálás közönség, a bálozók vastapssal jutalmazták a Zajgó Néptánccsoport előadását, melynek irányítója Béres Csilla, koreográfusa Gombos András, a Szeged Táncegyüttes vezetője. Az Oláh Katalin vezette Tini Dance Center Táncstúdió ifjú tagjai idén is elvarázsolták produkciójukkal a közönséget.

A fellépők sorát a közismert budapesti viselettervező, Hampel Katalin Stílus és tradíció elnevezésű divatbemutatója zárta, melynek jellegzetessége, hogy a megálmodott ruhaköltemények díszítései a reformkorig nyúlnak vissza, onnan merítenek ihletet, a legújabb trendet követve. A kollekciót bemutató modellek között ismerős arcok is felbukkanhatnak az előadás szerves részeként, a helyi vállalkozó kedvű hölgyek, urak, gyermekek magukra ölthetik a kollekció darabjait s végigvonulhatnak a „kifutón”. A divatbemutatókon közreműködő Sáfár Mónika Jászai Mari-díjas színművésszel a bálozók együtt énekelték a Csárdáskirálynő betétdalait.

Több mint harmincezer lej gyűlt össze!

Az idén kalapács alá került, helybeli és környékbeli alkotóktól származó képzőművészeti alkotásokért rendezett liciten befolyt 30 400 lej a Dévai Szent Ferenc Alapítvány helyi Gyermek Jézus-otthona költségvetését gyarapítja a szervező jóvoltából. A bál kora hajnalig tartott, a zenét a President együttes szolgáltatta. A bál szépe idén Asztalos Ildikó lett, a titkos zsűri választása szerint, udvarhölgyei pedig Csorba Nikolett és Kosztin Ingrid.

Remekbe szabott volt az idei esemény is, s köszönet jár érte a szervezőcsapatnak és az önkéntes fiataloknak, akik felszolgálnak, ruhatáros szerepet vállalnak, és elvégzik azt a sok apró-cseprő munkát, ami nélkülözhetetlen, hogy a bálozók jól érezzék magukat. És köszönet azoknak, akik évről évre eljönnek a bálba. (Hölgyeim! Hampel Katalin azt mondta, sok helyen megfordult már divatbemutatójával, de ilyen elegáns báli társaságot még sosem látott!)


Felavatták a szerelem ösvényének első állomását

A bált megelőzően felavatták az első faragott oszlopot, Székely Csaba csíksomlyói mester művét, a szerelem ösvénye első állomásának jelképeként, a Gyermek Jézus Otthon Sport- és Szabadidőközpont és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nemrégiben megvásárolt területet elválasztó keskeny úton. A területen a németországi Förderverein St. Franziskus Devae.V. alapítvány segítségével épületeket terveznek Csaba testvér gyermekeinek és az elmélkedni vágyók számára. A tervek már készen állnak, árulta el Szeles Attila műépítész, az alapítvány kurátora. Az alkalmat hálaadó szentmise követte, melynek végén a ferences szerzetest énekkel köszöntötték az otthon gyermekei.

Petőfi Sándort és Szendrey Júliát hívta segítségül Csaba testvér, amikor megszületett a szerelem ösvényének gondolata, azzal a szándékkal, hogy útmutató legyen azon fiataloknak, akik párt keresnek, családalapítás előtt állnak, és szeretnének megmaradni a tisztaság útján. Az elmélkedés ösvénye ez, melynek különböző állomásai vannak: önismeret, zsákutcák, hogyan ismerjem meg jobban a párom, hogyan udvaroljak, milyen legyen a leánykérés, s így tovább egészen kilencig, nagyváradi indulással a koltói nászútig, kísérve a költő szerelmes verseivel. Ennek az ösvénynek stációi közzé tartozik Székelyhíd, itt született A szerelem, a szerelem című költemény 1843. novemberében.


Belga barátainkat is köszöntöttük

A bálozók között fellelhet­tük az Écaus­sinnes-ból, testvértelepülésünkről érkezett Xavier Du­pont polgármestert, Astrid And­rét, Julien Sluyst és Claude Sur­le­raux-t, akiket Béres Csaba külön köszöntött, megemlékezve arra, hogy belgiumi barátaink 1990-ben tetemes segítséggel érkeztek Székelyhídra. A településeink közötti együttműködés azóta tart, és remélhetőleg sok jó gyümölcse lesz a jövőben is. Elöljárónk köszönetként ez alkalommal a barátság jelképeként Guba-Kerekes Zsuzsa festőnek a két település templomát ábrázoló grafikáját ajándékozta Xavier Dupont polgármesternek.


Írta: Rupárcsics Judit Csilla