Fék és fékezők

Annak idején, amikor a gépjárművel való közlekedésben részt venni szándékoztam, jött a figyelmeztetés, soha ne feledjem el, a fék a legfontosabb dolog a biztonságos közlekedésben. Ez az intelem nem új keletű, gyermekkorom gazdaemberei őszi betakarítások idején a lábnyomós fék mellett biztonságból még egy csúsztatós kerékalátéttel is segítettek, nehogy a teherrel rakott szekér a lejtőn irányíthatatlanná váljék. Csakúgy szikrázott a vas a kavicsos úton…

Megtanultam egy életre, hogy a fék az nemcsak a közlekedésben, de az élet minden területén elengedhetetlen. A szülőnek ajánlatos féken tartania a rossz irányba tartó csemetéjét, féket kell behúzni a túlhajszoltság ellen, de a túlzott élvezetekbe való belemerülés veszélyét is az időbeni fékezés gátolhatja. Tudni kell, mikor és hol érdemes megállni vagy másoknak megálljt parancsolni. Mert az a bizonyos erkölcsi gát egy megállást határol be, egy vonalat, amit átlépni veszélyes lehet.

Mindez a nyakunkba szakadt globalizált világ elszabadult démonpörgése kapcsán jutott az eszembe. Mikor, kit kényszerítsek megállásra a magam kis eszközeivel. Tegyük fel, ha a migránsáradat megállítását, a homoszexuálisok parádéjának betiltását segítem egy szavazatnyi fékezéssel, akkor vajon jobb irányt vesz-e majd a világ szekere, vagy éppenséggel a felsejlő szakadékba zuhan, mert újabb szörnyűségek kerülnek előtérbe? Vagy inkább a nemzeti értékeket vessem sutba, a közös európai szemlélet rakta máglyán égetve el azokat? A döntés már csak azért sem könnyű, mert ha a fékezés nem egyszerre, egyforma intenzitással történik a jármű minden kerekén, akkor óhatatlanul is irányvesztés következik be, káosszá lehet minden: könnyen árokba borulhat a jármű.

Az időtartamra sem árt odafigyelni, mert a hosszan tartó folyamatos pedálnyomás során besülhet a fék, leblokkolnak a kerekek, és nem lehet újraindítani a járművet. Erre jó lesz felkészülni idejében, és ha kell, akkor sofőrt cserélni míg lehet, mert dombon felfelé inkább gázolni kellene.