Megtelt a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház nézőtere a Zajgó Néptáncegyüttes idei néptánctáborát lezáró július 24-i gálán, a színpadot pedig birtokba vették az érmelléki néptáncosok, akik a helyiek meghívására érkeztek városunkba. A Venus Kölcsönös Segítségnyújtás Alapítvány eseménye méltó módját adta a tíz évvel ezelőtt Béres Csilla zenepedagógus által életre hívott csoport születésnapi ünnepének. A tábor a magyar kormány és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg. Fekete Katalin kultúrigazgató Béres Csaba polgármestert kérte fel a rendezvény megnyitására. A városvezető felidézte a kezdeti nehézségeket, amikor csak néhány székelyhídi gyerek volt kíváncsi arra, hogy mi fán is terem a néptánc, és hangot adott örömének, hogy mára három csoportban több mint ötven gyermek és fiatal tanulja a népi mondókákat, játékokat, népdalokat és tánclépéseket.

Reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben sem fog változni, sőt egyre több gyermek lesz kíváncsi a magyar népi hagyományokra. Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő köszöntőbeszédében a néptánc közösségteremtő és nemzetmegörző erejére mutatott rá. Gratulált a székelyhídi közösségnek kitartó támogatásáért és a jubiláló csoportnak hagyományteremtő, kitartó munkájáért.

Első fellépőként a székelyhídi Zajgó utánpótláscsoportja, a középcsoport rábaközi táncokkal varázsolta el a közönséget. Feszültek a mellények a nyalka legénykéken, pörögtek a szép színes szoknyák és a hajfonatokat díszítő selyemszalagok a leányokon. Őket követte az Apró Zajgók népes csapata, akik most első ízben léptek színpadra. A néptánccsoport legkisebb táncosai játékfűzést adtak elő, visszarepítették a közönség idősebb tagjait gyermekkorukba, a nagyanyáiktól tanult rigmusok szárnyán.

A 2015-ben alakult Berettyószéplaki Bodzavirág tagjai – a berekkel szegélyezett kanyargós folyó menti néptánccsoportok talán legifjabb szervezete – a szilágysági táncokat hoztak a gálára.

Palatkai táncokkal örvendeztette meg a nézőket a Berettyó-mente legjelentősebb, 1987-ben alakult hagyományápoló csoportja, a micskei Görböc. Hodgyai Edit a székelyudvarhelyi táncházból hozta elkötelezettségét, nemcsak Micskére, hisz együttesvezető társával, Erdei Sándorral Bihar megyében több néptánccsoport létrejötte mellett bábáskodott – hangzott el a gála bemondója, Fekete Katalin kultúrigazgató ismertetőjéből.

Rábaközi táncokkal jeleskedtek a mezőtelegdi Pacsirták néptáncosai. A 2003-ban alakult csoport szakmai irányítója jó ideje Gombos András, a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetője, a mindennapokban pedig Szoboszlai Gáspár Edit tanítja a közel ötven gyermeket és fiatalt.

A dalolva színpadra vonuló, több nemzeti emlékdíjas érmihályfalvi Nyíló Akác Néptáncegyüttes mezőségi táncokkal lépett a közönség elé. A csoportot a település egykori polgármestere, Nyakó József alapította majdnem negyven éve, jelenleg pedig Borbély-Simon Csaba vezeti és koreografálja.

A gála zárókoreográfiájaként a székelyhídi Zajgók legidősebb korosztálya szilágysági táncokat mutatott be. A szemet gyönyörködtető viseleteikért köszönet jár az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely a Csoóri Sándor Alapból a népi kultúra közösségteremtő műfajait támogatja.

Hogy a néptánc közösséget teremt, mi sem bizonyítja jobban, mint a Zajgó elmúlt tíz éve. A csillogó szemmel színpadra lépő gyermekek szülei is köszönetet mondtak Béres Csillának és lelkes segítőinek, Püsök Julianna és Czapp Hanna pedagógusoknak elkötelezett, kitartó munkájukért, valamint Gombos Andrásnak és Jaziminszky Évának, a Szeged Táncegyüttes oktatóinak, akik jó ideje egyengetik a néptáncegyüttes útját. Az előadást követően a gazdag nemzeti koreográfiákat bemutató csoportok csodálatos viseleteikben a debreceni Bíró zenekar talpalávalójának kíséretében a színháztól indulva végigvonultak a Gyermek Jézus Sport- és Szabadidő Központig, ahol jó hangulatú táncházzal folytatódott az ünneplés. Tánctanulásra is volt lehetőség, Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes vezetője szelíd, ritmusos utasításainak követésével.


Írta: Ruparcsics Judit Csilla