A munkaszeretet és a jó pályázat frigyre lép a székelyhídi Ovlachi család méhészetében

Az eltelt években, évtizedekben egyre inkább népszerűvé vált az Érmelléken is a méhészkedés. Van, aki főfoglalkozásként űzi a „bogarászást”, míg mások jövedelemkiegészítést és egyben kikapcsolódást remélnek tőle.

Annyit már rég megtanultam a méhek természetéről, hogy az erős testszag, akárcsak a különböző mesterséges illatok irritálják, támadásra ösztönzik őket. Ennek tudatában alapos mosakodás után indultam el megtekinteni a székelyhídi Ovlachi család méhészetét. Minden elővigyázatosságom ellenére egy méhecske bebújt a nadrágomba. Úgy jártam, mint a mesebeli kiskakas gyémánt félkrajcárját elorozni szándékozó török császár, akaratlanul is táncra perdültem.
Ovlachiék városunk peremén laknak, domboldali kertjükből belátni a határt. Békességet sugárzó látvány innen az ősz, melankóliába tereli a lelket. Nem csoda, hogy a feleség, Hajnalka, megszerette maguk építette családi fészküket, noha ő a zajos, zsibongó városközpontban született. Férje, Dániel már legénykorában megvásárolta a telket, egybekelésük után kezdtek a házépítésbe. Takaros, szép kiállású házuk mögött nyaranta gyümölcsfák termései kelletik magukat, szőlősük gondos gazdakézről árulkodik. Igyekeznek mindent előteremteni a gazdaságban, amire a családnak szüksége van, disznókat nevelnek, tyúkok, libák tarkítják a hátsóudvart.

Délelőttre jelentkeztem be. Mivel a férj dolgozni van közös munkahelyükön, a helybéli villamossági műveknél, a gyerekek pedig iskolába mentek, így Hajnalka okít ki méhészetből. Lányukat, a nyolcadikos Bíborka Fruzsinát és a nála kisebb Sebestyén Dánielt saját autóval viszik a tanintézménybe, ami bő három kilométerre van tőlük.

A viszonteladók fölözik le a hasznot
Dániel már legénykorában megismerkedett a méhészkedéssel, egyik volt kollégája, Bokor László „szagoltatta” bele a kaptárba. Mert aki egyszer beleszagol a virágpor illatába, az olyan, mint a szirének babonája, egy életre magával ragadja az embert. Így járt ezzel Hajnalka is, amikor bő tíz évvel ezelőtt vásároltak két méhcsaládot. Azóta férje mellett ő is kiveszi a részét a kaptárok körüli munkából. Lassan-lassan növekedett az állomány, a mézből kapott pluszjövedelem még inkább lelkesítette őket. A mai világban a munkahelyek bármikor megszűnhetnek, egy ilyen eshetőségre gondolva is biztonságérzetet jelentenek a méhek – véli a háziasszony.

Sokáig nem is gondoltak arra, hogy pályázati úton próbáljanak fejleszteni, de látva, hogy több ismerősük is jelentős támogatáshoz jutott, a jó példa ragadós lett. Ötven méhcsaláddal és egy disznóval érték el a szükséges pontszámot, vállalták, hogy kilencven családra növelik a méhállományt és kaptárokat vásárolnak. Már az első 1500 eurót is okosan használták fel, sorjáznak az új méhlakások, noha még a pályázati ciklus negyedik évében vannak, máris kilencven méhcsalád szorgoskodik Ovlachiék portáján. Hajnalka nagy segítségnek véli az öt éven keresztül folyósított 1500 eurót, ami szinte megduplázza fejlesztési lehetőségeiket. Legújabb szerzeményük egy szállítóeszköz, ami harminckét kaptár befogadására alkalmas.

Az idei év inkább gyengének, mint közepesen sikeresnek számít méhészvilágban, az állománytól alig nyolc mázsa mézet pergettek és száz kilogramm virágport gyűjtöttek be. Az akácméz kispiaci ára 25 lej körül mozog kilogrammonként, de ők leginkább nagyban értékesítik, sajnos évről-évre kevesebbért. Két évvel ezelőtt 12 lejt fizetett a nagybani felvásárló, az idén már csak 8,5 lejt kaptak egy kilogramm nyalánkságért.

Szabályozott termékminőség
Hajnalka szakismeretét tesztelendő, a leggyakoribb betegségekre is rákérdezek. A vizsga sikerült! Az atka a legkitartóbb, folyamatos ellensége a méhésznek, ami ellen állandóan védekezniük kell. Tilos viszont pergetés és gyűjtés idején gyógyszeres kezelést alkalmazni. A füstölés is hatékony az atkák elleni küzdelemben.
A komoly méhészek tagjai a méhészek szövetségének, ahol nyilvántartásba veszik az állományt, minden kaptárra számozott beazonosító táblácska kerül. A méhész adataival, elérhetőség feltüntetésével, az állomány nagyságát megjelölő táblát kötelesek kihelyezni, amikor méhlegelőre szállítják a bogarakat. Az utaztatást engedélyeznie kell a méhészek szövetségének, valamint a szorgalmas kis „munkásoknak” naprakész egészségügyi könyvvel is kell rendelkezniük – ismerteti az adminisztrációs követelményeket vendéglátóm, aki segít a méz kristályosodására vonatkozó, igen elterjedt tévhitet is eloszlatni. Az akácméz kivételével természetes folyamat a kristályosodás, alig néhány nap alatt beindul ez a folyamat. Aki vegyes mézet akar vásárolni, az jól teszi, ha kristályosat vásárol, mert a tévhittel ellentétben az biztosan nem cukrozott kotyvalék. A cukorszirup folyékony, nem kristályosodik, ez elárulja a csalókat. Van olyan méhész, aki ismerve az említett vásárlói tévhitet, felmelegíti a mézet, hogy eltüntesse a kristályosodást. A gond amellett, hogy két nap múlva visszakristályosodik a méz, a hőkezelés káros hatásaként elveszíti jótékony hatóanyagainak javarészét.

A fiatalasszony olyan szenvedéllyel, szakértelemmel beszél kedvenc időtöltéséről, amit tovább fokoz a sikeres pályázat öröme, hogy kívülállóként az embernek méhészkedni lesz kedve. Meg táncra perdülni, akár egy török szultánnak.


Írta: D. Mészáros Elek