„Nem kell beszélni róla sohasem De mindig, mindig gondoljunk reá!” (Juhász Gyula: Trianon)
A 95 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Trianon-palotában aláírt békediktátumra emlékeztek meghívott, hazatért vendégek és Csokaly lakosai június 7-én, amikor emlékező istentiszteletre hívogatva kondult meg a helyi református templom harangja.

Forró Csaba helyi tiszteletes köszöntő szavait követően még az istentisztelet előtt a templomban Biró Rozália szenátorasszony osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, mondandójában hangsúlyozva, hogy a magyar nemzetnek holnapja kell legyen, mégpedig itt a szülőföldön. „Azért kell dolgoznunk, munkálkodnunk, hogy a magyar közösségek jólétben, békében, szeretetben élhessenek a Kárpát-medence szívében, nem feledve a nemzetünket ért csapásokat, hanem erőt merítve történelmünkből” – mondta. Az emlékező istentiszteleten Bara László, Bihardiószeg református lelkipásztora hirdette az igét. „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” – szólt a felolvasott ige.

Az istentiszteletet követően a templomkertben lévő idén március 15-én felavatott Trianon-emléktáblánál folytatódott az emlékezés. Csuka József alpolgármester és családja jóvoltából lassan szoborpark áll a református templom udvarán, hiszen egy kopjafa és a pietrasantai márványból készült Trianon-emlékmű is a család adománya. Ahogy az alpolgármestertől megtudtuk, a sorozatot egy Turul-szobor elkészíttetése és avatása zárná. Az elöljáró fontosnak tartja, hogy ezen szobrok, emlékművek által a falubeli fiatalok ismerjék meg a magyarság történelmét.

A templomkerti megemlékezésen a Trianon-emlékmű előtt, a Bihardiószegi Gróf Széchényi István Huszárszázad díszőrségében elsőként Székelyhíd polgármestere, Béres Csaba szólt az egybegyültekhez. „Azt tudom, hogyha baj van, bármennyire is keserű és nehéz sorsunk van, hisz a Himnuszban is rögzítve van: ez a nemzet, ez a nép össze tud fogni. Igazából véve úgy kell élnünk az életünket, hogy úgy működjünk, mint egy motor. Mindenki a saját helyén a saját feladatát maradéktalanul végezze el. Az erdélyi magyarság Erdélyben, a szülőföldjén a szülei földjét művelje, gyarapítsa és verítékével áldja meg. Azért, hogy több száz éven keresztül, ha kell ezer éven keresztül mondhassuk el anyanyelvünkön, szülőföldünkön azt, hogy mi egy nemzet vagyunk és maradunk örökre” – hangsúlyozta a városvezető. A polgármester utolsó gondolatát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a megemlékezést fiatal csokalyi leányok – Csomaközi Daiana, Dósa Nikolett és Egri Anett –, valamint a Létavértesről érkező Molnár Laura szívhez szóló szavalataikkal tették meghitté.

A csokalyi megemlékezésen jelen volt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is, aki szerint „ez egy olyan nap számunkra, amikor meg kell emlékeznünk közösségünk múltjáról, de számba kell vennünk jelenünket és az előttünk álló feladatokat is”.

A templomkerti megemlékezésen közreműködött a helyi férfikórus, akinek előadásában hazafias dalokat hallgathattak az egybegyűltek. A székelyhídi és csokalyi rendezvények, megemlékezések visszatérő vendége Tasó László, Magyarország közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. A politikus most is barátsággal és a tőle megszokott közvetlenséggel szólt az egybegyűltekhez, beszédében a magyar nemzet egységét hangsúlyozva.


Írta: Fekete Katalin