A Szűz Mária ünnep alkalmából, mint minden évben idén is  templombúcsúra gyűlt össze Székelyhíd város apraja és nagyja a helyi római katolikus templomban augusztus utolsó vasárnapján. A búcsúünnep fő celebránsa Tempfli József nyugalmazott püspök volt.

Az idei évben is sokan összegyűltek, hogy családjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel együtt dicsérhessék az urat. A búcsúünnepség nagy érdeme, hogy minden évben kicsit közelebb hozza egymáshoz az embereket. Hazatérnek a messzebb élő  rokonok, ismerősök, körülülik az ünnepi asztalokat, ezáltal még szebbé téve a Mária ünnepet.

 

 

 

A szentmise fő gondolata sokak szájából elhangzott. Először Tempfli József nyugalmazott püspök hívta fel mindenki figyelmét az összetartás fontosságára és a kölcsönös segítség erejére. Gondolatatait a helyi Szent Ferenc Alapítvány kiskórusa vonta megfelelő keretbe, akik a kántornő Angéla segédletével megadták az alaphangot a szentmise fő üzenethordozójának és védnöküknek Böjte Csaba ferences szerzetesnek.

 

 

 

Csaba testvér a tőle megszokott egyszerűséggel szólt az emberekhez és mindenki arcára mosolyt csaltak szavai. Nemes egyszerűségében mindenki érezte, hogy valami igazat, tisztát hall, beszéde kiragyogott a mívesen megfogalmazott köszöntők közül és úgy csillogot, mint a szénben rejlő gyémánt.

A történetek igen egyszerű hétköznapi dolgokról szóltak. Jézusról, aki miután megérkezett Földi útjára, nem bíráskodni és elítélni jött minket, hanem egy mosoly volt a válasza az összes bűnünkre és minden nyomorúságra. Nem volt sem internet sem televízió, de mégis az emberek megelégedettebben éltek, mint manapság, örülni tudtak annak amijük volt, két kezükkel dolgoztak meg mindenért és hiányzott belőlük a mai nagyravágyás.

Böjte Csaba szerint a válasz ilyen egyszerű minden kételyünkre panaszunkra: tudjunk örülni egymásnak, családunknak, tudjuk értékelni, hogy meleg étel kerülhet minden nap az asztalunkra, mert az idő rövid, hamar elszakít minket egymástól. Jézus Krisztus válasza a  világ gondjaira egyszerű élete volt, mely példaértékű kellene, hogy legyen mindannyiunk számára.

 

 

 

Gondolatait a testvéregyházak képviselőinek áldásai követték: Antal Ciprian az ortodox, Balla Frigyes a baptista, Erdődi Endre a görög katolikus, Jakó Sándor Zsigmond, Forró Csaba és Gavrucza Tibor a református felekezetek nevében mondtak áldást, utóbbi felvállalva a helyi evangélikusok képviseletét is. A szentmise Bodor Zoltán helyi lelkész köszöntőbeszédével zárult, aki háláját fejezte ki a vendégek részvételéért. Külön köszönetet mondott Böjte Csabának, aki a templom mellett omladozó Stubenberg kastélyt védőszárnyai alá vette és egy nemes cél érdekébe kívánja állítani a gyermekotthonná alakítandó épületet.

 

 

 

Bár a szentmise véget ért, de az ünneplés folytatódott. A templom falába vésett kőtábla előtt emlékeztek meg a bátor hazafira Simonyi József óbesterre, akinek emléktáblája előtt Béres Csaba polgármester és Emődi Dániel a debreceni Pro Patria Alapítvány elnöke méltató szavai után koszorúkat helyeztek el. Az ünnepség hangulatát a székelyhídi Búzavirág Népdalkör énekesei és Nagy Csaba tárogatón való játéka pezsdítette, akik a végén a publikumot is dalra fakasztották, így mindenki énekszóval az ajkán indulhatott haza az ünnepi asztalokhoz.

 

 

Ványa Blanka