Pazonyi Erika debreceni gyógypedagógus-logopédus előadása a baba-mama körben (2.)

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa februárban a gyermekek képességfejlődéséről tartott előadást a Székelyhídi Baba-Mama Körben.

Az előző lapszámban megjelent cikkből kiderült, hogy a gyermek képességfejlődése egyszerre több színtéren zajlik. Mozgásának, értelmének, érzelmének, játéktevékenységének, beszédének fejlődése párhuzamosan halad. Első életéve rendkívül fontos a későbbi iskolai pályafutás szempontjából is, mert ekkor alakulnak ki az alapkészségek.


Az óvodás korú gyermek fejlődése
A gyermek fejlődése szempontjából nagyon fontos az óvodába járás. Az óvodákban tervszerűen, közösségben fejlesztik a gyermekeket. Szülőként az a dolgunk, hogy megfelelő óvodát válaszszunk gyermekünk számára. A legfontosabb, hogy a szülő az óvó nénit megismerje és stabilan megbízzon benne, mert akkor nyugodtan hagyja rá gyermekét. Gyermekünk fejlődésének az alapja az érzelmi biztonság. A megkésett beszédfejlődés az óvodában hamar korrigálódhat, a foglalkozásokkal mozgáskészségek alakulnak ki, csiszolódnak, új ismereteket sajátítanak el, megtanulnak együtt játszani, étkezni a többiekkel, elviselni a kudarcot, veszteséget, vereséget, lemondást. Ezek a képességek is nagyon fontosak.

Az otthoni szülői támasz, az óvó nénikkel való folyamatos tapasztalatcsere, az óvó néni véleményének kikérése, meghallgatása fontos szülői feladat. Érdeklődjön a szülő a gyermek viselkedéséről, játékairól, aktivizáltságáról, barátairól és beszélje meg azokat a gyermekkel is (nem számonkérés céljával, hanem azért, hogy a gyermek oldaláról is ismerje meg ezeket az eseményeket). Gyakran lehet szüksége bátorításra.

Hároméves kortól a gyermek egyre összetettebb mozgásra képes: biciklihajtás, rajzolás. Két és fél, hároméves kor körül el kezdi élvezni, hogy nyomot hagy a papíron. Érdemes hagyni, hogy nagyméretű (csomagoló)papíron otthon is rajzolgathasson kedvére. Négyéves kora körül jelenik meg rajzában a valódi emberábrázolás. Megfigyelhető, hogy az embernek csak azt a testrészét rajzolja le, amit a saját testével kapcsolatosan már beépített a tudatába. Érdemes erre figyelmet fordítani, mert az önmagunkhoz képes érzékeljük a körülöttünk lévő világot, az irányokat, magunkon érezzük, tapasztaljuk meg a hideget-meleget, jót-rosszat. Alapvető fejlődési sarokkő, hogy tudja a gyermek saját testrészeit. Erre remek és szórakoztató tanulási módszer már egészen kicsi kortól a mondókázás (ujjszámolók, testrészeket számba vevő dalocskák), éneklés, tánc, tükörben nézve megnevezni a különböző testrészeket, szemügyre venni a fogacskákat. Fontos tudni, hogy a gyermek a mozgásban megélt élményeket építi be a tudatába az idegrendszeri érés folyamatában, ezért rendkívül fontos, hogy mozgásteret engedjünk neki egész gyermekkora alatt.
Négyévesen jön rá lassan, hogy mi a jó és mi a rossz, kifejezi saját akaratát. Ötévesen meg tud állni fél lábon és ekkor már magabiztosan lépcsőzik váltott lábbal is (van olyan gyerek is, aki már háromévesen megcsinálja). Nagyon fontos és összetett, idegrendszeri érettséget feltételező mozgás az önálló hintázás. A fejlesztőpedagógus érdekességképpen elmondta, hogy megfigyelhető: azok a gyerekek, akik nem tudnak hintázni, nem képesek az írás, olvasás megtanulására. Ugyanis mindkettő egyfajta idegrendszeri érettséget feltételez. Az ötéves gyermeket megtaníthatjuk kétkerekűn biciklizni, masnit kötni, fonni, papírt hajtogatni. Ebben az életkorban kezd el szabályokat is megtanulni gyermekünk. Hatévesen pedig már egyenesen tanulni akar, azért mert a tanulás öröm. Ilyenkor képes elképesztő mennyiségű vers gyors memorizálására.

A szerepjátékot hároméves kor körül kezdik, majd hat-hétéves koruk körül jutnak el benne a legmagasabb szintre. A szerepjátékhoz szükséges eszköz bármi lehet, amit a felnőttek használnak, de fontos kellék a kisautó, a különböző szerelős játékok, babák, főzősarok, kis konyha, boltos, postás, szomszéd, piacolás, bábjáték ujjbábbal, plüssfigurákkal. Ezek mind nagyon fontos játékai a gyermeknek. Ha hagyjuk, hogy kijátssza magából a feszültségét, sok érzelmi ellentmondást hagyunk feloldódni, megoldódni. Az elmélyült játékban a gyermek tanul, épül, érzelmi stabilitása nő, ne zavarjuk meg benne, de erőszakos játékot ne engedjük sokáig játszani. Ha ehhez folyamatosan visszatér, problémát jelezhet, esetleg nem képes feldolgozni valamilyen őt ért élményt, ezért forduljunk a gyermekkel szakemberhez.

Az iskolás korú gyermek fejlődése
Az óvoda utolsó évében az óvó nénik nagy figyelmet fordítanak az iskolára való felkészítésre. A nulladik osztály pedig már igazi iskolai körülmények között, játékosan vezeti át a gyermeket az óvodai életből az iskolaiba. Nagy élmény lehet ez számukra, hiszen ekkor már igénylik is a tanulást, a tanulási teljesítményükre pedig nagyon büszkék. Ne fukarkodjunk hát sose a dicsérettel. A gyermek az első négy iskolai évben meg kell szeresse a tanulást ahhoz, hogy az iskolában töltött idő kellemes legyen számára, az erőfeszítésekhez kellő motivációja legyen és hogy a hasznos tudást valóban be tudja gyűjteni az iskolás évek alatt.
Az iskolában is képességfejlesztés folyik. Az ismeretek elsajátítása és az új gondolkodási képességek begyakorlása által fejlődik gyermekünk. Ne tekintsük hát fölöslegesnek a másodfokú egyenleteket és a kovalens kötések rejtelmeibe való elmélyedést. Vegyük azt komolyan és becsüljük nagyra önmagához viszonyított fejlődését, eredményeit.

Játékok minden mennyiségben
Az iskolás kortól lehet elkezdeni a valódi szabályjátékokat, a társas-sportjátékok, az ügyességi játékok mellett a társasjátékozást, a stratégiai játékokat. Pazonyi Erika rengeteg fejlesztőjátékot, társasjátékot mutatott be a baba-mama körben, amelyek közül néhányat már egészen kicsi kortól is lehet és érdemes is játszani: memóriajáték, puzzle. Három-négyévesen már tíz–tizenhat darabból álló puzzle-t képes a gyermek kirakni.
A társas játékok között vannak térlátást fejlesztő, szín és formafelismerést fejlesztő játékok, de szinte mind fejleszti a logikus gondolkodást és mind olyan élvezetes volt, hogy még mi, anyukák is szívesen elmélyedtünk benne. A társas játékoknak az is előnye, hogy a család együtt játszhatja a közös élményekkel építve a családi kapcsolatokat, de az otthoni türelmes, szeretetteljes családi környezetben tanulhat meg veszíteni. Mert ez a képesség is kell az élethez…
Öt-hétéves kor fölött, felső korhatár nélküli, együtt játszható gyermekek számára fejlesztő társas játékok: Halli Galli – annak felismerése nagyon rövid idő alatt, hogy melyik állat mit eszik, majd a csengő gyors megnyomása; Soliter Frosch; Rushhour, csúcsforgalom – a felnőttnek is feladja a leckét; Quoridor – kétszemélyes térépítős játék; Penguins – jégtáblákat kell a pingvineknek építeni meghatározott séma szerint meglévő darabokból (vannak nehézségi fokozatok); Differix – szín-forma felismerés; Troy – térlátás, figyelem, irányok stratégiai jellegű katonás játék inkább fiúknak; Digit – egyszerű és nagyszerű: néhány pálcikának a variálása meghatározott szabály szerint, logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztésére; Bujkáló képek; Colorama; Sapientino.
Arra biztatok minden szülőt, játsszon sokat, és ne csak a gyermek miatt, hanem a játék valódi öröméért, mivel „nem azért felejtünk el játszani mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani” (George Bernard Shaw).


Írta: Palczert Judit