a kolozsvári BBTE közgazdászai elemezték a Google adatait

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatócsoportja a romániai lakosság mobilitási mutatóinak alakulását elemezte a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot idejére vonatkozóan. A COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor (COVID-19 – RoEIM) névrekeresztelt projekt keretén belül a kutatók a Google Mobility adatait használták fel, melyek segítségével egy országszintű mobilitási mutatót alakítottak ki a 2020. március 16. – május 15. periódusra vonatkozóan. A mutató mindazon személyek mozgását figyelembe veszi, akik Google felhasználóval rendelkeznek, és a tartózkodási helyük megosztását lehetővé tevő opció aktív állapotban található.

A kutatási projekt eredményei azt mutatják, hogy az országszintű mobilitás már a szükségállapot bevezetését megelőző 10 napban elindult, majd a bevezetést követő 10 nap után egy -52%-os minimumpontot ért el a 2020. február 15. – március 1. időszak átlagos mobilitásához viszonyítva. Az abszolút negatív rekord az ortodox húsvét alatt figyelhető meg, amikor a lakosság mobilitása 67%-kal csökkent az említett referenciaidőszakhoz viszonyítva. Az adatok a katolikus és protestáns húsvét időszakára is egy jelentős visszaesést mutatnak, amikor az országos átlag -45%-ot ért el, de a jelentősebb számarányban magyarlakta megyékben ez az akár -66%-ig is lecsökkent (Kovászna: -66%, Hargita: -64%, Maros: -50%, Szatmár: -54%, Bihar: -44%, Szilágy: -49%, Kolozs: -49%).

Az átlagos mobilitási index egyes komponenseit tekintve elmondható, hogy a legnagyobb országos visszaesés a szükségállapot alatt a kiskereskedelem és szabadidős tevékenységek (átlagérték: -59%), valamint a tömegközlekedési állomásokhoz kapcsolódó tevékenységek (átlagérték: -56%) területén történt. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a szükségállapot eltörlését követő napon a legjelentősebb ugrás a parkok és zöldövezetek látogatottságában következett be (május 14: -24%, május 15: +3%, május 16: +13%). A Google adatain túlmenően azt is fontos megállapítani, hogy a romániai határrendészet adatai szerint a romániai határátlépések száma átlagosan 84%-kal volt alacsonyabb ebben az időszakban az előző év hasonló periódusához képest.

Megyék közötti összehasonlításban megállapítható, hogy a szükségállapot alatt Bukarest (átlagérték: -52%), Brassó (-47%) és Kolozs (-47%) megyékben csökkent a legnagyobb mértékben a lakosság mobilitása, míg azon megyék között, ahol a szükségállapot bevezetése a legkevésbé hatott a mobilitás csökkentésére, a legelső helyeken Giurgiu (-22%), Teleorman (-22%) és Călărași (-28%) találhatók olyan százalékos értékekkel, amelyek jelentősen meghaladják az -41%-os országos átlagot. A jelentősebb számarányban magyarlakta megyék tekintetében, Kolozs megyét leszámítva, Maros (-39%), Hargita (-39%) és Kovászna (-38%) emelkednek ki az országos átlagot közelítő mobilitáscsökkenésekkel, de szorosan követi őket Szilágy (-37%), Bihar (-35%) és Szatmár (-35%) megye is. A szükségállapot különböző periódusai alatt az említett országos „toplisták” tekintetében csak kis változások érzékelhetők, a három legnagyobb mobilitáscsökkenéssel jellemezhető megyékhez még Iași megye csatlakozik, míg a legkisebb csökkenést elkönyvelő megyék között Ialomița megye is megjelenik.

A kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatán zajló kutatási projektet dr. Szász Levente, a kar magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese koordinálja. A projektcsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE mesteris hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa).

A kutatási projekt részletes eredményei, interaktív infografikák segítségével megtekinthetők a projekt hivatalos weboldalán (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) román, magyar, illetve angol nyelven. A kutatócsoport tagjai naponta frissítik eredményeiket, amelyek a projekt Facebook oldalán folyamatosan nyomon követhetők (www.facebook.com/covid19.roeim).