Gyerekek és oktatók egyaránt nagy lelkesedéssel várták a csokalyi Fényes Elek Általános Iskolában az október 22–26. között megrendezett Iskola másként megnevezésű programot. Ez a hét kiválóan alkalmas a pedagógusoknak és diákoknak, egymás mélyebb megismerésére, csapatépítésre, közösségformálásra, nem utolsó sorban az észrevétlen tanulásra, egymás segítésére.


Iskolánk közel 110 gyermek otthona minden délelőtt. Itt minden gyermek ismeri a másikat, tudja hol lakik, kik a szülei. A nagy testvérek vigyáznak a kicsikre, és hazaviszik őket az óvodából. Udvarunkon két épület áll a kis diákok rendelkezésére, az öt osztálytermes iskola és az egy-két óvodai csoportot kiszolgáló óvoda.
Az elmúlt évektől eltérően most nem meghívott vendégek és kirándulások formálták a rendhagyó hetet, hanem minden oktató saját egyéniségét kibontakoztatva építette fel a programját. Ezáltal a témák mélyebb és többrétű kibontására, hosszabb projektek megvalósítására adott lehetőséget. A gyerekek kedvence, a szirénázva érkező és távozó rendőrbácsi sem hiányozhatott. A vallástanárnő citerákkal lepte meg a gyerekeket. A tornatanár hozta a csuhát és bajnokságot rendezett.

Az óvodában a szülők együtt dolgoztak csemetéikkel. Előkerült gyöngy, üvegfesték, színes papír, olló, ragasztó a szekrények mélyéről. Bekerült az osztályba a már egy hete beáztatott, jól átdolgozott agyag is, amit még a nyáron gyűjtött nekünk a sárga markoló, a csokalyi családi napokra.

A zsíros kenyér, a gyümölcssaláta, a zöldségek, a kókuszgolyó sokkal finomabb volt a padban, mint otthon. Mindenre volt idő, mindenki elmesélhette azt a történetet, amit a román-, matek-, magyaróra befejezése érdekében nem mondhatott el.

De beszéljenek a képek, a mosolygós arcok, a munkák eredményei. Gyorsan elszállt ez a hét, és mi úgy gondoljuk elférne még a tantervben még akár kettő is az ilyen hetekből.


Írta: Ér hangja