A nemzeti összetartozás napja városunkban

Június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára szervezett megemlékezést Székelyhíd városvezetése az RMDSZ helyi szervezetével közösen. A város központjában található Milleniumi park színvonalas műsornak adott helyet. A megemlékezőket köszöntő Béres Csaba polgármester elmondta, a közel száz évig csak gyásznapnak tekintett évfordulót Magyarország Országgyűlése 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Ebből pedig minden magyarnak erőt kell merítenie a mindennapi megmaradásért folytatott harcban, amelyet a nemzeti szimbólumok, a magyar hagyományok vagy az anyanyelven való tanulás ügyéért visznek a közösségek. A városvezető gondolatait a helyi születésű V. osztályos tanuló, Pop Regina Kincső szavalata, majd pedig muzsikaszó követte, és az idén nyolcesztendős Zajgó Néptánccsoport rövid műsora.

A trianoni békediktátum aláírá­sának 101. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Cso­kalyon is. Az érdeklődőknek a helyi református templomban Tokár Sándor lelkész tartott istentiszteletet, majd az összegyűlt hívekkel a trianoni emlékműhöz vonultak, ahol lerótták kegyeletüket. Az eseményen a csokalyi Fényes Elek Néptánccsoport tagjai verseket adtak elő, majd megkoszorúzták az emlékművet. A megemlékezés végén a Himnusz is felcsendült.

Nagykágyán október 23-án ünnepélyes keretek között kopjafát állítottak a református templomkertben 1956 szellemiségének és a világégések helyi áldozatainak adózva. Így emlékeztek meg az I. és II. világháborúban elesett hősökről és a század egyik legjelentősebb politikai forradalmáról, amikor a magyar nép szabadságának kivívása érdekében erejét meghaladó feladatra vállalkozott.

Az ünnepi istentiszteleten Bán Alpár nagykágyai tiszteletes hirdette az igét, prédikációjában párhuzamot vonva a világégések és 1956 hőseinek áldozata és az Úr Jézus Krisztus értünk tett áldozata között.„Fogságban lenni és szabadnak lenni. Harcolni, veszíteni és győzni. Küzdeni a szeretet evangéliumával és boldognak lenni – ezt jelenti a szabadság. Egy örökös küzdelmet a jövendő nemzedékeiért” – mondta. Noha Bán Alpár tiszteletes még csak egy éve vezeti a falu gyülekezetét, a most felállított kopjafa gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, hisz a világégésekben odaveszett áldozatok holttestei nem kerültek haza a szülőföldbe, gyermekeik, feleségeik, unokáik nem volt hova vigyenek egy szál virágot, nem volt hol emlékezzenek. Az október 23-i ünnepnapon megvalósult az utódok akarata, a kopjafa tövében az eddig felkutatott nagykágyai hősi halottak neveit tartalmazó tábla immár örök emlékhelyként szolgál.

III. Roma Kulturális Napot tartottak Székelyhídon

Roma kulturális programot szerveztek április 8-a, a romák nemzetközi napja alkalmából Székelyhídon.

Március 15-én, kedden Csokalyon is megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulójáról a délutáni órákban. A délelőtt folyamán az iskola diákjai kokárdákat, zászlókat, huszárcsákókat készítettek, amelyekkel „felfegyverkezve” tiszteletüket tették Fényes Elek szobránál. (A Csokalyon született Fényes Elek az Országos Statisztikai Hivatal vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, valamint 1848-ban Kossuth Lajos elkötelezett híve és munkatársa volt. A világosi fegyverletétel után Csokalyon bujdosott, és bár a halálos ítéletet sikerült elkerülnie, a szabadságharc leverése után a pályája megtört, mellőzött lett).

Érolasziban március 20-án, vasárnap a templomban ünnepeltek a helybéliek a nemzeti ünnephez kapcsolódóan. Előbb Futó Ferencz tiszteletes gondolatait és tanításait hallhatták ezen ünnepről, annak fontosságáról és jelentéséről, az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták a templom udvarán lévő kopjafát. Az egyház és a közösség nevében koszorúzott Komsa Tibor gondnok, az érolaszi RMDSZ részéről koszorút helyezett el Aszalós Árpád, valamint a Magyar Polgári Párt nevében pedig Kécz Lajos és Kocsis Zoltán.

A két érmelléki falu iskolásai (Érköbölkút és Hegyközszentmiklós) már egy nappal korábban elkezdték a nemzeti ünnepre való felkészülést. Ebben tanáraik és a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntesei voltak segítségükre. Utóbbiak, Kaszás Mária, Szabó Edit és Hutzler Vilmos visszajáró vendégei a két falu iskolájának, hiszen múlt év vége óta rendszeresen tartanak foglalkozásokat az ott tanuló diákoknak. A programsorozat reggel indult az érköbölkúti iskolában, a gyerekek kokárdát, csákót és pártát készítettek maguknak, közben az iskola udvarán azt is megnézhették, hogyan kell egy huszárlovat felnyergelni a csatára.