Számadó Ernő meséskönyv bemutató volt a Múzeumban.

A Fenyőfa a lápon és a Csend beszéde című verseskötetek sikeres kiadatása után, immár megjelent az első Számadó meséskötet is „ Érmelléki mesék a Hímeshát szigetről „ címmel.
Mint ahogy a két verseskötet esetében a verseket, a Mesebácsi az-az Számadó Ernő meséit is Gavrucza Tibor gyűjtötte össze és unokái Gavrucza Nagy Pál és Gavrucza Nagy Bence illusztrációival kötötte egy kötetbe és a Bihar Megyei Tanács, a Számadó Ernő Művelődési Egyesület , a Bihar megyei kulturális felügyelőség , az Érkeserűi Református Egyházközség és a Pro Székelyhíd Egyesület támogatásával adatta ki.

A csend beszéde címmel jelent meg Számadó Ernő érkeserűi költő (1907–1983) második verseskötete. A könyvet Gavrucza Tibor nyugalmazott református lelkipásztor, mint szerkesztő mutatta be. A kötet előszavát Boros József érmihályfalvi tanár írta, aki Számadóhoz fűződő barátságáról is beszélt. Az ilyen visszaemlékezésekből született az a vers, amit Boros Számadó emlékére írt, és amely az új könyvben is megtalálható A láp hű fia lettél címmel. A versek között – csakúgy, mint az előző kötetben (Fenyőfa a lápon) – Gavrucza Tibor akvarelljeit csodálhatjuk meg. A házigazda, Oroszi Magda érkeserűi református tiszteletes ez alkalomból a költő nevét viselő helyi iskolának, valamint a költő élettársa, Sárika unokahúgának, Fekete Hajnalnak ajándékozta azt a néhány különlegességnek számító régi Számadó kötetet, amelyekre budapesti antikváriumokban bukkant.

Gavrucza Tibor-akvarellkiállítás

„Miért csengessem apró dalok csengőjét,

vagy miért mondjak nagyképű szavakat,
Amikor az Igazság és Szépség oly egyszerű?” Számadó Ernő: Preludium (részlet)

Január 12-én Budapesten a Magyarok Háza Csontváry termében nyílt meg Gavrucza Tibor Az Érmellék színei című, 28 darab akvarellfestményből álló kiállítása. Az esemény célja Számadó Ernő szülővárosával megismertetni azt az Érmelléket, melynek költője lett az innen elszármazott, s ahol ma örök nyughelye található.