A Hímeshát bűvöletében

Számadó Ernő meséskönyv bemutató volt a Múzeumban.

A Fenyőfa a lápon és a Csend beszéde című verseskötetek sikeres kiadatása után, immár megjelent az első Számadó meséskötet is „ Érmelléki mesék a Hímeshát szigetről „ címmel.
Mint ahogy a két verseskötet esetében a verseket, a Mesebácsi az-az Számadó Ernő meséit is Gavrucza Tibor gyűjtötte össze és unokái Gavrucza Nagy Pál és Gavrucza Nagy Bence illusztrációival kötötte egy kötetbe és a Bihar Megyei Tanács, a Számadó Ernő Művelődési Egyesület , a Bihar megyei kulturális felügyelőség , az Érkeserűi Református Egyházközség és a Pro Székelyhíd Egyesület támogatásával adatta ki.

A könyvbemutatón Gavrucza Tibor ismertette a Mesebácsi viszontagságos életútját, aki végül az Érmelléken, Érkeserűben a gyermekek szívében talált végső, boldog hazára.A bemutatott könyvből a jelenlévők meghallgathatták „ A szegény leány és a koronás kígyó meséjét”, valamint elhangzott a Csend beszéde című költemény is.
A könyvbemutatón Székelyhíd város polgármestere Béres Csaba értékeink megóvásának, hagyományaink ápolásának és elődeink tiszteletének fontosságáról beszélt.
Szabó Ödön parlamenti képviselő az érmelléki hagyatékok megjelenítésének és megismertetésének fontosságát emelte ki mondandójában.

„ Azt gondolom, hogy minden térségnek nagyon fontos, hogy azok, akik ott éltek, ott laktak, ott alkottak a munkáját megbecsüljük. Számadó Ernő ennek a térségnek egy kiemelkedő személyisége, aki versein, meséin keresztül olyan világot teremt képzeletben a szemünk elé, amely sajnos már eltűnt… Azt gondolom, hogy azokra az értékekre, amelyeket ez a térség kitermelt magából azokra büszkék kell legyünk és fel kell tudjuk mutatni a következő generációknak is.”

A könyvbemutatón fellépett a Székelyhídi Búzavirág népdalkör, aki Béres Csilla vezetésével népdalokkal örvendeztette meg a közönséget.

„ Talán nem túlzás azt állítani, hogy Számadó Ernőt igazi költővé az Érmellék tette, itt talált rá önmagára, ekkor buggyant ki belőle az az egyéni hang, amelyik az Érmellék egyik meleghangú, utánozhatatlan stílusú dalnokává varázsolta.” – idézet Boros József „ Elfogult gondolatok az Érmellék költőjéről című írásából”.
Kétségkívül ezek a költemények és ezek a mesék nekünk és rólunk szólnak. Érdemes kezünkbe venni a köteteket és képzeletben elutazni az Érmellék Mesebácsis világába.