^ Vissza Fel
Húsvét címke bejegyzései:

Húsvét – Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe

Kultúra    2016. március 25. péntek 
 481

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. Az ünnep magyar elnevezése az azt megelőző negyvennapi böjti időszak húsmentes étkezésével függ össze: ekkor vehettek ismét húst magukhoz a böjtölők. Már a Krisztus utáni első századokban is ünnepelték, de csak 325-ben a niceai zsinaton rögzítették az időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra. Mozgó ünnepként időpontja mindig máskorra esik, és ez határozza meg az áldozócsütörtök, a pünkösd és az úrnapja idejét. Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik.

Negyedik evangelizációs tábor Magyarkécen

Mozaik    2014. április 30. szerda 
 494

Felpezsdítette a magyarkéci mindennapokat a IV. Húsvéti Evangelizációs Tábor (HEVAT). A négynapos (április 9–13.) tábor jelmondata ez volt: „Az élet nem rólam szól”. A népes táborban az előadók és résztvevők feladata is az volt, hogy több oldalról megvizsgálják mit is jelent ez a kijelentés, kiről vagy miről szól az élet?

Minden nap programjában közös volt – a reggeli tornát, a szükséges étkezéseket és a takarodót leszámítva – az imádság, a dicsőítés, és a csoportos, illetve egyéni elmélkedés, amelyek által a százhetven táborozó átértékelhette a napi előadásokon hallott gondolatokat, melyeket vendég lelkipásztorok tartottak.

Közös a keresztünk

Mozaik    2014. április 30. szerda 
 449

Ökumenikus keresztút Érkörtvélyesen

Több mint kétszáz érkörtvélyesi hívő ember érezte úgy, hogy az idei húsvéti Nagyhét részeként április 16-án rendezett ökumenikus keresztúton való részvétel segíti, hogy lelkileg jobban felkészülhessen a közelgő feltámadási ünnepre.Krisztus Urunk kálváriáját megjelenítve, mind a tizennégy stációnál megálltak, és hol románul, hol magyarul énekeltek, imádkoztak – felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Megható, közösségépítő erővel bíró, mások számára is követendő példa, hogy a községben, ahol négy különböző felekezet található – a stációk sorrendje szerint református, ortodox, görög és római katolikus – együtt emlékezzenek meg Jézus keresztútjáról!

Húsvéti Bál Nagykágyán

Közélet  , ,   2012. május 6. vasárnap 
 531

Idén is nagy népszerűségnek örvendett a húsvétvasárnapi nagykágyai Húsvéti Bál, amely nemcsak a helyi fiatalságot gyűjtötte össze, de szép számban voltak a környező településekről, például Csokalyról, Bihardiószegről és persze Székelyhídról is. A belépődíj mellett tombolát is lehetett vásárolni, mellyel három sört, három üveg bort és egy üveg pezsgőt lehetett nyerni, tehát összesen hét nyertes lett gazdagabb egy-egy üveg itallal.

A húsvéti tojás változatos formái

Mozaik  , ,   2011. április 10. vasárnap 
 2 034

A tojás az újjászületésnek, a termékenységnek a legősibb jelképe. A leggyakrabban használt szín a piros, mert a pirosnak védő erőt tulajdonítottak, de később minden színnel díszítettek tojásokat. Régen nem voltak mesterséges festékek, minden színt növények leveleinek, gyökereinek főzetéből kaptak. Előnyük, hogy az így festett tojás biztosan megehető. Kísérletező kedvûeknek ajánljuk. A növényeket már előtte való évben gyûjtögetni kell! A vöröshagyma külső héjával sárga vagy barna tojásokat festhetünk (minél tovább marad a lében a tojás, annál sötétebb lesz a szín). A lilahagyma héja vöröset fest, lilásbordót a cékla leve. Barna lesz a tojás a fekete teától vagy a kávétól. A zöld szín csalánlevél, petrezselyemlevél főzetével érhető el. Kéket lencse főzetével vagy bodzabogyóval festhetünk.

Juhász Gyula: Húsvétra

Mozaik  , , ,   2010. április 5. hétfő 
 366

Köszönt e vers, te váltig visszatérő

Föltámadás a földi tájakon,

Mezők smaragdja, nap tüzében égő,

Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,

Fogadd könnyektől harmatos dalom:

Szivemnek már a gyász is röpke álom,

S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvéti köszöntők

Mozaik  , ,   2010. április 3. szombat 
 706

Korán reggel felébredtem,messze-messze jártam,

Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.

Na, te kislány, megöntözlek,ma van húsvét napja,

Tündököljön a két orcád,mint a piros rózsa.

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Mozaik  , ,   2010. március 25. csütörtök 
 350

A húsvét, azaz Jézus Krisztus feltámadásának a jelentőségét többek között az is jól mutatja, hogy az első keresztények hitéletében először a húsvét lett ünneppé, és csak később a IV. században csatlakozott a keresztény ünnepek sorába a karácsony, majd a pünkösd. Ennyire döntő élménye volt az első keresztényeknek az, hogy Jézus feltámadt a sírból, találkozhattak vele, és amikor Jézus már testileg nem volt jelen, akkor is Szent Lelke által naponta megérezték azt, hogy Jézus él és ott van velük. Azt olvashatjuk az Újszövetség több helyén, hogy az első keresztények naponként összegyűltek házaknál, megtörték a kenyeret, imádkoztak és tele volt a szivük örömmel.