Húsvéti kézműves foglalkozásokkal várták idén is a gyermekeket a székelyhídi múzeum épületébe március 28-án, nagycsütörtökön. A hagyományteremtő szándékkal tavaly létrehívott esemény fő célja az érmelléki húsvéti ünnepekhez kapcsolódó szokások, hagyományok felelevenítése és életben tartása, illetve a különböző tojásfestési technikák megismertetése a gyerekekkel. A gyerekek számára korosztályuknak megfelelő, húsvéthoz köthető foglalkozásokat tartottak. Tojásfestési technikákkal ismerkedtek, húsvéti díszeket, kiegészítőket és egyéb  tárgyakat készítettek. Ezeket rövid idő alatt, jókedvvel és mosollyal készítették el a gyerekek.

A népszokásokat életre keltő nagymama-unoka program számos, a húsvéti ünnepi időszakhoz illő  foglalkozásán kipróbálhatták magukat a gyerekek és a felnőttek egyaránt nagypénteken, április 7-én a székelyhídi Ady Endre Magyar Kulturális Központban. A Vénusz Kölcsönös Segítségnyújtás Alapítvány által szervezett esemény célja a régió idősebb lakossága aktív tagjainak bevonásával az érmelléki húsvéti ünnepekhez kapcsolódó szokások, hagyományok, énekek, versek, mondókák, tojásfestési technikák gyerekekkel való megismertetése volt.

Népszokásokat életre keltő nagymama-unoka programot szervez a Vénusz Alapítvány Székelyhídon április 7-én, pénteken a székelyhídi múzeum épületében 10 órai kezdettel.

Céljuk, hogy a régió nagymama korú lakosságának aktív tagjait bevonva az érmelléki húsvéti ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, hagyományokat, énekeket, verseket, mondókákat, tojásfestést, dekorációk készítését tanítsák meg a gyerekeknek. A szervezésben részt vesz a Búzavirág Népdalkör, a Zajgó gyerek néptánccsoport, a helyi pedagógusok, az RMDSZ Nőszervezetének területi szervezete és a székelyhídi Baba-mama kör.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen Jézus Krisztus miértünk halt meg a keresztfán, hogy azután harmadnapon halottaiból feltámadjon. Nagyon régen történt, de nem lehet véletlen, hogy a feltámadás tavaszra esik, amikor a természet is újjáéled.

Húsvétkor a keresztény ember kicsit megállhat a napi robotban, magába nézhet és elgondolkodhat. Nézzünk mi is magunkba és legyen a Húsvét a mi feltámadásunk, a mi újjászületésünk is!

Tudom, hogy a mostani ünnep más lesz, mint a többi, nagyon más… A római kori keresztényüldözések óta talán először történik meg, hogy nem ünnepelhetjük hagyományosan együtt a Húsvétot. Idén nem lehetünk ott mindannyian a szentmiséken, istentiszteleteken, nem mehetünk el meglocsolni a lányokat, asszonyokat. Most az otthonmaradásunkkal bizonyíthatjuk, hogy mennyire szeretjük és óvjuk egymást!

Kívánom, hogy egymást tisztelve, megbecsülve és féltő szeretettel óvva tudjunk együtt élni, ne csak az ünnepek idején, hanem a munkás hétköznapokon is.

Ennek szellemében kívánok Székelyhíd és a csatolt települések valamennyi lakójának áldott, szent Húsvétot!

Béres Csaba polgármester

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. Az ünnep magyar elnevezése az azt megelőző negyvennapi böjti időszak húsmentes étkezésével függ össze: ekkor vehettek ismét húst magukhoz a böjtölők. Már a Krisztus utáni első századokban is ünnepelték, de csak 325-ben a niceai zsinaton rögzítették az időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra. Mozgó ünnepként időpontja mindig máskorra esik, és ez határozza meg az áldozócsütörtök, a pünkösd és az úrnapja idejét. Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik.

Felpezsdítette a magyarkéci mindennapokat a IV. Húsvéti Evangelizációs Tábor (HEVAT). A négynapos (április 9–13.) tábor jelmondata ez volt: „Az élet nem rólam szól”. A népes táborban az előadók és résztvevők feladata is az volt, hogy több oldalról megvizsgálják mit is jelent ez a kijelentés, kiről vagy miről szól az élet?

Minden nap programjában közös volt – a reggeli tornát, a szükséges étkezéseket és a takarodót leszámítva – az imádság, a dicsőítés, és a csoportos, illetve egyéni elmélkedés, amelyek által a százhetven táborozó átértékelhette a napi előadásokon hallott gondolatokat, melyeket vendég lelkipásztorok tartottak.

Ökumenikus keresztút Érkörtvélyesen

Több mint kétszáz érkörtvélyesi hívő ember érezte úgy, hogy az idei húsvéti Nagyhét részeként április 16-án rendezett ökumenikus keresztúton való részvétel segíti, hogy lelkileg jobban felkészülhessen a közelgő feltámadási ünnepre.Krisztus Urunk kálváriáját megjelenítve, mind a tizennégy stációnál megálltak, és hol románul, hol magyarul énekeltek, imádkoztak – felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Megható, közösségépítő erővel bíró, mások számára is követendő példa, hogy a községben, ahol négy különböző felekezet található – a stációk sorrendje szerint református, ortodox, görög és római katolikus – együtt emlékezzenek meg Jézus keresztútjáról!

Idén is nagy népszerűségnek örvendett a húsvétvasárnapi nagykágyai Húsvéti Bál, amely nemcsak a helyi fiatalságot gyűjtötte össze, de szép számban voltak a környező településekről, például Csokalyról, Bihardiószegről és persze Székelyhídról is. A belépődíj mellett tombolát is lehetett vásárolni, mellyel három sört, három üveg bort és egy üveg pezsgőt lehetett nyerni, tehát összesen hét nyertes lett gazdagabb egy-egy üveg itallal.