Az Érmellék történelmének ismeretlen szeletét mutatja be az Érmelléki zsidók 1867–1944 című, az Érmelléki Ősz keretében pénteken bemutatott könyv. A szerzővel, Kormányos Enikővel,a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum történelemtanárával ez alkalomból beszélgettünk.

 

 

Mi adta az ötletet a könyv megírásához?

Kolozsvári vezető tanárom, dr. Csucsuja István professzor javasolta. Eredetileg ugyanis ez egy I. fokozatra írt vizsgadolgozat volt és ehhez kértem témát. Ő javasolta, én pedig örültem neki.

 

 

– Miért épp ezt a témakört választotta?

 

 

– Azért, mert ezzel még nem foglalkozott senki, úgy éreztem, hogy még nem írtak róluk, tehát az érmellékiekről, nagyváradiakról és margittaiakról már igen, de az érmellékiekről még nem.

 

 

– Hogyan született meg ez a könyv és milyen érdekességekre bukkant a kutatás közben?

 

 

– Nehéz volt neki kezdeni, de egyre érdekesebbé vált és egyre magával ragadott az, hogy új és új dolgokat fedezzek fel, azokról, akiket már én sem találtam itt. Nagyon a szívembe fogadtam őket, az, hogy mennyi mindent tettek az Érmellékért, munkahelyeket teremtettek, gyárakat hoztak létre, boltokat vezettek és hozzájárultak a gazdasági és kulturális élet felvirágzásához. Ezek mind maradandó értékek, és így nagyon megrázó volt a második része a könyvnek, amelyik a holokausztról szól, amikor ugye kiirtották a közösséget. Több ezres közösségből több mint háromezer zsidót hurcoltak el és körülbelül százan tértek vissza élve. Ma már ugye nincsenek. Ezt a könyv borítója is jelképezi, mivel Mózes könyve aranykori kódexből való; Mózes írásai, illetve a Dávid-csillag, ami a zsidó közösség egyik jelképe és a szívhang, amely él s aztán csak egyből megszűnik. Egy picit a végén talán még életre kél ez a közösség, ha nem is itt, de valahol máshol.

 

 

 

 

– Kik azok, akik segítettek a könyv elkészítésében?

 

 

– Ők nagyon sokan voltak, például a kor tanúi, akik akkor éltek, velük beszélgettem sokat. Egy túlélővel találkoztam Érmihályfalván, ezenkívül könyveket küldtek például a budapesti Holokauszt Emlékközpontból, sokat segítettek a zsidó temetők sírkövei, a levéltári anyag. Külön megemlítem például Sóki Béla tanár urat, aki kitalálta, hogy ez a dolgozat könyv formájában is meg kell jelenjen, és ez az ő segítségével meg is történt.

 

 

kérdezett: Fazekas Evelin