Bihari naplók és gyíkok, kígyók, teknősök „találkozója”

Közös könyvbemutatón ismertették Dérer Ferenc, illetve Wilhelm Sándor kötetét

Rendhagyó, kettős könyvbemutató helyszíne volt október elsején a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház aulája. Két különböző karakterű kiadvány került a nagyközönség elé: Dérer Ferenc újságíró Bihari naplók, illetve dr. Wilhelm Sándor biológus Gyíkok, kígyók, teknősök bonckés alatt című műve.

A meghitt, barátságos légkörű rendezvényt Béres Csaba polgármester nyitotta meg, aki örömének adott hangot, hiszen két Székelyhídhoz szorosan kötődő szerző művét mutatták be.

Dérer Ferenc Bihari naplók című könyvét Szűcs László nagyváradi újságíró, szerkesztő méltatta, aki szívesen emlékezett a közösen megélt eseményekre és felvázolta azt az emberfeletti munkát, ami a kötet megjelenése mögött van. A szerző közel harminc éven át volt a Bihari Napló munkatársa, Megyejáró rovatának szerkesztője. Az érmihályfalvi születésű Dérer Ferenc újságíró, szerkesztő, politikus, 1974 és 1978 között a bukaresti egyetem nappali tagozatán politológiai tanulmányokat folytatott. A kilencvenes évek elejétől Bihar megye szinte valamennyi magyarok lakta településéről írta riportjait, egyedül vagy szerzőtársakkal.

A bemutatott Bihari naplók című kötet, amely a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg, a Biharország folyóiratban közölt és újabb írásokkal kiegészített munkáinak válogatását tartalmazza. A 2020-ban publikált könyv írásai bemutatják azokat a változásokat, amelyeket a vidék tömbmagyar falvainak és szórványainak lakói megéltek. A szerző lelkesen mesélt a riportok keletkezésének körülményeiről, arról a világról, amikor még telefon is alig volt, és saját gépkocsi, valamint állandó buszjárat hiányában stoppal, traktorral, stráfszekérrel indultak haza egy-egy helyszínről.

Dr. Wilhelm Sándor Gyíkok, kígyók, teknősök bonckés alatt című könyvét Kerekes Terézia nyugalmazott könyvtáros ismertette. A nyugalmazott biológia szakos tanár Margittán született, sikeres érettségi után 1963-ban, felvételizett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia szakára, ahol 1968-ban diplomázott. 1980-ban a bukaresti Biológiai Intézetben megszerezte a biológiai tudományok doktora címet. Álma a kutatás volt, elsősorban a halak érdekelték, de ez abban az időben lehetetlennek bizonyult, helyette a tanári pályán bizonyított, majd negyven évig tanított a székelyhídi líceumban. A kutatást sem tette félre, több halfaj biológiáját tanulmányozta, ökológiai és etológiai tanulmányokat is folytatott, valamint számos partiumi vízfolyás halállományát is felmérte, és az Érmellék néprajzával is foglalkozott. A most bemutatott kötet, a Gyíkok, kígyók, teknősök bonckés alatt a szerző nyomtatásban megjelent huszadik könyve, egy ötrészesre tervezett, a gerincesek felépítését bemutató, hiánypótló sorozat harmadik kötete, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában jelent meg.

A bemutatón szóba került az érmelléki táj múltja, az Adjunk új esélyt a régi lápvilágnak című, a Dérer-kötetbe bekerült riport kapcsán, amelyben Wilhelm Sándor a visszamocsarasítás szükségességéről beszél. A biológus tréfásan megjegyezte, hogy a méreteiben is eltérő két kötetet nemcsak a közös bemutató, hanem a szerzők között fennálló sok éves barátság is összeköti. A zömével ismerősökből összegyűlt közönség aktív részvételével a könyvbemutató jóízű beszélgetéssel zárult.