A reformáció elindítójának Szabó István által kifaragott emlékjelét a református és az evangélikus egyház közreműködésével Rákóczi Lajos tanár, helytörténész ötlete alapján és támogatása révén avatták fel a falu templomkertjében.
Havazást sejtető csípős hideg reggelre ébredtek az érköbölkútiak. Évszázados gesztenyefák levélszőnyeget terítettek a templomkert köré. Vörösesbarna mintázat alól zöld fűszálak „kardoskodtak”, miközben libbenésnyi szellőcskék kergetőztek a torony körül bim-bam párnázta csendben. Aztán a ködpajzs magasra szökkent, élesebben csengett a harangszó, szíveket érintve hangzott a „gyertek-gyertek” rejtjeles mennyei üzenet.
A reformáció emlékünnepére gyűltek az imádkozó lelkületűek, ugyanakkor hálatelt szívvel adózni a nagy előd, a tiszta hitre vágyó, 470 éve elhunyt Luther Márton emléke előtt. Az utódok ezúttal szoborba faragva jelenítették meg a nagy prédikátort, mostantól Érköbölkúton látható az ország eddig egyetlen egészalakos Luther-szobra. A szoboravatóra küldött üzenetében Adorján Dezső Zoltán kolozsvári evangélikus püspök ekként fogalmazott: „Luther az evangélikusoké, Kálvin a reformátusoké, gondolják sokan. Ez azonban nem igaz, hisz mindegyik reformátor eszköz volt Isten kezében, lámpás, hogy az elburjánzott rituálék, elfajult vallásos megkötések útvesztőiből kivezessék koruk embereit. Minden felekezeti sokféleség ellenére egy igaz Anyaszentegyház van, mégpedig a Krisztus egyháza.”
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szolgatársához hasonlóan szeretetteljes üdvözlését küldte az eseményen résztvevőknek, a nagy elődök példamutató hitét és elszántságát jelölte meg követendő példaként.
Az eseménysor a templomban kezdődött, ahol dr. Blázy Árpád budapesti evangélikus lelkész, egyháztörténész közvetítette az ige üzenetét. Az Apostolok cselekedeteiből vett alapgondolat – az etióp kincstárnok megtérésének történetén keresztül – mának szóló üzenetté lett kibontva. Mert az Istent keresők ma is közöttünk járnak, csendben, vagy belső vívódások közepette kutatják problémáikra a megoldást. A menynyei Atya semmit sem változott, ahogyan Luthert is „megszólította” viharban, akként cselekszik ma is.
Ledán István, a helyi gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy bár a reformáció hajnalán nem volt Facebook, mégis a wittenbergi templomra kifüggesztett üzenetet sokan megosztották, rekordidő alatt egész Európa vette az angyalszárnyon suhanó hírt.
Mátyás Attila nagyváradi evangélikus lelkipásztor Partium reformációja címmel tartott részletekbe menő egyháztörténeti előadást. Az „új” hit megerősödésének időszakát vázolta, mely a térségben 1514 és 1557 között zajlott. E négy évtized alatt hullámzó volt a reformáció tanainak fogadtatása, az egyházi-világi vezetők különbözőképpen viszonyultak hozzá. Volt, hogy tűzzel-vassal irtották a hitszónokokat és követőiket, míg más esetben az egyház irányítói is felismerték a változtatás szükségességét, a sallangmentes tiszta igének előtérbe állítását.
A belső térben zajló ünnepségen a Szalacsi Örökzöld Asszonykórus mellett a Székelyhídi Férfikórus is fellépett, majd pedig szavalatok következtek. Az apró gyermekekből álló furulyacsoport tagjai is méltán elismerést érdemelnek, felkészítőjükkel, Ledán Katalinnal együtt.
A szobor leleplezése előtt Rákóczi Lajos helytörténész, a szoborállítás ötletgazdája szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében emlékeztetett: a magyar nép hajlamos arra, hogy csupán mártírhőseinek állítson emléket. Ez részben érthető, hisz mártírokban bővelkedő nép vagyunk. Ellenben Luther Márton olyan „forradalmár” volt, aki életében megélhette eszméinek diadalát.
Lepelcibáló hideg mardosta az arcokat, a Szabó István faragta alkotás is mintha cidrizett volna a rángatódzó lepedőfehér vászon alatt. Épp idejében érkeztek a gyülekezett asszonyai a forró teával, cukorral hintett fánkkal, hisz a lélekmelengető szavak mellett elkelt némi testmelegítő is.
Távolról és közelről érkezett hagyományőrzők díszes ruhában álltak sorfalat, miközben Rákóczi Lajos és Mátyás Attila leleplezték a szobrot.
Reményeink szerint Luther nem sokáig lesz magányos az érköbölkúti templomkertben, ugyanis a szoborállítás ötletgazdája már fontolgatja a reformátor hittársa, Kálvin János alakjának fábaálmodását.
Írta: D. Mészáros Elek
Vélemény, hozzászólás?