Kisebbségi oktatásról értekeztek a Székelyhídon rendezett nemzetközi pedagógiai konferencián

Négy országból érkeztek meghívottak A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében elnevezésű, június 24-én lezajlott nemzetközi pedagógiai konferenciára, amelynek a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház adott teret. Az előadások nyomán egy tanulmánykötet megjelenítése körvonalazódott, amely képet ad a Kárpát-medencei magyar nyelven történő oktatásról.

A konferencia ötlete azt követően született, hogy tavaly Máramaros, Szatmár, Szilágy, Arad és Bihar megye iskolaigazgatói és tanfelügyelői ültek össze Székelyhídon A magyar oktatás múltja, jelene és jövője elnevezésű, az egyesület szervezte találkozón – árulta el Mocsár László, az eseményt szervező Partiumi Oktatásért Egyesület elnöke, a konferencia főszervezője.

A konferencia nyitányaként a Himnusz hangzott el, Varga Márta, a Magyar Művészeti Akadémia szegedi, regionális titkárának kérésére, aki a határon túli magyarság ügyének elkötelezettjeként örömmel vállalta az esemény háziasszonyának szerepét.

Elsőként a konferencia fővédnöke, Kalmár Ferenc, Magyaroszág szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyt kapott a pedagógus társadalom felelőssége a határon túli magyar közösségek megőrzésében.

Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere azon reményének adott hangot, hogy az oktatási rendszer hatékonysága felzárkózik az infrastruktúrájában elért bíztató eredményekhez. Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő az új oktatási törvényt ismertette, melynek kerete több teret biztosít a nemzetiségi oktatásnak. A köszöntők sorát Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes beszéde zárta.

Az oktatás felelőssége a fenntartható jövő megvalósításában címmel rendhagyó előadást hozott dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a klímaváltozás kérdéskörét járta körbe, ami a mai világban óriási kihívást jelent.

Ahhoz, hogy közösségeink meg tudják őrizni identitásukat, egyik szempont a nyelv megőrzése. Fontos, hogy legyen a Kárpát-medencei térben egy közös gondolkodás abban, ami a magyar nyelv oktatását és a magyar nyelven történő oktatást jelenti, fontos időről időre azokkal a nem anyaországi közösségekkel párbeszédet folytatni, akik ebben úgymond a nemzet napszámosai, a pedagógusok. Másik fontos szempont a kultúra, hagyományok, történelem megismerése, olyan tudás átadása a magyar fiataloknak, ami biztosítja azt, hogy ők is át fogják adni a következő generációknak.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az EP Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Szakbizottságának a tagja, előadásában az Unió oktatáspolitikájának kihívásaira világított rá. A jövőkép egy európai oktatási térségben fogalmazódik meg, amely elősegíti az együttműködéseket, a mobilitást, a hálózatok építését, a jó gyakorlatok átadását. Azt leszögezte, hogy az oktatás tagállami kompetencia, hisz az anyanyelv mindenki számára az identitás egy része. Az EU oktatáspolitikája: Kárpát-medencei vonatkozások című előadásában bemutatta az oktatás helyét az EU közpolitikák között, részletesen beszélt az Unió oktatáspolitikájáról, ezen belül az Erasmus+ programról és a Kárpát-medencei magyar oktatási térség létrehozásának fontosságáról.

Kraszlán István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Nemzetiségi Főosztályának főtanácsadója a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek oktatásának struktúráját és szabályozásait vázolta Nemzetiségi köznevelés Magyarországon címmel.

A romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, tendendciáit és jövőképét mutatta be Szejke Ottilia Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki a személyesen jelen lenni nem tudó Kallós Zoltán kisebbségekért felelős államtitkár prezentációját tolmácsolta.

Az ukrajnai magyar oktatás helyzetéről is szó esett. Az államnyelv használatáról szóló törvény életbe lépte komoly kihívások elé állította a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást, a kisebbségi iskolák státusa megszűnt, az oktatási törvény előírása szerint X–XI. osztály végéig – ami az érettségit jelenti – a tantárgyak 60%-át ukránul kell tanítani.

 „Ukrajnában minden iskola ukrán, ami azt jelenti, hogy csak a tanórákon és csak a magyar tagozatú osztályokban lehet magyarul beszélni, a kommunikációs nyelv, például az igazgató és a takarító, de a tanárok között is ukrán kell, hogy legyen az államnyelv-törvény után. Mi csak abban reménykedünk, hogy Ukrajna is előbb utóbb elkezdi az uniós tárgyalásokat és a tárgyalások alatt visszafordítják azt a folyamatot, amely a kisebbségi, így a magyar nyelvű oktatási hálózat leépítéséhez, elsorvasztásához vezet” – foglalta össze dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke.

Szlovákiában a legnagyobb gondot a magyar iskolák megtartása és müködtetése jelenti, a normatív alapú finanszírozás nem fedezi a költségeket, hisz a magyarság egy jelentős része kis létszámú településeken él. Magyar tanárképzés csak a komáromi Selye János Egyetemen van, és küzdelmes a szlovák nyelv oktatása is – tudtuk meg dr. Kiss Beátától, a felvidéki Magyar Szövetség Párt oktatási szakértőjétől. Kifejtette, „a közoktatási törvény nem reagál a nemzetiségi oktatás sajátos tartalmi kérdéseire, arra a szakmai valóságra, amely egy közösségnek sajátossága. A szlovák nyelv oktatásával is nehezen jutunk dűlőre, sokszor olyan érzésem van, minthogyha az államnak az lenne az érdeke, hogy a felvidéki magyar inkább ne tudjon szlovákul, mint tudjon. Az egész rendszer úgy illeszkedik a szlovák többségi nemzetnek a rendszerébe, hogy nem érzékeljük azt, hogy a felvidéki magyar valóság azért mégiscsak egy kicsit más, mint a többségi nemzet valósága, a beilleszkedést, a beolvadást szolgálja a jelenlegi rendszer.”

Szerbiából és Szlovéniából sajnos nem tudtak jelen lenni a konferencián, Horvátországból Csapó Nándor a Magyar Pedagógusok Fórumának elnöke – bár személyesen nem tudott részt venni – a téma fontossága miatt elküldte az előadásáról készített felvételt, amelyet a konferencia zárásaként levetítettek. Bár a Kárpát-medencei magyar kisebbségi oktatásról kirajzolódott kép nem minden részlete szívet melengető, ám pedagógusaink hozzáállása reményt ad a magyar nyelv és az anyaországon kívüli magyarság megmaradásához.

A mostani konferencia a Partiumi Oktatásért Egyesület szervezésében, az Európai Unió Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) programjának támogatásával valósult meg.