(Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök készített interjúnk nyomán.)

Elsősorban misztériumként, titokként kell megélnünk az adventi időszakot. A gondviselés is úgy rendelte, hogy december 8-tól a szent év által egy különleges keret is adódik erre. A Szentatya meghirdette az Isteni irgalmasság évét, mely arról szól, hogy egyéni életünkben fedezzük fel Istennek a jóságát. Nem állíthatjuk, hogy kiérdemeltük valamiért – ez Istennek az ajándéka, a titka, hogy ő az jóságával, szeretetével elhalmoz. Hogyha ezt tényleg fel tudjuk fedezni és át tudjuk élni, akkor egészen más lenne és lesz a mi viszonyunk a többiekhez is, egészen másképp tudunk a világ elé állni.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon a Szentatya miért éppen most rendelt el egy ilyen rendkívüli időt? Én azt hiszem, hogy nem véletlenül. Látjuk, hogy mi minden történik a világban. Sajnos nem is tudjuk már követni, de azt látjuk, hogy Európa és az egész világ félelemben él. Talán éppen ezért gondolta Szentatyánk, hogy ideje volna kicsit megállni és mérlegelni ezt a titkot, hogy igenis Isten jóságos hozzánk, szeret minket – ezt meg kell értenünk, át kell élnünk és akkor tudunk valamit javítani ezen a világon.

Azt hiszem, hogy a változás, a javítás mindig magunknál kezdődik. Magunkból kiindulva tudunk valamit tenni, hogy a világ jobb legyen. Talán nem sok az, amit mi tehetünk, de nagyon fontos, hogy megtegyük azt, amit tennünk kell. Az advent nagy kihívás ilyen szempontból is, hogy igenis próbáljunk visszatérni Istenhez, lássuk őt meg az életünk történéseiben a legegyszerűbben is – ugye a karácsony ezt jelzi, hisz Jézus kicsi gyermekként van itt egészen igénytelenül –, és akkor sok minden a mi életünkben is átértékelődik, átminősül.

Azt kívánom, hogy használjuk ki ezt az időt, legyen sok-sok kegyelemnek a forrása a szent év. Nagyon reménykedek abban, hogy megvalósul mindaz, amit egyházmegyei szinten tervezünk a következő évre, és hogy a sok-sok találkozás által meg tudunk erősödni, meg tudjuk erősíteni híveinket a hitben, a kitartásban, az egyház és Isten iránti ragaszkodásban.