A XI. Érmelléki Kórustalálkozón kettős ünnepet ültek a résztvevők

„Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik.” Ezzel a Sütő András írótól származó gondolattal hívták és várták az érmelléki és anyaországi kórusokat a székelyhídi munkásklubba a magyar nyelv napját követő napon, november 14-én.

A meghívásnak tíz kórus és egy citerazenekar mintegy kétszáz tagja tett eleget, hogy a dallam szárnyán eltöltsön egy közös, éneklős délutánt. A XI. Érmelléki Kórustalálkozó egyben a Székelyhídi Búzavirág Népdalkör megalakulásának tizedik évfordulója méltó megünneplését is jelentette.

A kórustalálkozón köszöntő beszédében Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta: a romániai magyarság életében hatalmas eredményként éljük meg, hogy november 13-a immár hivatalosan ünnepelhető ékes magyar anyanyelvünk napja. Sok tárgyalás, kompromiszszumkötés előzte meg a magyar nyelv napjának parlament általi elfogadását, hisz a meglévő RMDSZ-es képviselői szavazatok mellé még 250-et kellet szerezni más pártbéli kollégáktól. „A magyar nyelv kifejező ereje és a magyar dallamvilág összhangja képes egyedül arra, hogy tökéletesen kifejezze a magyar ember érzelmeit, akár egy ilyen kórustalálkozón is” – mondta a képviselő.

Béres Csaba polgármester köszöntőjében elmondta, hogy büszkeséggel tölti el, hogy a városunkban több kultúrcsoport, civil- és sportszervezet, -egyesület végzi munkáját, ez egyrészt közösségépítő szerepet játszik a város életében, másrészt pedig hagyományokat őriz és teremt.

IMG_3425

A kórusok, népdal- és pávakörök bemutatkozásának sorát a Béres Csilla zenepedagógus által vezetett házigazda Búzavirág Népdalkör nyitotta egy szilágysági csokor éneklésével.

A partiumi magyar nyugdíjasok egyesületének kórusa a vezető Boros Beatrice saját szerzeményét is énekelte, de kórusműveket, katonadalokat és a barátság jegyében felcsendülő egyesületi himnuszt is előadták.
„Az ének szebbé teszi az életet, s az éneklő másokét is” – ezzel a Kodály Zoltán-idézettel azonosulva lépett pódiumra a szentjobbi Vadvirágok népdalkör.

A találkozó egyetlen zenekaraként mutatkozott be az id. Lupsa János alapította Érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekar.

A Szabó Irma összetartó munkájával működő Szalacsi Örökzöld Asszonykórus soraiban idén is köszönthettük a 650 népdalt ismerő 88 éves Kertész Viola nénit, aki társaival együtt a megszokott vidámsággal, lendülettel mutatkozott be.

A Szentjobbi Hagyományőrző Népdalkör tagjai között három generációt is felfedezhettünk, hisz gyermekek, szüleik és nagymamák is énekelték a vidám szüreti dalokból álló csokrot.
Az Érmihályfalvi Veres László Zsolt Városi Kórus Darabont Alíz karnagy vezetésével megzenésített verssel, bölcsődallal, nóta- és népdalcsokorral mutatkozott be, ajánlva ezt egy nemrégiben elhunyt tagjuk, Porsztner Lajos emlékének.

Az Érkeserűi Népdalkör visszatérő vendége az Érmelléki Kórustalálkozóknak, előadásukat most is vastaps kísérte.
A Karancsi Béla vezette Székelyhídi Férfikórus három új dallal is készült az idei kórustalálkozóra, melyeket sikerrel mutatott be a meghívottak előtt.

A bemutatkozások sorát a Szabó Péter kántor vezette Margittai Horváth János Társaság Vegyes Kórusa folytatta, kiknek előadásában népdalcsokrot és kórusművet is hallhattunk.

A találkozó legnagyobb múlttal rendelkező csoportja a Nyíradonyi Pávakör volt, melyet Bárdosi Ildikó, a népművészet ifjú mestere elődeihez hasonló igényességgel – a tiszta forrás megőrzésének szándékával vezet.
A XI. Érmelléki Kórustalálkozó záró, keretfellépője a születésnapos Búzavirág népdalkör volt, akik bihari népdalokkal örvendeztették meg az őket ünneplő hallgatóságot. A népdalkör tagjai Székelyhíd polgármesterétől egy-egy szál fehér rózsát vehettek át, nem felejtve el a csoport alapító vezetőjét, a létavértesi Sütő Béláné Veres Juditot sem, aki 2008 óta egy örökkévaló, égi kórus soraiból figyeli elkezdett munkájának folytatását.
A meghívott kórusok énekkel, ajándékkal köszöntötték a Búzavirágot, melynek tagjai egy saját dalaik összeállításából készült meglepetés CD-t és díszoklevelet vehettek át Béres Csilla körvezetőtől.

Az alapító tagok szeretettel emlékeznek vissza a kezdetek segítőire, Gavrucza Tibor egykori székelyhídi református lelkipásztorra, a debreceni Kölcsey Művelődési Központ igazgatójára, Lukovics Andrásra, kiknek segítségével sikerült megismerniük első vezetőjüket, Sütőné Veres Juditot, akit örökké szívükben őriznek.
A hagyományoknak megfelelően az idei kórustalálkozó is a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Az est jó hangulatú vacsorával, közös énekléssel és tánccal folytatódott a központi vendéglőben.


Írta: Fekete Katalin