A tej feldolgozva jobb áron és könnyebben értékesíthető

Sajtkészítő tanfolyamot szerveztek Hegyközszentmiklóson az érdeklődők számára március 3–4-én. Bár főleg helyiek voltak jelen, de jöttek még Érköbölkútról, Szentjobbról, Székelyhídról és Nagyváradról is. Lehet, hogy főleg nőket vártak a képzésre, de a tanulni vágyók között férfiak is voltak. A képzés elvégzése után a résztvevők emléklapot kaptak.

A tanfolyamnak kifejezetten gyakorlati jellege volt. Az oktató külön hangsúlyt helyezett arra, hogy mindenki megértse a különféle sajtok elkészítésének csínját-bínját. Az elméleti résznek köszönhetően átadták az édes, vegyes, illetve savanyú alvasztás mikéntjét.

Szó volt még a kenősajtok készítéséről, nem feledkezve meg a lágy, félkemény, valamint a kemény sajtokról sem. Egy külön kategória volt a rokforti penészes sajt elkészítése. Itt derült ki, mennyire fontos az elkészítés során a tej hőmérséklete, az alvasztás időtartama, van-e utómelegítés vagy sem. Külön felhívták a figyelmet az oltó mennyiségének helyes kiszámítására, hiszen ezt elrontva akár tönkre is tehetjük a készülendő sajtmennyiséget. Ugyanilyen fontos tényező az érlelés, amely megfelelő hőmérsékleten, páratartalmon és ideig kell megtörténjen ahhoz, hogy a sajt a lehető legjobb ízélményt adja a fogyasztójának.

Bár az elméleti és a gyakorlati oktatás jól kiegészítették egymást, az elméleti oktatásban megemlített sajthibákra is akadt gyakorlati példa. Mivel okulni legjobban a saját hibáinkból lehet, így ennek is megvolt a maga jelentősége. Mindezekkel együtt az oktatás mottója a minőségi sajt elkészítésének a fontossága volt. A jó minőségű termékek előállítása után a gazdának „már csak” a minőséget kereső és megfizető sajtfogyasztók megtalálása a feladata. Jelenleg ugyanis sajnálatos módon a tej értékesítése csak termelői áron alul lehetséges. A sajtkészítéssel azonban a gazda akár nyereségessé is teheti a szarvasmarha tartását.

Tolvaj Ella ötletgazda kisvállalkozó elmondta, hogy ennek a képzésnek a szervezését és finanszírozását az Érmelléki Gazdák Egyesülete vállalta fel. A képzés célja az emberek összefogása volt ahhoz, hogy meg tudjunk maradni a mai világban. Erre a képzésre más településen is volt igény és biztos, hogy lesz folytatása is. Hogy ez sajtkészítés vagy szappanfőzés lesz, még nem tudni. a lényeg, hogy tovább tudjunk lépni. Természetesen a „tanárok” olyan sajtkészítők, kézművesek lesznek, akik akkreditált képzéssel rendelkeznek.

A képzés oktatója Balla Mária, a székelyudvarhelyi Reform Humán Alapítvány képviselője volt. Tőle tudtuk meg, hogy a falusi gazdákat azért kell (újra) megtanítani a sajtkészítésre, hogy szélesedjen a repertoárjuk, tudjanak minél változatosabb termékekkel jelen lenni. Ez azért fontos, mert a mai fogyasztói társadalom által kínált termékek egészségtelenek, drágák, nincs bennük a „szívünk lelke”. Ugyan a háztáji sajtkészítésből meggazdagodni nem lehet, de remek jövedelemkiegészítéssé válhat a gazdáknak.

Székelyföldön például egyre nagyobb igény van a kézművesképzésekre (agyagozás, sajtkészítés, szövés). Az alapítványuknál négyszáznál több ember végzett el valamilyen képzést. Ezeket nemcsak hobbiként teszik, hanem a kézműves termékeket használják is. Példaként említette meg a Hargita megyei Lövéte és Homoródalmás falvakat, amelyek néhány év alatt sajthatalommá nőtték ki magukat.

A helyiek a tejtermékek eladhatóságában bíznak

Székelyhíd és környéke csodálatos vidék, a meglévő rengeteg pince nem csak borászatra való, hanem a sajtkészítésnél is jól lehet használni a sajtok érlelésénél. A környezet állattartásra alkalmas. A gond az, hogy el vagyunk butítva, el vagyunk kényelmesítve (igazi fogyasztói társadalom – szerk. megj.), mert egyszerűbb megvenni, mint elkészíteni a dolgokat. „Bár minden az emberektől függ, a tudattól, hogy mire döntenek végül” – mondta Balla Mária.