Zongoraestet szerveztek március 24-én a székelyhídi református templomban. A vendégelőadó Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész előadásában híres melódiák csendültek fel az ódon falak között. Az est fővédnöke Csűry István királyhágómelléki református püspök volt. A műsorban a hallgatóság egy képzeletbeli hajón utazhatott végig a zenetörténet nagyjainak élettörténetén és művészeti pályáján. A műsorban elhangzott az idei év ünnepeltje, Liszt Ferenc Harmonies poetiques et religieuses zongoraciklusának számos darabja, ugyanakkor felcsendültek olyan híres zeneszerzők művei is, mint Chopin, Grieg vagy Schumann.
Thurzó Zoltán nem csak kiváló művésznek, de jó mesélőnek is bizonyult, mivvel minden zongoramű eljátszása előtt elmesélte annak keltezését, fő témáját, valamint szerzőjének sorstörténetét, így a komolyzenében kevésbé jártasak sem érezhették feszélyezve magukat. Sok érdekesség kiderült a zene nagyjairól, például Schumann egy könyvkereskedő és árus édesapa sarja, aki a zeneszerzői pálya mellett az irodalomba is belevetette magát, amiről számos verse és egy színdarab is tanúskodik. A kis Edvard Grieg gyűlölte az intézményesített formákat, ezért gyakran érték iskolakerülésen tanárai, szülei. Schumann a siker érdekében ujjtágító gépezetet (kora boszorkánykonyhájának egy darabját) használt és ennek folyományaként lebénult kezének középső újja, így kettétört pianistaként folytatott pályafutása, ezért a zeneszerzés felé fordult. Chopin Nocturne elnevezésű zongoradarabjai éjjel gyertyafénynél születtek. Grieg halála után testét kérése szerint elhamvasztották, és a hamvait tartalmazó urnát Troldhaugen fjordjára néző sziklában helyezték végső nyugalomra, amire nem véstek sírfeliratot.
A zongoraest egy művészettörténeti előadással egészült ki és a hallgatóság számos érdekes információval és egy átütő zenei élménnyel távozhatott a majdnem két és fél órás utazásról. A zongora-előadáson a művész virtúózként csalta elő a dallamokat kis pianínója billentyűiből.
Az est egészét Liszt Ferenc szelleme és munkássága hatotta át, hallhattunk csodás világátívelő munkásságáról, barátságairól, elismertségéről és az is kiderült, hogy a témaválasztás sem volt a véletlen műve. A magyar UNESCO-bizottság javaslatára 2011-et nemzetközi Liszt-évnek nyilvánították, melynek apropójául a zeneszerző születésének 200. évfordulója szolgált.
Az utazás vége sok meglepetést tartogatott. Gavrucza Tibor református lelkész köszönetét nyilvánította ki a szervezők és megjelentek irányába és a művész úrnak is nagy meglepetést szerzett, mikor tiszteletdíjként átnyújtotta Csórján Dezső székelyhídi képzőművész Liszt Ferencről készült üvegfestményét. Az est jó hangulatban zárult, mindenki kellemes élményekkel és rengeteg régi-új információval távozott, abban a reményben, hogy még számos hasonló kezdeményezésre kerül majd sor a közeljövőben.
Ványa Blanka
Vélemény, hozzászólás?