Az igényes szőlősgazdák minőségi nedűi jellemezték a XXVI. Érmelléki Borversenyt

A szőlőművelés, a borkészítés és a kulturált borfogyasztás népszerűsítése céljából rendezték meg a helyi szőlősgazdák a XXVI. Érmelléki Borversenyt február 29-én a városi helyhatóság közreműködésével.

Csodálatra méltó lelkesedés, fáradhatatlanság, utánajárás, kitartás, együtt gondolkodás jellemezte az idei vetélkedőt. A szervezők, résztvevő borászok, szőlőkert-tulajdonosok és elismert zsűritagok hozzáállása nem változott az eltelt huszonhat évben. Ami évről évre változik: az igényesség és a minőség. Lassan beérni látszik az a nem titkolt szándék, ami az első borverseny kitalálóit, szervezőit vezérelte: visszahozni a híres érmelléki borvidék régi fényét, melynek eredete Nagy Lajos királyunknak köszönhető, hisz a monda szerint ő telepítette az első szőlőt a vidéken, nevezetesen Székelyhídon.

180 bormintát bíráltak

Az Ady Endre Művelődési Házban, a múzeumban már pénteken, a versenyt megelőző napon nagy volt a sürgés-forgás, akkor rendezték be a helyszínt. Szombat délelőttre várták a szervezők a bormintákat. A szőlősgazdák, borászok dicséretére legyen mondva, idén egyetlen pillepalackos minta sem volt a 180 megmérettetésre szánt nedű között. A minták tizennyolc településről érkeztek: Bihardiószeg, Biharpüspöki, Csokaly, Debrecen, Érkeserű, Ér­mi­hályfalva, Hegyközszentimre, Hegy­köztóttelek, Kokad, Léta­vér­tes, Margitta, Monospetri, Nagy­ká­roly, Pusztaújlak, Székelyhíd, Szent­imre, Szentjobb és Vajda. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az ötemberes borok lassan a múlt homályába vesznek. (A Székelyhíddal szomszédos Szentjobbon ötemberes bornak mondják azt a fajtát, amelyiket csak úgy lehet megitatni valakivel, ha az illetőt négy ember lefogja, az ötödik pedig erőszakkal beletölti a nedűt.)

A zsűritagok (dr. Dorin Popa és ifj. Csávossy György elnökök, Pakó István, Szász József, Szoboszlai Csaba és Szoboszlai Hilda) délben kezdték a nyilvános értékelést. Ifjú önkéntesek kínálták a számmal ellátott, gondosan borospoharakba töltött mintákat kóstolásra. Minden mintát három zsűritag minősített, a három értéket átlagolva születtek a végleges pontszámok.

Este terített asztallal várták a versenyzőket és érdeklődőket a díjkiosztóra, vacsorára. Az asztalokról nem hiányoztak a szépen palackozott, felcímkézett fehér-, rozé- és vörösborok.

A nyitóbeszédek során Pálfi Noémi, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének ügyvezető igazgatója tolmácsolta a szervezet üdvözletét, majd dr. Dorin Popa zsűrielnök méltatta a kitűnő szervezést, és értékelte a versenybe szállt nedűket. A műsorvezetői feladatokat idén is ellátó Fekete Katalin munkáját a szervezők névre szóló éremmel köszönték meg. A díjakat a főszervezők (Czapp Árpád, Erdei Tamás, Hasznosi Sándor, Murgui Gabriella és Pál Zsolt) adták át, akik fáradságot nem ismerve évek óta munkálkodnak a borverseny sikerén. Idén 52 arany-, 67 ezüst- és 42 bronzérmet osztottak ki a bírálók.

Idősebb és fiatalabb nyertesek

A meghirdetett négy kategória (fehér-száraz-, rozé-, vörös- és fehér-aromás borok) mellett első díjban részesült Oláh Emil székelyhídi borász otelló borával, hibrid kategóriában. (A borlexikon meghatározása szerint, hibrid szőlő például az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres, amit különböző szőlőfajtákból mesterségesen, nemesítéssel hoznak létre.) Újdonság volt a nevezett borok között a narancsbor is (lásd keretes írásunkat). A székelyhídi borversenyre két ilyen minta érkezett, mégpedig a Heit Pincészetből, árulta el Czapp Árpád főszervező.

A legmagasabb minősítést Hegedűs Árpád bihardiószegi gazda vörös Cuveé bora és a margittai Petrică Ioan fehér száraz Char­donnay bora érte el: 19,27. Ők a borlovagrend különdíjában is részesültek, a díjat Kovács Lajos borlovag-tanácsos adta át. Hajszállal, 19,20 pontos minősítéssel maradt el e kettőtől a legtöbbre értékelt székelyhídi bor, egy 2019-es fehér száraz királyleányka Berecki Károly hordójából. Így ő vihette haza a verseny szabályai szerint a vándordíjat, a Mihály Gábor székelyhídi születésű, Kossuth-díjas szobrász alkotta Miska-kancsót. Lengyel Csaba fiatal székelyhídi borász őrizte a becses trófeát egy évig, és amikor átadta, Berecki Károly elárulta, volt már nála a Hamvas-fürt, mégpedig elsőként kapta, a díj születésekor is neki ítélték oda. A legidősebb versenyző, Galamb Ferenc különdíjjal gazdagodott a partiumi falugazdászok felajánlásaként, akik a legidősebb és legfiatalabb versenyzőt (Boros Tamás) díjazták.

A jó borhoz jó tánc is jár

A díjátadás első szünetében a székely ruhás Zajgó Néptánccsoport szemet gyönyörködtető felcsíki táncokkal örvendeztette meg a vendégeket. A szervezők virággal és névre szóló éremmel köszönték meg Béres Csillának, a csoport vezetőjének az együttes fellépését és a személyes, kitartó, áldozatos munkáját, ami összefogja és tanítja ezeket a fiatal székelyhídi gyermekeket.

A jó hangulatról, fülbemászó zenéről a Buliszerviz együttes gondoskodott, hajnalig húzták a talpalávalót, csendültek a jó magyar nóták. Hogy ne csak a szakmai tudás legyen a díjazás mértéke ezen a napon, értékes nyeremények várták a tombolasorsolásba benevezetteket. A fődíjat, egy százliteres rozsdamentes, úszófedeles bortartályt Bondok Endre vihette haza, Fortuna istennő jóvoltából.


Mi is az a narancsbor?!

Ha bárki azt hinné, hogy ez a nedű nem szőlőből, hanem déligyümölcsből készült, csalódni fog. Valójában fehér szőlőből készült borokat minősítenek e jelzővel. Az elnevezés azon borokra vonatkozik, amik hasonlóan a rozéhoz, héjon áztatással készülnek, de nem kék-, hanem fehér szőlőből, minek eredményeként a nemes nedű narancsos színt kap, és íze is eltér a megszokott fehérborokétól. A narancsos színezetű mély tónus a szőlőhéjban levő vegyületek, antioxidánsok hatása. A héjban található színanyagok mellett értékes összetevők, fenolok és tanninok kerülnek az ilyen módszerrel készülő borba, ezért megjelenése, aromakaraktere és textúrája is más, mint a fehérboroké. E nedűk illata és íze aszalt gyümölcsökre, barackra, birsre, mazsolára és fűszerekre emlékeztet. Eltarthatósága növekszik a hosszú héjon erjesztés és tartás miatt kioldódó antioxidáns polifenolok hatásaként, így kevesebb hozzáadott kén kell a bor stabilizálásához.


Írta: Rupárcsics Judit Csilla