Művészetek, sportok, könnyűzene, szórakoztató programok szolgálták a kikapcsolódást

Gyerekek és felnőttek együtt örvendhettek a június 14–16-i városnapok széles skálán mozgó programjának, hiszen a művészetek, sportok, a könnyűzene és a szórakoztató elemek is mind adottak voltak a kikapcsolódáshoz. Az Ér Hangja Egyesület ezzel párhuzamosan zajló testvértelepülés-találkozója pedig újabb színfoltja volt a székelyhídi nyárnak.

Díszpolgárokat avattak

„Díszpolgári címet olyan személyeknek ítélnek, akik óriási hittel valami igazán őszintét, közösséget építőt, maradandót, továbbvihetőt tettek, akiknek életpályája, kitartása, tenni akarása, önzetlen munkája példaértékű embertársai előtt” – hangzott el a hatodik városnapok megnyitó napján, amikor öt újabb díszpolgárral gyarapodott városunk. Élj úgy, hogy minden nap tiszta lelkiismerettel tudj reggel tükörbe nézni – akár ez a mondat is jellemezhetné minden új díszpolgár életpályáját, akik bár nem mind székelyhídi születésűek, de munkásságuk, tenni akarásuk által mindannyian gazdagították településünk hírnevét, lakóinak életét.

Elsőként id. Bokor Zoltánt méltatták, aki igazi tősgyökeres székelyhídi lakos. Végigjárta a ranglétra minden fokát, volt iskolai nevelő, kisegítő és helyettes tanár, bútorgyári munkás, technikus, városunk másodtitkára és kultúrigazgatója, de alpolgármestere is. Egy két lábon járó lexikon, akinek legnemesebb tulajdonsága mégis végtelen szerénysége. Nevéhez köthető a Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület, alapító tagja a Harmónia vegyes kórusnak és a Székelyhídi Férfikórusnak, ám legnagyobb büszkesége mégis öt fiú unokája.

Böjte Csaba ferences szerzetes neve mindenki számára jól ismert és munkássága által városunk neve és hírneve is sokak számára ismertté vált. Ő virágoztatta fel a már omladozó Stubenberg-kastélyt és töltötte meg élettel. Ma a város termálfürdője is a gyermek Jézus nevét viseli. Olyan helyi rendezvények kötődnek a nevéhez, mint a Gyermek Jézus-búcsú, a magyar kultúra napi jótékonysági bál. Hitvallása következő gondolata is lehetne: „Tégy jót, és meglátod, milyen sok jó ember áll melléd!”

Bár csak tizenkét évet élt váro­sunkban, Javorek Istvánnak (portrénkon) mégis ez a csodás gyerekkor jelentette életének legmeghatározóbb szakaszát. Magát nagyon büszkén mindenhol csak székelyhídi Javorek Istvánként mutatja be. Viharos gyerekévei és fiatalsága után, a kommunizmus nyomása alól külföldre menekült családjával. Edzői pályája megkoronázásaként gyakorlatai, edzésprogramjai és módszerei István Javorek néven világhírűvé válnak és iskolánk minden évben büszkén adja át a nevével fémjelzett kitüntetést a legkiválóbb sportoló diákjainak.

Liviu Maior, akit Székelyhídon mindenki csak Ciki bácsiként ismer, városunk hírközlését virágoztatta fel. Rádió- és tévészerelői technikumot végez, majd helyi műhelyt nyit. Kis csapatával városszerte bevezette a kábeltévé-szolgáltatást, majd a későbbiekben megalapította az Ér Tv elődjét, amely napi szinten helyi politikai, sport, kulturális híreket, reklámokat, interjúkat közvetít városunk lakosságának. Munkássága a modern hírközlés előfutára kisrégiónkban.

Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő neve egybefonódott a hagyományos magyar tulipánnal. A romániai magyar érdekképviseleti munkássága szinte felsorolhatatlan. Munkájának köszönhetjük Székelyhídon többek közt a városi múzeum épületét, a bio­massza-erő­művet, a leaszfaltozott utcákat, a Cser völgyében megépült gátakat és a most megújuló színházépületet is. Hithű családja, öt gyönyörű gyermekükkel példaként áll minden magyar család előtt.

Díszpolgárrá válni nem csak hatalmas érdem, hanem felelősség is. Példamutatás és helyes értékrend, mely mindannyiunk számára követendő utat mutathat a mindennapi életben.

Öröm a szemnek, fülnek és léleknek

A városnapi rendezvénysorozat hivatalos megnyitójának és a múzeumban berendezett művészeti kiállítások megnyitójának péntek délután a már megszokott ideje.

És ez a megszokottság kellemes megszokás, hiszen ilyenkor a vendégek és helybéliek biztosak lehetnek benne, hogy a milleniumi parkban és szomszédos kulturális térben is meglepetések várják őket.

Így például a megnyitón Béres Csaba polgármester kedves szavai és Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő beszéde mellett kulturális kavalkád kerekedett Székelyhíd és a testvértelepülések fellépőinek köszönhetően. Az érdeklődők láthatták és hallgathatták városunk Búzavirág Népdalkörét, a gersekaráti asszonykórust, együtt mosolyoghattak a nyíradonyi fiatalokkal, akik közül első ízben egy népdalénekes trió szívhez szóló dalokat szólaltatott meg, majd a Nyíradonyban méltán híres néptánccsoport párosa ropta istenesen a park kövein a táncot. A szintén gersekaráti Laudate énekkar egyházi dalokat hozott a közönségnek, majd a megnyitót a Székelyhídi Férfikórus zárta. A hivatalos megnyitó elmaradhatatlan részeként a milleniumi emlékmű ismét koszorúkkal ékesedett.

A város múzeumában uralkodó elviselhetetlen hőséget az a csodálatos művészeti műfaji gazdagság segített elviselhetőbbé tenni, amit a szervezők a falakra varázsoltak. Az ő munkájukat nagyban segítette a megyeszékhelyről érkezett Bódi Mátyás, aki zongorajátékával mindannyiunkat elbűvölt, ezzel is öregbítve a nagyváradi művészeti líceum hírnevét. A középső térben, a Szent László-aulában a nézelődők arról bizonyosodhattak meg, hogy a nyugdíjazott Gavrucza Tibor akvarellművésznek végre jutott ideje az olajjal is kísérletezni. Nagy sikert aratott a vásznakon, klasszikus zenét festve meg. Az oldalsó termek egyikében a nagyváradi művészeti líceum szárnybontogató diákjainak dekoratív kompozíciói voltak láthatók, amelyek a megyeszékhelyünk szecessziója komoly tanulmányozásának eredményei – építészeti elemek és szabad képzelet találkoztak a papíron.

A szomszédos teremben Székelyhíd régebbről ismert, de eddig rejtőzködő tehetségei is „felvonultak” munkáikkal. A műveiben köztünk maradó Kerekes Géza festményei mellett lánya, Guba Kerekes Zsuzsa természeti, táji képei helyezkedtek el. Körülöttük szintén lüktettek a természeti képek Szilágyi Orsolya és Csorján Melitta sajátos stílusban megalkotott virágkompozícióiban, amelyek sorát Juhász Imre olajfestményei zárták. A képsor másik végét Árus Tünde tanárnő grafikái adták, a legifjabbak, Fodor Tünde és Orosz Tamás több stílusba belekóstoltak, amint az a nyugodt vonalú grafikák és a popvilágot idéző rajzok váltakozásából is kiderült, majd Domahidi Krisztina és Elek Ibolya színes világai következtek. A múzeum szimbolikusan vendégül látta kiállítása által a Debrecenben született és máig ott-tevékenykedő Börcsök Attila grafikusművészt, akinek linómetszetei elegánsan sorjáztak az emeleti teremben, amellyel szemben a szintén székelyhídi Sebastian Ulici természetfotóiból született rövid, a fotós természet iránti türelmét és csodálatát visszaadó kiállítás. Mivel sajnos-szerencsére az épület nagy részét alkotó terekben nem maradt hely, a múzeum „előszobájában” a székelyhídi látképek régi és mai arcának összemosódása tekinthető meg Alba Requejo, az Ér Hangja Egyesület spanyol EVS önkéntesének köszönhetően. Ez utóbbi két kiállítás a városnapok programjának lejárta után is hetekig megtekinthető lesz minden nap 8 és 16 óra között, bejelentkezés nélkül.

Régi sportversenyek, kézilabdás újítás

Számos sportesemény szerepelt a városnapok programpontjai között péntek délután, és szombat délelőtt is. Péntek délután a városi labdarúgópályán mind az öregfiúk, mind a legfiatalabb korosztály focistái is összemérték erejüket. Az öregfiúknál a helyi Székelyhídi Öregfiúk, az Érmihályfalvi Oldboys és a Hajdúnánási Öregfiúk küzdöttek.

Szombat délelőtt ifjúsági focitorna zajlott az új labdarúgópálya gyepén Gergely Sándor edző főszervezésében. A rekkenő hőségben három csapat gyerekei kergették a labdát: a nagyváradi Sportiskola 2008 és 2009 után születettei, illetve a helyi hasonló korosztályú csapat. Nem okozott meglepetést, hogy a „profik” végeztek elől és a helyi fiataloknak a tisztes helytállás és a harmadik hely jutott.

Ami új elemmel gazdagította a rendezvényt, az a már reggel 9 órakor a sportcsarnokban elkezdődött ifjúsági kézilabdatorna volt. Négy település fiú- és leánycsapatai szerepeltek a kézitornán, mindnyájan 2006–2007-es születésűek, sportnyelven szólva U12-esek és U13-asok. A több mint ötórás eseményen a csapatok előre kisorsolva játszottak körmérkőzést (mindenki mindenkivel), ez kilenc mérkőzést jelentett. Végeredmény: lányok: 1. Érmihályfalvi Unirea, 2. Nagyváradi Alfa, 3. Érkeserű, 4. Székelyhídi Petőfi; fiúk: 1. Nagyváradi Alfa, 2. Érkeserű, 3. Székelyhídi Petőfi.

Ugyancsak 10 órától kezdődött a kártyabajnokság. A hagyományosnak mondható esemény az idei évben is Todoszi Miklós szervezésében zajlott a Petőfi Sándor Elméleti Líceum egyik földszinti osztálytermében. Az egyenes kieséses versenyben a két versenyző három partiban mérte össze a tudását és a szerencséjét, két megnyert meccsel lehetett továbbjutni. A versenyt népes érdeklődő sereg, jó hangulat és aláfestő zene jellemezte. Az idei évben a Nan családnevűek taroltak a kártyában, mivel a versenyt Paul Nan nyerte meg, második Cristian Nan, míg harmadik Claudiu Nan lett.

A Cafe Barban megszervezett sakkversenyen sokkal komolyabb volt a hangulat. A versenyzőket Gardó Ferencz főszervező, a Debrecenből érkező Szilágyi Tibor nemzetközi versenybíró, több mint harminc sakktábla, bábuk és a speciális sakkórák várták. A verseny ún. svájci rendszerben zajlott (ennek lényege, hogy minden fordulóban az előzőleg azonos vagy hasonló teljesítményt elért versenyzők kerülnek szembe egymással). A legfiatalabbak között a lányoknál Kópis Zsófia, míg a fiúknál Törő Milán bizonyult a legjobbnak. Ifjúsági kategóriában Fésűs Marcell győzött. A felnőttek versenyét Major Norbert, míg a veteránokét dr. Kántor Sándor nyerte meg.

A korábban lezajlott asztalitenisz-verseny nyíradonyi sportolók részvételével zajlott, de minden kategóriában székelyhídi elsőséget hozott. A helybélieket a magyarországi vendégek meghívták a július végi ligetaljai vetélkedőkre. A gyerekeknél Lengyel Lavinia, férfiaknál Csorba Géza, nőknél Sofia Todea, veteránoknál a versenyt szervező Gardó Ferencz, míg párosoknál Szabó Sándor és Kiss József diadalmaskodtak.

A kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzőknek és minden résztvevőnek gratulálunk!

A hagyományoké volt a szombat délután

A hagyományokra és azok életben tartására helyezték a hangsúlyt idén a szombat délutáni, futballpályán zajló programokban a szervezők. Elsőként a Phoenix Sportegyesület Pusztai Farkasok Turul Nemzetségének íjászbemutatóját láthatták az érdeklődők, akik természetesen maguk is kipróbálhatták ezt az ősi fegyvert, és érdekes és hasznos információkat kaphattak Bokor Zoltántól, „az íjászkodás mindentudójától” és Guba Józseftől, az egyesület elnökétől. Ezt követően a hat éve alakult Zajgó Néptánccsoport nagycsoportja felcsíki, négy éve szerepelő kiscsoportja pedig dél-dunántúli táncokat adott elő, majd a zsombolyai Délibáb Néptánccsoport délalföldi és a városnapokon másodszorra fellépő csokalyi Fényes Elek Néptáncegyüttes ugrós táncokat adott elő. Végül a Zajgó és a Délibáb együttesek közös fellépése zárta a műsort rábaközi táncokkal, melyekkel kifejezetten erre az alkalomra készültek a gyerekek és koreográfusaik. A késő délutáni órákban is zavaró hőségben a Bergenbier-karaván kamionjai enyhítették a közönség szomjúságát, melyek –12 Celsius-fokot varázsoltak a rét közepére, illetve virtuális szobájukban még síelni (!) is lehetett. A díjmentesen megtapasztalható élmények vasárnap is várták a szórakozni vágyókat.

Az esti koncerteket megelőzően a Stihl Timbersports sportfavágói készültek bemutatóval a lenyugvó Nappal gyarapodó közönség számára. A sűrű programjuk miatt legutóbb három évvel ezelőtt szereplő favágók – akik Székelyhídról indították el Romániában ezt a sportágat – hat próba, illetve versenyszám szemléltetését vállalták, magaslati favágást, fakidöntést, motoros és hagyományos láncfűrésszel történő favágást és darabolást láthatott a közönség.

Az este koncertjeinek sorát a gyöngyösi Vaszili Erik (Rico) és Mező Dorottya (Miss Mood) nyitotta hiphopslágereikkel, majd az 1998-ban alakult Bere Gratis bukaresti pop-rockzenekar lépett fel, akiket a hozzánk másodszor látogató Szabó Szabolcs (Szabyest) követett. Az éjszakai diszkót szombaton is DJ Chris szolgáltatta.

Váratlan, zivataros vasárnapi befejezés

A vasárnapról mindenkinek a vasárnapi ebéd jut eszébe talán először. Így voltak ezzel azok a baráti-családi-érdeklődési körök mentén összekapcsolódó társaságok is, akik a városnapi főzőverseny mezőnyét alkották: idejében nekiláttak a tűzrakásnak és a főzőcskének, hogy aztán árnyékot keresgélve elfogyasszák az elkészült étkeket. Rotyogtak a jellegzetes bográcsosok, babgulyások, itt-ott megbolondítva az ételek a főszakácsok titkos hozzávalóival. A díjkiosztás és összecihelődés után jutott idő bőven a sziesztára, mert a városnapi program további része majd délután öt óra környékén következett: ez volt a sokak által várt Tini Dance Táncfesztivál. Oláh Katalin és lányai, Csenge és Fanni összesen hat településen nagyjából 160 gyereket tanítanak hétről-hétre, akik összesen huszonöt településről érkeznek az órákra. A háromfős táncoktató anya-lányai csapat idén is minden tőlük telhetőt megtett, hogy mint minden évben, most is elhozzák városunkba ezt a színes, vidám, élettel és mosollyal teli óriási megmozdulást, amelyen ezúttal 150 táncos tudott részt venni, határon innen és túl. Az idei táncfesztivál utolsó koreográfiáját a kis és nagy táncosok mellett azok testvérei és szülei is együtt táncolták a többiekkel, így bár nehéz pontos számot mondani, közel háromszázan táncolhattak együtt a városnapi színpadon és az előtte lévő téren. A TDC-sek kis pihenője alatt az Enemy Dance Family hiphop­csapata egy számukra kevésbé pihentető, szóló-, duett- és csoportos táncokból összeállított műsort mutatott be az utolsó hiphopos generáció vissza-visszatérő tagjaival. A dobbanás, az energia és a szívvel-lélekkel mozgás ezúttal sem hiányzott a színpadról. Később a Tini Dance Center legidősebbjei még egy befejező show-val visszatértek a színpadra, hogy elbűvöljék a nézőközönséget.

Tánc táncot követett, egyre közeledett az idő, amikor végre megpillanthatta a közönség a kíváncsian várt svédországi együttest, a Rednex csapatát, ám mire az őket megelőző Mohácsi Brigitta koncertje alig a feléhez elért, az égiek úgy gondolták, ideje lehűteni a székelyhídi közönséget, ugyanis erős szél és mennydörgés közepette óriási záport hozott a rendezvényre. Pillanatok alatt nagy sár kavarodott a puha mezei földből, amelyen az eső elől hazamenekülők lábmunkája is segített, így az autósok, árusok már csak egy alapos kocsimosást kilátásba helyezve juthattak ki az esemény helyszínéről.

A vis maior esetet számos elégedetlen utóhang követte, hiszen a nézők már jegyet váltottak, órákig várakoztak, de lemaradtak a Rednex-buliról. Erre gyorsan reagálva a városnapokat szervező Székelyhíd városi önkormányzat Facebook-videóban közzétette: a sztárvendégek szeptember 14-én visszatérnek. Addig is maradnak az interneten elérhető képek, videók, rádiós beszélgetések, mint szép emlékek a csakhogynem fesztiválhangulatot idéző VI. Székelyhídi Városnapokról.


Írta: Ér hangja