Isten éltesse a gyógyfürdőt!

Ötvenéves jubileumát ünnepli idén a Hegyköz gyógyvízére épült fürdőhely

Ötven év a vendéglátóipari egységek életében nagyon szép kor. Ha ehhez még sok szép pillanat, sok munka, némi szerencse és egy festői táj is társul, az már egy remek „élettörténet”. Így a mindenki által röviden csak „szent­miklósi strandnak” nevezett fürdő története is ide sorolható. 1971. május 1-jén adták át a helyi termelői szövetkezet munkatársai a helyi lakosság számára.

Az akkor egy medencével és zuhanyzókkal ellátott fürdő rövid időn belül óriási népszerűségre tett szert, és gyorsan a híre ment egész Erdélyben, de a határokon túl is – meséli érdeklődésünkre Árus László Csongor helyi református lelkipásztor, a gyógyfürdő vezetője.

A keletkezéstörténet

Az 1960-as évek végén, a ’70-es évek elején az Érmelléken, Hegyközben, Berettyómentén kőolaj után kutattak küldött szakemberek, de a fekete arany helyett legtöbb helyen termálvizet találtak, főként a határ menti térségben. Így lett Margittán, Érmihályfalván vagy Papta­másiban, és nem utolsó sorban Hegyköz­szentmiklóson is termálfürdő. A Szentmiklós és Szentjobb közötti faluhatárban ejtett fúrás nyomán forró víz tört fel a földből, s az akkori termelői szövetkezet döntése alapján, nem elfojtották a szondát, hanem csapra verték azt. Árkok ásásához fogtak, csöveken vezették közelebb a faluhoz a meleg vizet, majd szintén kétkezi munkával ásták és betonozták ki a ma is használt medencét, a zuhanyzókat és az öltözőket is saját kezűleg építették. A kellő minimum megteremtése után elsőként a helyiek látták nagy hasznát a fürdőnek. Ehhez jól jött a szintén kézzel felépített kapusfülke, és a földbevájt méretes pince is. Nyaranta sok mezőgépész művelte a környező földeket, déli pihenőjükre pedig tökéletes helyül szolgált a strand, ahol a helyi asszonyok főztek ebédet, lehetett tisztálkodni, lazítani, és a pincéből is került finom, hűs bor a poros torkoknak.

Évtizedekig működött, vendégeiben gyarapodott a gyógyfürdő a termelői szövetkezet kezei között. A helyi lakosság a strand életébe eközben szervesen bekapcsolódott, hiszen az átutazók velük együtt áztak, gyógyultak a medencében, de hozzájuk fordultak segítségért, élelemért is. Nem csak aszfaltos utak, de szinte utak sem voltak a gyógyfürdőig, a hely hírére azonban folyamatosan jöttek a gyógyulni vágyók. Voltak, akik több hétre vagy egy hónapra letáboroztak a medence közelségében. Jöttek sátorral, kempingeztek, főztek magukra a táborozók, így a kempingben egy helyi kis piactér is kialakult, s az emberi kapcsolatok közben szövődtek, fonódtak a maguk útján. Amint a fürdő vezetője meséli, többgenerációs barátságok élnek ma is a létesítménynek köszönhetően, sőt, több házasság és család is született itt kezdődött ismerkedésből.

Amikor a termelői szövetkezet felbomlott 1991-ben, akkor a felszámoló bizottság úgy döntött, az épületegyüttes nem a helyhatóság leltárába kerül, hanem az egyházközség tulajdonába. Ez olyan fordulat volt, amelynek a helyi közösség valószínűleg a strand megmenekülését köszönheti, hiszen számos fordított példa azt mutatja, hogy az értékes vizű fürdők kézen-közön leromlottak, kihasználatlanok.

A modern kor beköszönte

Árus László 2008-ban érkezett a szentmiklósi református egyházközség élére, mint parókus lelkész. A korábbi tulajdonosok ügyvezetése több ponton is hagyott kívánnivalót maga után, így a fürdő működtetésében érintett hatóságok élni kényszerültek jogkörükkel: a csapot elzárták, a fürdő abban az évben lakat alá került. A helyi presbiteri közösség azonban azzal a kéréssel hívta egyházuk élére Árust, hogy ne csak a közösséget, de a fürdőt is vegye szárnyai alá. Szentmiklósra érve a lelkipásztor lelakott, eladósodott vendéglátói egységgel találta szemben magát, de időt és energiát nem kímélve kezdte el hamvaiból előhívni a szebb napokat megélt gyógyfürdőt.

A fő kihívást a vízügyek rendbetétele jelentette, az engedélyeztetési folyamatok, és a gyógyvíz bevizsgáltatása. Ennek végeredményeképp a fürdő megkapta működési engedélyeit, az elemzésekből pedig kiderült, számos problémára gyógyírt jelent. A termálfürdő vize magas parafintartalmú, így a bőrt nem szárítja hosszas áztatás után sem. Általános gyulladáscsökkentő hatással bír, különösen hatásos a reumatikus, ízületi fájdalmak enyhítésében. Belsőleg szintén használható, az emésztőrendszer gyulladásainak csökkentésére. Nem véletlen hát népszerűsége, mely Árus szerint a fürdőhely sikerének kulcsa is egyben.

A gyógyvíz mellé párosult szándék és kitartás tehát meghozta gyümölcsét, az idelátogató vendégek száma egyre csak nőtt, így a fejlesztésekre egyre több megtakarítás jutott. Lassan, de biztosan korszerűsödött a fürdő minden szeglete. A gyógyfürdő ivóvízellátását egy kis kerekes kút biztosította, amely az egyre nagyobb vendégsereget egy melegebb nyáron már nem tudta ellátni, így arról szó sem lehetett, hogy a zuhanyzóban és a mosdókban esetleg hidegvíz jöjjön a csövekből. Elsőként erre jött megoldás az új vezető irányából, majd ezt követte a fedett terasz, falatozó létrehozása.

Az újranyitást követő évben máris óriási volt a kereslet a szentmiklósi strand adta lehetőségekre. Különböző ifjúsági táborok kerestek és találtak itt helyet, főként egyházi, sport- és művészeti vonalakon, így például a karate-, íjász- vagy zenetáborok a strand rendszeres programjai közé tartoznak.

Az álmok közé tartozott az is, hogy a gyógyfürdőt egész évben nyitva tudják tartani, ezért hamarosan befedték a medencét, és mozgatható oldalakkal látták el a szerkezetet, így a tető óv nyáron a leégéstől, szélfútta levelektől és portól, míg a felszerelhető oldalak a téli hidegektől. Időközben a szálláslehetőségekre érkező igényeket az ügyvezetés bérelhető lakókocsikkal oldotta meg, majd a medence melletti stabil téglaépületre fából egy sor szobát alakítottak ki, s ezeket később fűtésbeszereléssel téliesítették, emellett pedig – ahogy az minden ingatlanra jellemző – folyamatosan tatarozták az épületegyüttest. De itt nem állt meg a fejlődés. Árus László fejében már érett egy ideje a gondolat, hogy egy újabb szállást és étkezést biztosító egységgel bővítse a gyógyfürdőt, ahol egy kisebb tömeg is tud jót és jól enni. Így aztán 2019 decemberében átadták a Hegyköz-Ér Panziót és Éttermet, ahová nem csak a gyógyfürdő szállóvendégei járnak szívesen étkezni, de a környékbeliek egyik kedvence lett, ahol örömmel szerveznek családi vagy szakmai eseményeket is.

Ami az építkezéseket illeti, egyelőre tehát pihen a gépezet, de tervek természetesen vannak a tarsolyban, a jövőre nézve. A termálvizes gyógyfürdő szolgáltatást a közeljövőben hideg vizes fürdőlehetőséggel fogja kiegészíteni a vezetőség, a mostanában jellemző rendkívüli nyári hőségre való tekintettel, ugyanakkor ez magával vonja a szálláshelyek számának további gyarapodását is.