Nemrég kezdődött a nagy nyári vakáció, sok csillogó szemű kis és nagy diák legnagyobb örömére. Sokaknak a várva várt pihenést, ám egyeseknek a búcsút, egy új út kezdetét hozta magával. Hasonlóképpen történt ez a Csokalyi Fényes Elek Általános Iskolában is, ahol a június 22-i évzárón  egy maroknyi negyedikes csapat intett búcsút az ismerős iskolapadnak és társaknak, hogy az új tanévben, már büszke nagy ötödikesként vehessen birtokba egy új iskolát.

Ám addig sok minden történt. Az évzárót megelőző héten, a negyedikesek, tanítónőjük Erdei Irén segédletével egy bábelőadással kedveskedtek szüleiknek, tanítóiknak, társaiknak. Az előadás címe A szeretet ereje volt.  A történetben természetesen megjelentek a klasszikus meseszereplők: édesapa gyerekek, vadász, állat segítők, gonosz boszorka, mézeskalács házikó. A mese végén természetesen a jó diadalmaskodott a rossz felett, hirdetve, hogy a szeretet ereje  mindent legyőz.

Nemsoká elérkezett a várva várt évzáró ünnepség is, ahol a vén diákok búcsúja mellett, a harmadikosok búcsúztattak, a másodikosok  már a strandra készülődtek, a  jaj úgy élvezem én a strandot című örök slágerrel, míg a legkisebbek, az  elsősök táncra is perdültek a vakáció hírére.

A búcsú mindig nehéz, most sem maradtak el a könnyek, de azért a kis tarisznyával a vállukon ez a kis csapat bátran indult el, hogy jövőre már a székelyhídi, vagy más iskola padját koptatva tovább, folytassa a tudás felé vezető rögös utat. Ezen az úton most egy állomást elhagytak, elbúcsúztak iskolájuktól, szeretett tanítónőjüktől. S bár nehéz a búcsú, de mindig nagyon izgalmas is , hisz az új iskolaévben  új társakkal és tanárokkal ismerkednek majd meg. Addig pedig még előttük áll egy hosszú, gondtalan, vidám nagyvakáció.