Politikai huzavona a városi tanácsban az ivóvízhálózat üzemeltetéséről

 

Mindenki tudja, hogy rengeteg problémával „áldotta” meg településünk lakosainak a hétköznapjait a városunkban működő vízhálózat az elmúlt minimum húsz évben. Főleg a Felsőváros, Házhely, Kiskágya, Vecser és a temető környéki dombokon lévő utcák lakosai. Azok, akik tudnának mesélni anekdotákat arról, miként fogyott ki a víz a mosógépből mosás közben, hogy víz nélkül maradtak zuhanyozás közben, hogy munkából hazaérve sem felnőtt, sem gyerek még az illemhelyre sem tudott elmenni, mivel nem volt víz. Fokozhatnánk még, de minek?

 

A székelyhídi ivóvízrendszert még a hatvanas években építette ki az akkori városvezetés, a beruházás során nem készült terv, így meghibásodás esetében emlékezetből vagy véletlenszerűen keressük a néhol két méter mélyen fekvő vezetéket. A helyzet az elmúlt két évben annyiban javult, hogy a város vett egy buldóexkavátort, ezáltal legalább ezt nem kell kibérelni a javítások idejére. Ha azonban őszinte akarok lenni, nem csak a fizikai rendszerrel van gond, hanem magával a működtetési apparátussal is. A vízhálózatot fenntartó csoport az önkormányzaton belül tizenegy fős, amiből két ember a köbölkúti, egy az olaszi, hét pedig a székelyhídi rendszert hivatott működtetni. Székelyhídon van három ember, aki a vízállomásnál dolgozik 24/48 órás munkaidőben, van két személy a szippantós autón, van négy vízvezeték-szerelő, egy almérnök és egy vezető. Nincs olyan személy, aki számláz (volt, csak felmondott), legalább két főre szükség lenne. Az önkormányzat viszont nem vehet fel új alkalmazottakat, mert az állami szférában a munkahelyek zárolva vannak. Ha valaki elmegy, mint a számlázó esetében, csak a feladatok nőnek, amelyeket senki nem csinál meg, ezért egy óriási káosz maga az ivóvíz-szolgáltatás Székelyhídon.

 

A helyzetet jobban elemezve, az RMDSZ-frakciónak volt egy olyan álláspontja, amely szerint kiadná az ivóvízhálózatot üzemeltetés céljából egy olyan cégnek, amelymindenengedéllyel rendelkezik a szolgáltatást illetően. A városnak így havonta hozzávetőlegesen 22 ezer lej (azaz 220 millió régi lej) megtakarítása lenne a helyi költségvetésben, amit bármi másra tudnánk fordítani, hiszen járdákra, a középületek felújítására, önrészre a pályázatokhoz lehetne költeni az itt megtakarított összeget. Szerintem ez az egyetlen és ésszerű megoldás.

 

És akkor jött a politika, és mint annyi mindenbe, ebbe is bele akar szólni. Bele is szól. Már régebben megfogant az elképzelés, hogy az ivóvíz-szolgáltatást ki kellene adni üzemeltetés céljából, de már akkor a Szociáldemokrata Párt (PSD) tanácsosai határozottan a tervezet ellen voltak, sőt, mi több, volt olyan RMDSZ-es tanácsos (aki most nem az), aki még a szakbizottsági szinten blokkolta a gondolatát is ennek a dolognak, mert az alulírott, Béres Csaba pozitív politikai tőkét kovácsolok belőle a választásokra. Na ez már súlyos, most a város azért fizet, mert néhány helyi volt politikus nem akart engem a városvezetés élén látni. Volt ezzel más is így, de nem a székelyhídiak fizettek érte. Most új vezetés van, ami a város tanácsosi gárdáját illeti, de a probléma a régi.

 

A hónapok telnek, a város fizeti a veszteséges üzemeltetést a PSD és a PNL (Nemzeti Liberális Párt – szerk. megj.) tanácsosai meg szándékosan nem szeretnék kiadni a vízszolgáltatást csak azért, mert az RMDSZ igen. Azzal az indokkal támasztják alá véleményüket, hogy felemeljük a vízdíjat, és a lakosságra óriási terhet rovunk ki. Nem igaz! Minden, amit ők tesznek ebben az ügyben, politikai töltetű, hiszen a román törvényeknek megfelelően minden hasonló szolgáltatás működtetésének kiadását, mint például az ivóvízrendszer, egy szakosított állami ügynökség, az Autoritatea Naþională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilități Publice (rövidített nevén az ANRSC) vizsgál felül, amelynek a regionális központja Besztercén van. A fent említett intézmény beleegyezése nélkül nem lehet emelni a víz díját és a tanács sem kerülhető meg ebben a kérdésben.

 

Itt másról van szó. A szakbizottsági gyűlésen Gyurcsik Zoltán tanácsos elmondta, hogy ő kér támogatást inkább a Bihar Megyei Tanács elnökétől, Cornel Popa úrtól, és most idézem: „csak szegény cigányoknak ne kelljen fizetniük a vízdíjért”. Helyben vagyunk. Megint arra tanítjuk a roma kisebbséget, hogy ők a kivételek, nekik nem kell megfizetni a szolgáltatásokat, ők ingyen élvezhetik a víz használatát, míg a becsületes román és magyar ember fizet. Személy szerint elegem van abból, hogy a romákat csak ilyenkor választási fogásnak használják fel egyesek. Ha nincs választás a láthatáron, akkor mindenki szidja, átkozza őket valamilyen okból kifolyólag, a polgármester meg oldja meg a mindennapi problémájukat, mert ő a városvezető. Sajnos őket az utolsó percben is befolyásolni lehet, és mindenki ki is használja ezt a lehetőséget. Véleményem szerint tanulja meg mindenki, hogy ha valamilyen szolgáltatást igénybe vesz, akkor fizessen is érte. A benzinkútnál sem adnak senkinek ingyen benzint, csak azért mert más nemzetiségű vagy más nációhoz tartozik. Ha mobiltelefonra, cigarettára van pénze az embernek, akkor legyen az ivóvízre is.  A kenyeret a boltban nem románoknak, magyaroknak, cigányoknak sütik, hanem a fogyasztóknak, akik ki is fizetik, ha meg akarják enni. Meggyőződésem, hogy a becsületes ember ki is fogja fizetni a vízdíjat, nemzetiségétől függetlenül. Nem szabad és nem is fogjuk engedni azt, hogy különbséget tegyenek egyesek nemzetiségi alapon.

Az RMDSZ-frakció a tanácson belül a következő feltételekkel adná ki az ivóvíz-szolgáltatást:

1. a szolgáltató vízdíjat nem emelhet az ANRSC és a tanács beleegyezése nélkül;

2. a javítást a rendszeren a cég végzi;

3. csak és kizárólag a régi rendszert adjuk ki üzemeltetés céljából, maximum három évig;

4. a szolgáltató egy 5%-os, úgynevezett használati díjat (redevendă) fizet a polgármesteri hivatalnak;

5. a cég alkalmazottainak 80%-a székelyhídi lakhellyel kell rendelkezzen.

 

A szolgáltatást az önkormányzat nyilvános közbeszerzési eljáráson fogja meghirdetni és törvényeknek megfelelőképpen elbírálni. Maga a procedúra teljesen törvényes, a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett fogjuk végigkísérnimindenlépését. A cég munkahelyeket fog teremteni a településünkön – nem tudjuk még, hogy hányat, de hogy lesznek új munkahelyek, az biztos. Ha a fent említett két párt ezt akarja megakadályozni, akkor nem tudom, hogy fognak a választópolgárok szemébe nézni.

 

Most már csak egy kérdés maradt bennem. Mégpedig az, hogy mi a fontosabb a PSD és PNL tanácsosainak Székelyhídon? A város fejlesztése vagy az olcsó politikai trükkök alkalmazása, amivel ingyencirkuszt biztosít néhány rosszindulatú ember számára? A helyhatósági választásoknak vége, lesznek még választások 2016-ig, de a város vezetősége addig ez marad. Ha a fent említett két párt képviselői direkt mindig ellene szavaznak a város fejlődésének, nem tudom, minek is tették le az önkormányzati esküt, hisz nem az általuk képviselt politikai pártokra esküdtek, hanem Székelyhíd lakosainak és a település érdekeinek szolgálatára.

 

A vízproblémára pedig visszatérve, előbb-utóbb meg kell oldanunk ezeket, csak nem mindegy, hogy mikor és mennyibe kerül. Sajnos vannak, akiknek ez nem számít.

 

Béres Csaba polgármester