Adventi vásárt rendezett a csokalyi református közösség advent első vasárnapján a gyülekezet közösségi termében. Az istentiszteletről távozva a hívek útja a helyiek között „emeletes iskolaként” ismert épületbe vezetett, ahol a lelkesen és szeretettel előkészített kézműves termékekkel és finomságokkal terített asztalok várták az adventet ünneplőket. A megvásárolható termékek között mézeskalácsok, karácsonyfa díszek, fahéjas pörkölt dió, asztali díszek, adventi koszorúk voltak ízlésesen sorakoztatva, jelképes összegekért. Ezeket az óvodások és konfirmálók mellett – az idei esztendőben először – a barkácskörben tevékenykedő asszonyok készítették elő. A terem másik oldalában meleg tea és forralt bor, fánk és lángos várta az időseket és fiatalokat. A befolyt összeget, mint minden évben, idén is a gyermekfoglalkozásokra fordítják.

Advent harmadik vasárnapja ennél is mozgalmasabban telt. December 14-én délután a szatmárnémeti Szegletkő nevű dicsőítő zenekar adventi koncertjét hallgathattuk a csokalyi református templomban. A koncerten összegyűlt perselypénzt az érkörtvélyesi Ölyüs Noel gyógyíttatására ajánlották fel.

,,A mese világában a csoda természetes dolog, a földi élet törvényei nem érvényesek és a világ hibáit ki lehet javítani – következésképpen egy jobb világot épít az, aki naponta elolvas egy mesét vagy akár meseírói tehetséggel bír.” (F. Diósszilágyi Ibolya tanár, ifjúsági író)

Különdíjat nyert mindhárom Bihar megyei résztvevő, a székelyhídi Bede Anna Eszter (aki dicséretben is részesült) és Nica István Csongor, valamint a nagyváradi Pojar Forausberger Tamara a mesealkotó, meseíró negyedik osztályos tanulók számára meghirdetett, XVI. Aranytoll – F. Diósszilágyi Ibolya emlékversenyen. Közel négyszáz tanuló nevezett be Románia tizennégy megyéjéből és Magyarországról a nagyváradi Pertinax Egyesület vetélkedőjére, a november végi döntőre 31 tanuló kapott meghívást. Az Ady Endre Elméleti Líceum dísztermében a regisztráció után kezdődött a versenyzők mesés bemutatkozása. A kis meseíróknak a megyei selejtezőn megírt meséjük egyik szereplőjévé kellett átváltozniuk. Jelmezbe öltözve mutatták be a meséjüket a közönségnek prózában, versben vagy énekelve. Habár a bemutatkozó előadások nem számítottak bele a verseny kimenetelébe, a jelenlévők leleményes színpadi produkciókat láthattak. A verseny első napja a rendezvényre meghívott pedagógusok szakmai megbeszélésével zárult.

December 17., kedd
16.00 nagykágyai, érolaszi, érköbölkúti, székelyhídi iskolások, óvodások műsorai
19.00 Sanzon Együttes – karácsonyi koncert

December 18., szerda
16.00 csokalyi, székelyhídi iskolások, óvodások műsorai
17.00 csokalyi Fényes néptánccsoport
19.00 a Székelyhídi Törekvés utánpótláscsapatának ügyességi bemutatója
19.00 Phoenix-sportbemutató

Minden résztvevő számára az év ünnepe lett a IV. Adventi Érmelléki Fonó

Mézeskalácsillat, mosolygó arcok, a felfedezés örömétől csillogó gyermekszemek, csilingelő hangok, türelemmel hozzáértéssel irányító felnőtt tekintetek… Nem, ez még nem Karácsony, hanem az Érmelléki Fonó, mely már négy éve szorosan hozzátartozik az advent időszakához. A székelyhídi múzeumba érkezőt varázslatos hangulat fogadta december 7-én, amit leírni hasztalan próbálkozás lenne, hisz a varázslat akkor történik meg, ha részese vagy.

Múltidéző mesterségek

A gondos kezek által berendezett, ünneplőbe öltöztetett Szent László-aulába lépőt Dormány Lajos makettjei fogadták, egy tornácos parasztházzal, csűrrel, szekérrel, működő kerekes kúttal berendezett tanya látványa idézte a nem is nagyon távoli múltat. Az aprólékos munkával készített modellekbe belefeledkező nézelődő fülét korongozógép hangja ütötte meg. László Attila fazekasmester, keramikus körül egész nap nagy csapat gyermek várt sorára. Irányításával a vizes, pacsmagos apró kezek érintése nyomán a forgó agyagtömb tányérkává változott. A masina mellett lévő asztalnál a „csak sárból” gyurmázni lehetett, két lépéssel továbbmenve a „szurkálók” munkálkodtak. Faragó Emese óvó néni felügyelete alatt a nemezelés technikájával ismerkedtek a gyermekek. A formára kerekített színes gyapjút mosogatószivacsra helyezve indulhatott az akció. A nemezelő tűvel addig kellett az anyagot szurkálni, míg az apró szálak tömörültek, így születtek a pöttyökkel ékeskedő karácsonyfadíszek.

Hordozni akartam homlokcsókod, ott!
Érkeztem a mennyország kapujához,
de az pont zárva volt.

Hát egyedül tapsolok az úton,
Társam egy se.
Sem magam, sem te
Nem kapjuk az áldást.

Látni akartam a tettek mögé, ott!
Érkeztem a pokol kapujához,
de az is tiltva volt.

Hát egyedül tapsolok az úton,
Társam egy se.
Sem magam, sem te
Nem kapjuk az áldást.

Vakon, süketen, meztelen,
Áldás nélkül esztelen.
Érkeztem trónodhoz, Uram.

Te rámutattál az útra,
Melyen egyedül tapsolva járok.
Életre ítéltél,
S ez rosszabb, mint egy átok.

A környezetvédelemre buzdította az Ér Hangja Egyesület három fiatal önkéntese a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum felsőbb osztályainak diákjait Mikulás hetében. A fiatalok a környezetszennyezés hátrányait mutatták be az osztályoknak, ezzel is próbálva őket rávenni a környezetvédelem fontosságára. A középiskolások az eddigi ismereteik bővítésével betekintést nyerhettek abba, hogyan is romlik a környezetünk állapota az emberi tevékenységek miatt. Éles képet kaptak arról, hogy mi történhet, ha ez továbbra is így folytatódik. Többen őszintén beszéltek rendszeres szemetelésükről, önkénteseink rávilágítottak arra, hogy ezzel nem csak a saját, hanem utódaik jövőjét is kockáztatják. A diákok kisebb-nagyobb sikerrel, de elgondolkodtak azon, hogy az ő kezükben is van Földünk sorsa.

A világunkat a rohamosan növekvő környezetszennyezés miatt fenyegető veszélyt tudatosító pedagógusok szívesen adták át az óráikat nekünk.

IV. Adventi Érmelléki Fonó: az év ünnepe számunkra

Számos, őseinktől fennmaradt foglalkozás mikéntjébe tekinthetnek be december 7-én, szombaton, 9–15 óra között a múzeum épületébe érkezők. A negyedik éve megszervezett Adventi Érmelléki Fonó, ez az egynapos, régmúltra visszatekintő alkalom ünnepi hangulatot teremt a város központjában. Az idei esemény az Ér Hangja Egyesület Erasmus Plus stratégiai partnerségi projektjének a keretében jön létre és a kulturális örökség és sokszínűség népszerűsítéséről fog szólni.

Október elején indítottam el a székelyhídi múzeum épületében festőműhelyem, mely főként fiatalok, gyerekek, de felnőttek előtt is nyitott műterem. Az alkotómunka itt jelentheti a rajzolási alapok elsajátítását és gyakorlását vagy a művészeti előképzettség kamatoztatását és gyarapítását.

Jelenleg hét fiatal jár a foglalkozásaimra, de folyamatosak a jelentkezések. (A gyerekek beszervezésében nagy szerepe van Árus Tünde rajztanárnőnek.)

Minden héten újabb és újabb jelentkezők érdeklődnek és örömömre szolgál az is, hogy a felnőttek is kedvet kapnak az alkotáshoz, ahhoz, hogy kipróbálják magukat a művészet mezején is.