Nagyvárad és Debrecen után Székelyhídon is bemutatta a nyár elején megjelent, Nagyvárad krónikája című könyvét dr. Kormányos László történész, a Petőfi Sándor Líceum történelem szakos tanára szeptember 14-én Szűcs László szerkesztő és Szabó Ödön történész közreműködésével.

Szűcs László köszöntötte azt a kevés számú érdeklődőt, aki megjelent a székelyhídi múzeum épületében a szombat délutáni könyvbemutatón. A szerkesztő a könyv sokak által várt megjelenését a legnagyobb Bihar megyei könyves vállalkozásnak nevezte méretében, a megírására fordított időben, témájában, anyagi ráfordításban, határon inneni és határon túli fogadtatásában egyaránt. Majd megkérte a szerzőt, hogy foglalja össze a könyv megírásának történetét a debreceni Alföldi Nyomdában való megjelenéséig.

Nemzetközi ökotáborra került sor augusztus 19. és 23. között Székelyhídon, több mint 25 gyerek bevonásával. A résztvevők a magyarországi Edelényből, illetve Székelyhídról és környékéről érkeztek. A program célja, hogy környezettudatosabbá nevelje a fiatal generáció tagjait, megismertesse velük a kreatív újrahasznosítás alapjait, illetve a természeti környezet különböző elemeit.

Az első napon a gyerekek játékosan ismerkedtek egymással, majd ebéd után plakátokat festettek. Az alkotások mindegyike kettős jelentőséggel bírt, az egyik oldal egy tiszta környezetet ábrázolt, legyen szó az óceán vizéről, az erdőről, a bolygóról, a parkról, a másik pedig a környezetszennyezés káros hatásait mutatta be, az előbbi ellentéteként.

Rég nem láttak ekkora tömeget Székelyhíd utcái, mint augusztus 22-e délutánján, mikor a Debrecenből érkezett hat virágkarneválos kocsit és számos tánccsoportot köszönthettünk városunkban. A Nyitott ablak Európára határon átívelő program keretében zajló virágkarneváli felvonulás a helyi stadionban folytatódott, ahol a számos táncprodukció után az est sztárvendégeként a magyarországi Bikini együttes lépett fel.

Körzeti népdalversenyt tartottak Székelyhídon

Sokan közülünk el sem hinnénk, hogy gyermekeink, unokáink milyen szépen éneklik magyar népdalainkat. A dalok többségét „nótás kedvű” nagyszüleiktől, rokonoktól, szüleinktől, testvéreiktől, tanítóiktól, szűkebb közösségüktől tanulták. Remek ízelítőt kaptunk mindebből a több mint egy évtizedes múltra visszatekintő, méltán híres Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő tizenegyedik kiírásának június 4-i körzeti szakaszán, amelyet az Érmellék szívében, Székelyhídon rendeztek. A színvonalról sokat elárul, hogy a gyermekek zöme népviseletben énekelt, és a szakértő bírálók sem voltak könnyű helyzetben. Nehezen is hozta meg igazságos döntését a dr. Árkosi Julianna, dr. Brugós Anikó (a Nagyváradi Állami Filharmónia énekesei) és Borsos Blanka szentjánosi és paptamási zenetanár összetételű zsűri.

Szokatlan helyzetet tapasztaltam néhány héttel Székelyhídra való érkezésem után. Azt a lakást, ahol jelenleg élünk, felújították és bútorozták, így nagy volt a rendetlenség. Az a szakember, aki általában segít a ház karbantartásában, a fürdőszoba polcrendszerét szerelte, és némi por maradt a fúróhasználat után. Általában előfordul, hogy félreértést okoznak a nyelvi akadályok, és ezért tévesen adtam át az embernek egy tisztítókefét a szennyeződés eltávolítására. „No, no! Boys strong, girls clean” („Nem, nem! A fiúk erősek, a lányok tiszták!”) – mondta a kezdetleges angolsággal. Az arckifejezésem azonnal megmutatta a zavart, és „fellobbant” bennem a feminista, amikor visszaválaszoltam: „No, no! Boys strong, girls strong, boys clean, girls clean.” („Nem, nem! A fiúk erősek, a lányok erősek, a fiúk tiszták, a lányok tiszták.)

Ezt megerősítette a Petőfi Sándor Elméleti Líceumban egy tizenkét éves fiúval és lánnyal végzett kísérletem. Ennek során azt akartam megállapítani, hogy nemük különbözősége meghatározza már jellemüket. A következő kérdéseket tettem fel a fiúk vagy lányok válaszlehetőségekkel: ki az okosabb?, ki főz jobban?, ki jobb autószerelő?, ki szereti a rózsaszínt?, kikből lehetnek mérnökök, amikor felnőnek? Habár a diákoknak kétségeik támadtak, amikor ezekkel a kérdésekkel szembesülnek, egyetértettek abban, hogy a lányok jobb szakácsok, a fiúk jobb autószerelők, és a rózsaszín az lányos szín.

Április 11-én ünnepélyes műsorral ülték meg a magyar költészet napját Székelyhídon. József At­­tilának, a magyar irodalom kiemelkedő alakjának a születésnapja évtizedek óta a magyar költészet napja, és városunkban hagyomány, hogy a gyermekek ünnepi mű­sort adnak elő.

A mú­zeum épületében egyidejűleg megnyitotta kapuit az Ady Endre-kiállítás, amely június 1-jéig lesz megtekinthető a nagyközönség számára.

Hosszan tartó betegség után hatvanéves korában meghalt id. Boér Péter Pál nagykágyai prózaíró. Fiatalon verseket írt, ám később a rövid próza mestere lett (novelláskötetei: Nagyító alatt, Le a láncokkal, A nonkonformista, Engedélykérés). Írásai jelentek meg több folyóiratban (közöttük lapunk hasábjain) és antológiában. Nyugodjon békében!

a székelyhídi születésű rendező temetésén elhangzott gyászbeszéd

Tisztelt gyászoló család, rokonok, barátok, ismerősök, Szabó József Ódzsa tisztelői!

Szabó József – vagy ahogyan mindenki ismerte, Ódzsa – a XX. század magyar színháztörténetnek meghatározó és kitörölhetetlen alakja. Számos kezdeményezés, színháztörténeti pillanat és nagy rendezés köthető a nevéhez, a teljesség igénye nélkül: Szatmárnémetiben tagja volt a színházalapító csapatnak, Kolozsváron emlékezetes előadásokat rendezett, a nagyváradi színház pedig neki köszönheti felejthetetlenül nagy korszakát. Amikor áttelepült Magyarországra, akkor Győrben és Veszprémben is maradandó alkotások kerültek ki a kezei közül.