Permakultúra kertészetet hoz létre a nagyváradi Ecotop Alapítvány a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum kertjében. A civil szervezet és az iskola diákközössége közös projektje a Polgár-Társ Alapítványnak leadott nyertes pályázatának köszönhetően valósul meg, a részleteket bemutató keretében ismertették a középiskola diákjaival.

A permakultúra hagyományos mezőgazdasági tevékenység volt kétszáz évvel ezelőtt, amit a modern társadalom újból felfedezett – tudhatták meg a diákok Mircescu Eleonorától, az Ecotop Alapítvány elnökétől. Ez a gazdálkodási eljárás hasonlít, de mégis eltér a biokertészettől. Magaságyásokat lehet képezni ágakból, komposztból, szalmából, szénából és abba ültetni a növényt.

A héj-alá oltás módszerét a gyümölcsfaalanyok tavasszal történő nemesítésére szokták alkalmazni, tehát a tavaszi oltások közé sorolhatjuk.

Mikor az idő elkezd felmelegedni, a gyümölcsfákon megjelennek az első leveles hajtások és beindul a nedvkeringés, akkor lehet elvégezni a héj-alá oltást. Ekkor a gyümölcsfaalany „könnyen adja a héját”, vagyis a kéreg könnyen felválik. Az utóbbi évek változó, szeszélyes tavaszi időjárási körülményei miatt a héj-alá oltást április elejétől kezdődően egészen május végéig elvégezhetjük.

A héj-alá oltás esetében az a fő szabály, hogy a beoltandó alanynak vastagabbnak kell lennie az oltóvesszőnél. A másik fontos szempont az, hogy az alanyban már be kell indulnia a nedvkeringésnek, „könnyen kell adnia a héját”, míg az oltóvesszőnek nyugalmi állapotban kell lennie.

A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület január 13-án megtartott éves találkozójának célja az elmúlt időszak összegzése és az új év célkitűzéseinek összefoglalása volt. A székelyhídi múzeum épületében zajlott eseményen jelen voltak dr. Nagy Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Bihar megyei szervezetének elnöke, Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke, és Kovács Szabolcs István falugazdász és vidékfejlesztési szakértő, továbbá a partiumi régió négy megyéjének (Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyének) falugazdászai. Elmondható, hogy a jelen helyzet fényében a partiumi falugazdászok egyesülete egyre nagyobb elismerésnek örvendhet mind a hazai partnerszervezetek, mind Magyarország Agrárminisztériuma részéről is. A gyűlésen szó esett arról, hogy ennek az állapotnak további fennmaradásához nagyon fontos a kommunikáció megléte és fejlesztése, a polgármesterekkel való kapcsolattartás, a rendszeresebb gyűlések szervezése megyei szinteken és természetesen az új tagok felkutatása.

Akinek kertje és elegendő területe van, érdemes gyümölcsfát ültetnie, hiszen akkor saját termesztésű gyümölcsöt ehet, amiről tudni fogja, hogy nincs tele mérgező permetszerekkel.

Ennek leggyorsabb módja, ha kész gyümölcsfacsemetét vásárolunk. Azonban ha a szomszédban vagy, egy távoli rokonnál kóstoltunk egy ízletes gyümölcsöt, aminek már senki sem tudja a fajtáját vagy már nem kapható a kereskedelemben, akkor is van rá mód, hogy a saját kertünkben tudjunk egy ilyen gyümölcsöt termő fát. Csupán némi elszántságra és odafigyelésre van szükség, hogy saját kezűleg szaporítsunk gyümölcsfát, melyhez az első lépés az oltóvessző megszedése.

A vidékfejlesztési szakemberek tanácsadással, információkkal állnak a húsállattartók mellé is

Rendszeresen összeülnek a partiumi falugazdászok, hogy átbeszéljék a fontosabb problémákat, terveket, tennivalókat. A magyarországi kezdeményezésre és támogatással létrejött kísérleti program legfőbb feladata a szaktanácsadás és tájékoztatás, ami igen nagy segítséget jelent a kisebb és nagyobb gazdaságoknak egyaránt. A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületben tevékenykedő Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros megyei tizenhét tag között van állatorvos, agrármérnök, kertészmérnök is.

Az év eleje dolgosan telik, hisz megkezdődött a szarvasmarha-összeírás is, mely a mi régiónkban Gődér Imre érköbölkúti falugazdász irányításával működik. Az ötlet a nagykárolyi Barta Károly állatorvos, falugazdász kolléga fejéből pattant ki, akinek már régóta szíve vágya egy hasonló volumenű program. Megalapították a szarvasmarhatartók egyesületét, a feltérképezés jelenleg is folyik, hisz a falugyűléseken a helyi gazdák adatlapokat töltenek ki, melyek pontos információkkal szolgálnak a falugazdászoknak a szarvasmarha-tenyésztés aktuális helyzetéről. A program kifutási ideje a remények szerint április lesz, amikor is az adatok összegzése után a részvételüket kifejező gazdák beiratkozhatnak az egyesületbe. Az utóbbi években nagymértékben megapadt, szinte a felére csökkent a szarvasmarha-tenyésztés mértéke. Ez a program összefogja és segíti a húsmarhákat tartó gazdákat a tenyésztésben, értékesítésben.

Gazdák lehetőségeiről, törvényjavaslatokról értekeztek az Érmelléki gazdafórum hallgatóságával

A decemberi ünnepi készülődés közepette sem terelődött el a figyelem a gazdatársadalomról, a földből élők problémáiról, lehetőségeikről. Ennek fényében szervezték meg az Érmelléki gazdafórum elnevezésű találkozót december kilencedikén Székelyhídon.

A helyi polgármesteri hivatal dísztermében megtartott szakmai konferenciát az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei szervezete, valamint Székelyhíd város önkormányzata szervezte. A neves szakelőadók mellett több gazda is jelen volt a rendezvényen, akik kérdéseket intézhettek az előadókhoz.

Hobbiként kezdte, jelenleg negyven ár fóliasátorban gazdálkodik Csomaközi László

Vajon hogy kerülhet a boltok polcaira a friss, zamatos, roppanós zöldség, mikor mi még a palántáinkat locsolgatjuk?! Szervezéssel, tervezéssel és persze rengeteg szorgalommal. Primőr, azaz korai zöldséget leghatékonyabban termőberendezések segítségével lehet előállítani. a termőberendezések közül a legelterjedtebb a fóliasátor, mely szinte egész évben lehetővé teszi a friss zöldség termesztését. Az érolaszi Csomaközi László néhány éve gondolt egy nagyot és hobbiszinten elkezdte a zöldségtermesztést, majd e kedvtelése életformává vált.

– Milyen indíttatásra kezdték el a zöldségtermesztést?

– Tulajdonképpen a feleségem által csöppentem ebbe a világba. Az anyósoméknak volt fóliasátra és megtetszett a zöldségtermesztés. Eleinte hobbi szinten, munkahely mellett dolgozgattunk, mára olyan szintre fejlődött, hogy munkahelyeinket otthagytuk és a nap 24 órájában ezzel foglalkozunk.