Életformájává vált a kertészkedés

Hobbiként kezdte, jelenleg negyven ár fóliasátorban gazdálkodik Csomaközi László

Vajon hogy kerülhet a boltok polcaira a friss, zamatos, roppanós zöldség, mikor mi még a palántáinkat locsolgatjuk?! Szervezéssel, tervezéssel és persze rengeteg szorgalommal. Primőr, azaz korai zöldséget leghatékonyabban termőberendezések segítségével lehet előállítani. a termőberendezések közül a legelterjedtebb a fóliasátor, mely szinte egész évben lehetővé teszi a friss zöldség termesztését. Az érolaszi Csomaközi László néhány éve gondolt egy nagyot és hobbiszinten elkezdte a zöldségtermesztést, majd e kedvtelése életformává vált.

– Milyen indíttatásra kezdték el a zöldségtermesztést?

– Tulajdonképpen a feleségem által csöppentem ebbe a világba. Az anyósoméknak volt fóliasátra és megtetszett a zöldségtermesztés. Eleinte hobbi szinten, munkahely mellett dolgozgattunk, mára olyan szintre fejlődött, hogy munkahelyeinket otthagytuk és a nap 24 órájában ezzel foglalkozunk.

– Mekkora területen folyik a gazdálkodás?

– Fóliasátrak körülbelül 30–40 áré területet foglalnak el, kinti kultúra másfél, két hektár van. A fóliasátrak dupla fóliával vannak ellátva, így masszívabb. Megvédi a növényt a természeti károkon kívül, télen a hidegtől, nyáron a melegtől. Ezenkívül minden sátrat termálvízzel fűtünk.

Manapság már napszámos is hiányszakma.

– Milyen növényeket termesztenek?

– Nehéz lenne mind felsorolni. Kezdetben kizárólag zöldséggel foglalkoztunk, de egy ideje már virágot is termesztünk. Például paprikából korai hegyest, pirosra érő kápiatípust, gogosárfajtát és természetesen csípőst is. Ezeket decemberben vetjük, januárban pikérozzuk, márciusban palántoljuk. A paradicsomokkal ugyanez az eljárás. Fóliasátorban van még uborka, paszuly, padlizsán. Idén elkezdtünk epret is termeszteni, egyelőre csak saját célra. Kinti kultúrában többek közt káposztával, karalábéval is foglalkozunk.

A különböző fajtájú zöldségeknek más-más időszakban fejlődnek és teremnek, így nincs időnk unatkozni. Hol palántolunk, hol kacsolunk, hol a szárakat igazgatjuk hogy szépen fussanak fel a madzagra. A gaz gyorsabban nő, mint a haszonnövény, így folyamatosan takarítjuk a talajt. Ezeket a munkafolyamatokat nem lehet gépesíteni, ide „kézimunka” kell. A legnagyobb probléma, hogy nem találunk megbízható munkaerőt. Családtagokkal és néhány régi ismerőssel dolgozunk. Mivel kevesen vagyunk ekkora területhez, néha megcsúszunk a munkálatokkal.

– A megérett terméssel mi lesz?

– Leginkább a margittai piacra visszük, ott vásárolják fel a viszonteladóink. A hipermarketek megjelenésével vásárlóink száma jelentősen csökkent, ettől függetlenül megmaradt egy stabil réteg, viszonteladók és kis felhasználók, akik kitartanak a jó minőség mellett.