Elballagtak négy évnyi padban ülés után a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum végzős diákjai, az utolsó csengőszó már csak a búcsúzkodás emlékét hordozta magában. A záróünnepséget május 26-án az iskola udvarán tartották, ahol egybegyűltek a végzős diákok és szeretteik, osztályfőnökeik, tanáraik, az iskola vezetősége, a helyi egyházak képviselői és a város polgármestere. Az esemény az igazgatóhelyettesek beszédével vette kezdetét. Püsök Julianna kifejtette, hogy a döntés innentől a végzősöké, kitartásra, türelemre és önfegyelemre lesz szükségük a továbbiakban, és bárhova is mennek, ne felejtsék el magukkal vinni a szülőföld szeretetét.

Megszólalt a nyolcadikosok számára utolsó szünetet jelző csengő a Nagykágyai 1. Számú Technológiai Líceumban június 7-én délelőtt 10 órakor. Hamar eljött az az idő, hogy már nem passzív szemlélőként vannak jelen a ballagáson, mert a mostani búcsúztató már róluk szól.

Felhangzott a Gaudeamus a folyosón vonuló ifjak részéről. Az iskola dísztermében várakoztak a szülők és tanárok.

Három magyar tannyelvű végzős osztály 54 diákjának csendült fel utoljára a csengő június 3-án a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban.

A hagyományos ünnepségen Kozma Sándor igazgatóhelyettes köszöntötte a meghívottakat, Béres Csaba polgármestert, az egyházak képviselőit és nem utolsó sorban a végzősöket.
A ballagási ceremónia első szónokaként Deme-Szabó Csilla igazgatónő osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. „Az életben gyakran gördülhetnek akadályok az utatokba, de ti merítsetek erőt az itt eltöltött iskolai évekből, a megszerzett tudásból, szeretetből, s becsületes, egyenes emberként harcoljátok meg a csatáitokat” – hangzott az útravaló.

Olimpia Gherman igazgatóhelyettes felidézte a végzősökkel való első találkozást, s így a búcsú perceiben sok sikert kívánt a vizsgákhoz és a nagybetűs élethez egyaránt, biztosítva a maturandusokat arról, hogy az iskola kapui mindig tárva lesznek előttük.

Elballagtak Érköbölkút nyolcadikosai június második hetében. Összesen kilenc diák kapta meg a ballagó tarisznyát, mellé pedig a sok jó tanácsot útravalóul. Hagyományosan, harangszóra és Gaudeamust énekelve indultak elbúcsúzni, a tanároktól, a kisebb osztályoktól, a tantermektől. Az ünnepségen felszólalt az iskola aligazgatója, Zsigmond Levente és a nyolcadikosok osztályfőnöke, Rákóczi Lajos, akik bátorító szavakkal, visszaemlékezésekkel buzdították a végzősöket az előttük álló akadályok leküzdésére, majd verses-zenés összeállítással búcsúzott a VII. osztály.

A kiskereki Bocskai István Általános Iskola mögötti kis park egy a falu életében jelentős eseménynek adott helyet június 13-án. Péntek délelőtt tíz órakor a nyolcadikos diákok ballagási ünnepélye vette kezdetét. A programot rendhagyó módon a tanulmányi- illetve sportversenyeken eredményesen szerepelt diákok okleveleinek átadásával kezdte Sztretye Erika igazgatónő, gratulálva minden ügyes fiatalnak, akik matematikában, sakkban vagy akár kézilabdában sikereket értek el, és természetesen a megjelentek köszöntése sem maradt el.

Három magyar- és egy román tannyelvű osztály 82 végzős diákja köszönt el tanáraitól, az iskolától és az ott eltöltött évektől május utolsó péntekén a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum napsütötte udvarán. Az osztálytermekben megtartott utolsó osztályfőnöki óra után a tizenegyedikes diákok és a Gaudeamus ismert dallamának kíséretében érkeztek meg a tizenkettedikes diákok, akiket elsőként Vad Márta igazgatónő, majd Olimpia Gherman aligazgatónő köszöntöttek, kiemelve mondandójukban azt, hogy az eltelt négy évben létrejött kötelékek, a barátságok, élmények és a „megtanultak” meghatározó szerepet töltenek majd be a következő időszakban. Béres Csaba, székelyhíd polgármestere ezen kötelékek mellett kiemelte, hogy a személyes beszélgetések, a kapcsolattartás elengedhetetlen része kell legyen a ballagók életének, és, hogy az eltelt éveket – még akkor is, ha azt most nem hiszik el – idővel vissza szeretnék majd kapni.

Csütörtök május 29-én délelőtt 10:00 órakor kezdődött a ballagás a nagykágyai 1. Számú Szakközépiskolában. Az ünnepélyes búcsúztatót Karancsi Béla, az iskolaigazgatója nyitotta beszédével, amelyben arra kérte a diákokat, hogy ne felejtsék el az iskolát, az osztályfőnökeiket, a tanáraikat, illetve bátorító szavaival arra ösztönözte őket, hogy harcoljanak, mert harc az élet, legyenek céljaik, és igyekezzenek a céljaik felé haladni. Ezt követően Ostroveanu Ágota aligazgatónő szólt a végzősökhöz. A XI. A és XI. B osztályok búcsúztató beszédei után az osztályfőnökök mondták el útravalóikat diákjaiknak, majd a végzősök köszöntő beszéde következett. A harminchárom diák ünneplését különlegessé tette Balla Frigyes tanár hangulatos gitárjátéka, aki mesterien megszólaltatott hangszerével több dalt is elénekelt a diákokkal közösen. Az eseményt a családtagok, barátok gratulációi zárták.