Megújult a szentmiklósi kápolna

Nemrég kapott új köntöst a hegyközszentmiklósi katolikus közösség kápolnája, ami a maroknyi hívők seregét hívatott egybetartani. Ebből az alkalomból beszélgettünk Ozsváth József székelyhídi plébánossal és Deák Eszter egyháztaggal.

– Kik voltak az előző plébánosok?
– Köblös Vilmos, Herman István, Fekete József, Korr Balázs, Kovács János, Bodor Zoltán tisztelendők. Engem megelőzően – 2015 májusától vagyok itt plébános – pedig Duma Ferenc szolgált a gyülekezetben. Mivel itt hosszú időn át nem volt kápolna, a hívek Szentjobbra vagy Székelyhídra jártak el misére. Ez utóbbi filiáléja a hegyközszentmiklósi gyülekezet.

– Mi indokolta a kápolna renoválását, javítását?
– A kápolna nagyon el volt hanyagolva, elavultak az ablakok, a külső-belső vakolás, a kirepedezett beton, a mennyezet, repedés keletkezett a falon. Szükséges volt már a felújítás. Rég nem történt már ilyen nagy munkálat. Előzőleg Bodor Zoltán plébános idején javították.

– Mikor kezdődtek a felújítási munkálatok?
– A javítási munkálatok február közepén kezdődtek, két-három hónap alatt sikerült befejeznie a kivitelező cégnek. A kivitelezést Nagy Sándor kőműves mester csapata végezte.

– Milyen főbb munkálatokat végeztek?
– A munkások vakoltak, külső és belső pucolást végeztek, a kirepedezett betonpadozatot újraöntötték, szalagpadlót raktak le, gipszkartonozták a mennyezetet, festést végeztek. Központi fűtést szereltek be, ami villanyról működik majd, valamint kicserélték az ajtókat és az ablakokat. A sekrestyéhez egy tolóajtót helyeztek el, ott lesz a gyóntatószék. Új csillárokat és lámpatesteket szereltek a falra. Sikerült kicserélni a villanyhálózatot, átnézték a tetőszerkezetet, cserépcsere is volt. Külső festést is végeztek: a bádog részeket színezték.

A fotó a munkálatok idején készült, mostanra a belső tér is megújult.

– Kik járultak hozzá adományaikkal mindehhez?
– Pályáztunk, Bukarestből 30 ezer lejt kaptunk, aztán a Szükségben az egyház alapítvány Kirche in Nott 4000 eurót, 5000 lejt pedig a helyi református egyházközség adományozott a számunkra. Az egyházadókból további 8000 lej gyűlt össze.

– Mikorra tervezik a templom szentelését?
– A templom szentelését május 27-ére tervezzük, délután 5 órára. A főtiszteletű püspök úr javasolta ezt a dátumot, ami Mária, az egyház anyja emlékünnepe – őt választották a hívek az egyházközség védőszentjének. A püspök úr ajándékozott egy tabernákulumot, kialakítunk egy szentségtartót az Oltáriszentség őrzésére.

– Ideérkezésekor milyennek találta a gyülekezetet?
– A gyülekezet családias hangulatú, viszonylag szép számban járnak misére a hívek, remélem a felújított templomban még többen leszünk.

A katolikus imahely történetéről
Hegyközszentmiklóson az 1910-es népszámláláson a falu lakosságának a száma 1107 volt, ebből 47 görög katolikusnak és 31 pedig római katolikusnak vallotta magát, miközben a reformátusok száma elérte a 986-ot. Megtudtuk, hogy a kezdetekben, míg nem volt kápolna a faluban, a katolikus hívek az iskola egyik épületében gyűltek össze misére és imádságra, a rózsafüzér elmondására. Nagyobb ünnepeken eljártak Szentjobbra vagy Székelyhídra gyalog a katolikus templomba. „A mi családunk átjárt Szentjobbra templomba, miután 1941-ben nagyapám, Oláh József áttért a római katolikus hitre – meséli Deák Eszter. – A nagymamám, Oláh Józsefné Horgos Rozália egyszer elment a kapucinus templomba Nagyváradra, ott kapott egy Mária-szobrot, amit nagy örömmel a hátizsákjában hozott haza a kápolna díszítésére.”
A helybeli római katolikus hívek úgy határoztak, hogy Hegyközszentmiklóson kápolnát vásárolnak temetkezési hellyel együtt, hogy legyen hol összegyűljenek Isten dicséretére, közös imádkozásra. A kápolna épületét Örösi Gábor családjától vették meg 1956 tájékán. A vásárlásban összesen tizenkét család vett részt anyagilag, köztük volt a Berszán, a Baliga, a Csillag család, a Deák, a Bartos, a Molnár, a Tímár és a Jánó család, a többiekre Deák Eszter már nem emlékszik.