Vidáman búcsúztatták a telet a tanintézményekben

Mi a farsang?

A farsang a vízkereszt (január 6.) és a nagyböjt kezdetét jelentõ hamvazószerda közötti idõszak. Hagyományos, a színes télbúcsúztató néphagyományokra épülõ vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemzik. Csúcspontja az utolsó három nap, a farsang farka (farsangvasárnaptól húshagyókeddig), ami nagy mulatságok közepette ünnepelnek világszerte (közismert a velencei vagy a riói karnevál). A farsanghoz kötõdik az úgynevezett torkos csütörtök, a hamvazószerdát követõ nap is.

Emlékezés, meglepetések, jókedv a rekordrészvétellel lezajlott érmelléki rendezvényen

„A szõlõ halála csak átváltozás… A szõlõbõl must lesz, a mustból bor. A szõlõ ereje velünk marad, halálával kellett bevennie az idõtlenséget.” (Pilinszky János)

Méltóképpen ünnepelte „nagykorúságát” a tizennyolcadik alkalommal megrendezett Érmelléki borverseny március 3-án, hiszen a tavalyhoz képest szinte megduplázódott a versenyzõ borok és borvidékek száma. A meghirdetett három kategóriában idén 161 nedûvel (86 fehér száraz, 20 fehér aromás, 55 vörösborral) neveztek a 22 településrõl (Bihar, Bihardiószeg, Csongrád, Derecske, Dunaadony, Érábrány, Érbogyoszló, Érköbölkút, Érmihályfalva, Hegyközszentimre, Hegyközszentmiklós, Kokad, Létavértes, Monospetri, Nagyszalonta, Nagyvárad, Ottomány, Sopron, Telegd, Temesvár, Vedresábrány és nyilván Székelyhíd) érkezett borosgazdák a Székelyhídi Munkásklubban tartott megmérettetésre.