Emlékezés, meglepetések, jókedv a rekordrészvétellel lezajlott érmelléki rendezvényen

 

„A szõlõ halála csak átváltozás… A szõlõbõl must lesz, a mustból bor. A szõlõ ereje velünk marad, halálával kellett bevennie az idõtlenséget.” (Pilinszky János)

 

Méltóképpen ünnepelte „nagykorúságát” a tizennyolcadik alkalommal megrendezett Érmelléki borverseny március 3-án, hiszen a tavalyhoz képest szinte megduplázódott a versenyzõ borok és borvidékek száma. A meghirdetett három kategóriában idén 161 nedûvel (86 fehér száraz, 20 fehér aromás, 55 vörösborral) neveztek a 22 településrõl (Bihar, Bihardiószeg, Csongrád, Derecske, Dunaadony, Érábrány, Érbogyoszló, Érköbölkút, Érmihályfalva, Hegyközszentimre, Hegyközszentmiklós, Kokad, Létavértes, Monospetri, Nagyszalonta, Nagyvárad, Ottomány, Sopron, Telegd, Temesvár, Vedresábrány és nyilván Székelyhíd) érkezett borosgazdák a Székelyhídi Munkásklubban tartott megmérettetésre.

Igen nehéz helyzetben voltak tehát a XVIII. Érmelléki borverseny zsûrijének tagjai – Gulyás Ferencz (Csongrád), Kelemen Ferencz (Csongrád), Pakó István (Székelyhíd), dr. Popa Dorin (Nagyvárad), Rittner Tibor (Nagyvárad) és Szász József (Létavértes) –, hiszen rekordmennyiségû borból kellett kiválasztaniuk a legjobbakat. Ez alkalommal a megszokottakon kívül különlegességekkel is kedveskedtek a borversenyre benevezõ borászoknak, valamint az érmelléki borkultúrát kedvelõ, hagyományait ápoló érdeklõdõknek a szervezõk, az RMDSZ helyi szervezete, az Európai Borlovagrend érmelléki legátusa, a helyi polgármesteri hivatal és helyi tanács, illetve a Pro Székelyhíd Egyesület.

 

Megnyitó az emlékezés jegyében
A rendezvényt Rákosi Jenõ érmelléki református esperes nyitotta meg, megköszönve az Úristen gondoskodását, és azt az erõt és munkába vetett hitet, mellyel a gazdák munkáját irányítja.
A szervezõbizottság részérõl Magyari Attila szólt az egybegyûltekhez. „Hálával emlékeznünk azokra a szõlõsgazdákra, borászokra, akik évszázadokkal ezelõtt elültették vidékünkön az elsõ szõlõtõkéket, szorgalommal, hozzáértéssel, szeretettel gondozták ültetvényeiket, és hírnevet szereztek az Érmellék borainak. Azokra is hálával kell gondoljunk, akik annak idején megálmodták és megvalósították az elsõ érmelléki borversenyt. Hogy kezdeményezésük, munkájuk nem volt hiábavaló, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy évrõl évre jobb és jobb borok kerülnek a zsûri asztalára” – mondta a szervezõ.
A megnyitó zárásaként Rittner Tibor, az Európai Borlovagrend érmelléki legátusának vezetõje üdvözölte a jelenlévõket.

 

Új hospeseket és bortanácsosokat avattak
Míg a zsûri munkáját végezte, addig a városközpontban pezsgett az élet. A múzeum épülete elõl indulva, az érmihályfalvi Syluette menettáncosok, fúvószenekar és hagyományõrzõ huszárok kíséretében a borlovagrend érmelléki legátusának tagjai és avatandó tagjai, valamint a tisztelt vendégek ünnepélyesen átvonulnak a város fõterén a református templomba, ahol az új tagok rendkívüli istentiszteleten tettek fogadalmat Istenre és a borra. Rákosi Jenõ esperes hirdette az igét, az ünnepélyes avató ceremóniát pedig a borlovagrend ausztriai nagykövete, Jenei József celebrálta. Hospes lett Bereghi János, Béres Csaba, Bokor Apor, Duka István, Hegedüs Attila, Kajántó Pál, Kiss Zoltán, Kovács Zoltán, Oláh Zoltán, Pakó István, Pardek István, Rajna-Koppányi István, Sipos Sándor, Tóth Imre és Zatykó István. Az ünnepség folytatásaként a tavaly Bihardiószegen avatott hospesek közül öten bortanácsosokká léptek elõ: Fábián Tibor, Kovács Lajos, Popa Dorin, Rittner Tibor és Várdai József. (A borlovagrendben egyébként négy rangfokozat van: hospes, bortanácsos, borbíró és borlovag – hölgyeknél bordáma.)
Ezután a résztvevõk felvonultak a munkásklubhoz, ahol finom étel és természetesen érmelléki bor várta a vendégsereget.

 

Eredmények és szórakozás
Az eredményhirdetés elõtt meglepetéssel is szolgáltak a szervezõk: Kiss Lívia operett és nótaénekesnõ, valamint Szõcs Lõrincz prímás és Kiss Géza billentyûs szórakoztatta a jelenlevõket.
A borversenyen a benevezett 161 borból összesen 44 ért el arany-, 49 ezüst- és 47 bronzfokozatot. A legnagyobb pontszámot (19,51) Fábián Tibor bihardiószegi borász muszkát ottonel bora érte el, így õ szerezte meg a rendezvény nagyarany díját.
Fehér száraz bor kategóriában a székelyhídi Murguly Zoltán királyleányka bora bizonyult a legjobbnak, így a legjobb székelyhídi borásznak járó Mihály Gábor szobrászmûvész által készített Miskakancsót ismét õ õrizheti egy évig. A fehér aromás és vörösborok között Preku Gyula kokadi borász gyõzedelmeskedett.
Az eredményhirdetést követõen hajnalig tartó bálban szórakozhattak a jelenlévõk, a talpalávalót, a jó hangulatot Fodor Sándor és Bajnok Csaba biztosította.
Végezetül idézzük az elsõ Érmelléki Borverseny „fõítészének”, a kiváló szakírónak, a borászat hazai atyjának, Csávossy Györgynek a gondolatát, aki lélekben jelen volt, és telefonon üdvözölte a XVIII. Érmelléki Borverseny résztvevõit: „Az ember egyik legõsibb törekvése, nem ritkán szenvedélye, az alkotás. Ennek legszélesebb területe a mûvészet, annak minden termõ oldalával. A mûvészi termékek kincstárában egymás közelébe kerül a szépirodalom és Isten ajándéka, a bor, melyek egyaránt esztétikai értékek hordozói és közvetítõi. (…) itt Erdélyben, minden csepp bor, minden leírt sor e varázslatos táj ízeinek a tolmácsa kell legyen.” (Csávossy György: A bor dicsérete)

 

Fekete Katalin