Százéves a Törekvés

Centenáriumot ünnepelt a székelyhídi labdarúgás

Nem volt egyszerű dolog megszervezni a székelyhídi labdarúgás centenáriumi ünnepségét, de végül is minden zökkenőmentesre és emlékezetesre sikeredett augusztus 14-én. Nekem valahogy az egész napra rányomta bélyegét Thomas Mann német Nobel-díjas író egyik gondolata, miszerint:  „A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája… Kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja magáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekedett.” Ha ezt egy picit elemezzük ó, akkor a múltról nem nagyon van mit ecsetelni, a száz év önmagáért beszél. Generációk öregbítették városunk hírnevét, képtelenség lenne felsorolni azon labdarúgók nevét, akik az utóbbi évszázadban kergették a bőrt, több-kevesebb sikerrel településünk zöld gyepén. Ami a jelent illeti, azzal is rendben van a szénánk, ha néha a szerencsének is köszönhetően, de még mindig a megyei első osztályban van a Töri, mikor e sorokat olvassák a kedves olvasók, akkor is gőzerővel készülnek labdarúgóink a következő szezonra, a hamarosan újrainduló megyei pontvadászatra.

Ifik és öregfiúk játszottak

És a jövő!? Velük kezdődött az ünnepség. Oláh Róbert vezette a városi stadionba a székelyhídi gyerekfocistákat, míg Gurbai Béla a vendég bihariakat, két korosztályban is megmérkőzött a két település. Akárcsak az edzők, úgy a stadionba látogató egykori játékosok és a nézők is egyaránt tudták, hogy itt messze nem a végeredmény a lényeg. Nagyon jó volt látni azt, hogy igenis van utánpótlás az Érmelléken, mindkét oldalon érezhető volt, hogy a labdarúgás igazi csapattá kovácsol gyerekeket. A régiek már átélték, itt bizony életre szóló barátságok is köttethetnek.

Ha már a régiekről volt szó, a nap egyik fénypontja volt, mikor egykori székelyhídi játékosok léptek pályára a Nagyváradi Öregfiúk ellen, nagyon bátran 2×30 percet bevállalva. Sem a meleg, sem a kor nem nyomta rá bélyegét a mérkőzésre, melyet végül a vendégek nyertek 4-3-ra, a körülményekhez képest nagyon jó iramú és látványos találkozón.

Emlékezés és ünneplés

Végül focisták és szurkolók egyaránt átsétáltak a városi strandra, ahol nótázással egybekötött vacsorával emlékeztek meg az elmúlt száz évről. Természetesen egy perc néma csenddel adóztak azok előtt, akik már nem lehettek jelen, majd örömmel köszöntötték egymást a régi csapattársak, barátok és vendégek. Béres Csaba, városunk polgármestere mondott ünnepi beszédet. „Ez alatt a száz év alatt voltak szép és kevésbé emlékezetes idények, de az idő múltával úgyis csak a szépre emlékezünk. Az viszont biztos, hogy településünk lakóinak a tudatában fontos szerepet játszik a csapat, hiszen Székelyhíd sportszerető polgárai kitartanak az együttes mellett, jóban-rosszban támogatják, buzdítják őket. Így a Töri már a puszta létével is elősegíti a közösség formálását a település szintjén is” – hangsúlyozta az elöljáró.

Boros Péter, a Bihar Megyei Labdarúgó-egyesület főtitkára Radu Bitea elnök ünnepi gondolatait tolmácsolta, majd emlékplakettet adott át a székelyhídi futballcsapat elnökének, Erdei Imrének és Béres Csaba polgármesternek, megköszönve az együttműködést, valamint a megyei labdarúgás fellendítése érdekében véghezvitt munkát és erőfeszítést. „Mindig örömteli, ha egy közösség, jelen esetben egy labdarúgócsapat százéves jubileumának részesei lehetünk, s a dicső múlt előtt tisztelegve a reményteljes jövő felé tekinthetünk” – mondta a sportvezető. Minden egykori és jelenlegi játékos „törekvéses” ajándékkal gazdagodott, Erdei Imre adott át a résztvevőknek egy-egy csomagot és emléklapot.

Takács és Papp a legjobbak

Titkos szavazással döntötték el a jelenlévők az elmúlt száz év legjobb Törekvés-játékosát, melyet holtversenyben Takács László és Papp Sándor nyert meg. Az ünnepnap éjszakába nyúló beszélgetésekkel és nótázással végződött, jó volt látni a generációkon átívelő összetartozást. Nem maradt más hátra, mint további sok sikert kívánni a következő száz év generációinak. Isten éltessen, székelyhídi labdarúgás!