Előzetes letartóztatásba helyezte Vagyim Samarin altábornagyot, a fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetőjét, a vezérkari főnök helyettesét különösen nagyértékű vesztegetés elfogadása miatt a 235. helyőrségi katonai bíróság.

A bíróság szerdán döntött a két hónapos előzetes letartóztatásról, az intézkedésről csütörtökön számolt be az orosz sajtó. Ha bűnösnek találják, a tábornokot nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik, tájékoztat az MTI.

Samarin 1971-ben született Taganrogban. Elvégezte a Novocserkasszki Katonai Parancsnoki Híradástechnikai Főiskolát, majd a Katonai Híradástechnikai Akadémiát, ezt követően 1992-től a távol-keleti katonai körzetben szolgált, különböző beosztásokban. 2010-ben a keleti katonai körzet híradástechnikai vezérkari főnöke helyettesének nevezték ki. 2021 óta az orosz fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetője, a vezérkari főnök helyettese. Kitüntették a Haza Szolgálatáért Érdemrend II. fokozatával.

Az elmúlt hónap során több tábornokot tartóztattak le Oroszországban, köztük Tyimur Ivanov védelmiminiszter-helyettest, Jurij Kuznyecovot, a katonai tárca személyzeti osztályának vezetőjét, és Ivan Popovot, a déli katonai körzet 58. hadseregének volt parancsnokát.

Ivanovot csaknem 1,2 milliárd rubel kenőpénz elfogadásának gyanújával április végén vették őrizetbe. A nyomozás szerint a védelmi minisztérium cégei „ellentételezés nélkül végeztek el építési és javítási munkálatokat a feltehetően Ivanov tulajdonában lévő létesítményekben”. Ivanov, akit tisztségéből felfüggesztettek, ártatlannak vallotta magát.

Kuznyecovot azzal vádolják, hogy összesen 30,5 millió rubel kenőpénzt fogadott el Ljova Martiroszjan vállalkozótól. A nyomozás szerint a tábornok segített Martiroszjannak abban, hogy szerződéseket kössön a Sztyemenko hadseregtábornokról elnevezett Krasznodari Katonai Főiskolával szállodai szolgáltatások nyújtására, 372 millió rubelért. A tábornoknál tartott házkutatás során az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint több mint 100 millió rubel értékű pénzt, aranyérméket, drága karórákat és egyéb luxuscikkeket találtak.

Popovot május 17-én tartóztatták le nagy kárt okozó csalás ügyében. A Vedomosztyi című lap szerint a volt parancsnokot azzal gyanúsítják, hogy erődítmények építésére szánt fémszerkezeteket tulajdonított el és értékesített. A tábornok ártatlannak vallotta magát.

Mi várható Iránban, miután vasárnap helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnök? A szakértők szerint hatalmi harc indulhat meg az elnöki székért, hosszú távon pedig egy újabb erőskezű politikus felemelkedése várható.

Az elnöki feladatokat ideiglenes jelleggel a 68 éves Mohammad Mokhber vette át, aki 2021 augusztusa óta tölti be az első alelnöki posztot. Iránban a következő elnökválasztást 2025-ben tartották volna, ám az iráni törvények értelmében Raiszi halála miatt ötven napon belül előre hozott elnökválasztást kell tartani.

Káosz van Iránban – mondta a Magyar Nemzetnek  Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója. Szerinte nem egyszerű feladat elé néz a perzsa ország, ugyanis hatalmi harc indulhat meg az elnöki székért: Raiszi ugyanis nemcsak államfő volt, őt szánták a már 85 éves Ali Hamenei ajatollah, azaz Irán legfelsőbb vezetőjének utódjának is. A szakértő azt mondta, most a rendszer jövője a tét.

Tárik Meszár az bydapesti Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a magyar lapnka elmondta, egyelőre még semmit sem tudni arról, ki lehet Raiszi utódja. „Az elnöki pozícióra sokan jelöltethetik magukat, de a 12 tagú Őrök Tanácsa dönti el, hogy ki indulhat a választáson. Az Őrök Tanácsa tagjainak kinevezésére meg maga a legfelsőbb vezető van leginkább hatással, hat tagját közvetlenül ő nevezi ki” – hangsúlyozta Meszár. Szerinte a konzervatívabb jelöltek indulhatnak elsősorban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni rendszer feje alapvetően a legfelsőbb vezető, azaz Hamenei ajatollah.

Tárik Meszár szerint Raiszi halálának inkább belpolitikai következményei lesznek, ugyanis az iráni elnöknek voltak ellenlábasai is. „Óriási tüntetések voltak Mahsza Amini halála után, amikor tömegek követelték távozását – idézte fel az iráni nő 2022 szeptemberében bekövetkezett halála utáni eseményeket. Hosszú távon viszont egy újabb erőskezű politikus felemelkedése várható, de ehhez még el kell telnie egy kis időnek” – tette hozzá a szakértő. Úgy látja, a jelenlegi geopolitikai helyzetben Irán nem is teheti meg, hogy mérsékeltebb politikát folytasson. – maszol.ro

Hétfőn este nyolc óra után tíz perccel 4,4-es erősségű földrengés volt a dél-olaszországi Nápolyban – közölte az olasz geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV). A földrengés fészke az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a Campi Flegrei vulkáni terület térségében volt, 10 kilométeres mélységben. Az USGS 4,1-es erősségűre becsülte a földmozgás erejét – írja az MTI.

Sajtójelentések szerint a rengést a környező településeken és Nápolyban is érezték. Nincsenek értesülések nagyobb károkról, vagy esetleges áldozatokról, sokan azonban megijedtek, és az utcákra szaladtak. A tűzoltósághoz a házak falában keletkezett repedésekről és leomló vakolatdarabról érkeztek bejelentések. A mentőegységek most kárfelmérést végeznek.

Különösen az epicentrum környékén álló házak inogtak meg – mondták helyi lakosok a Corriere del Mezzogiorno című helyi lapnak nyilatkozva. A rövid, de erőteljesnek érzékelt földlökést több kisebb földmozgás előzte meg. A térségben legutóbb tavaly szeptemberben regisztráltak 4,2-es erősségű földrengést.

A hágai ügyész abszurd és hamis kérése egész Izrael ellen irányul – fogalmazott az X-en (volt Twitter) megjelent üzenetében Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn, arra reagálva, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, valamint a Hamász három legfőbb vezetője ellen.

„A hágai ügyész abszurd és hamis kérése nemcsak Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere, hanem egész Izrael ellen irányul” – szögezte le a politikus. „Az izraeli hadsereg katonái ellen irányul, akik óriási hősiességgel harcolnak az aljas Hamász-gyilkosok ellen, akik október 7-én rettenetes kegyetlenséggel ránk támadtak” – tette hozzá Netanjahu az MTI szerint.

„Az ICC ügyésze miféle pimaszsággal meri összehasonlítani a Hamász szörnyetegeit az izraeli katonákkal, a világ legerkölcsösebb hadseregével? Hogyan hasonlíthatja össze őket a Hamásszal, amely gyilkolt, gyújtogatott, lefejezett, erőszakot tett, és elrabolta nővéreinket és fivéreinket?” – tette fel a kérdést.

Netanjahu úgy fogalmazott, hogy Izrael miniszterelnökeként „undorral” utasítja vissza az ügyész Izrael és a Hamász „tömeggyilkosai közötti összehasonlítását”. Ez a valóság teljes eltorzítása. Éppen így néz ki az új antiszemitizmus, amely a nyugati egyetemi kampuszokról a hágai bíróságra költözött – tette hozzá.

„Izraeli polgárok, egy dolgot ígérek nektek: kudarcot vall a kísérlet, hogy megkössék a kezünket… Nyolcvan éve a zsidó nép nem tudott védekezni ellenségeivel szemben, de ennek vége. Izrael miniszterelnökeként megígérem, hogy semmilyen nemzetközi fórum nyomása vagy döntése nem akadályoz meg bennünket abban, hogy lecsapjunk a minket elpusztítani vágyókra” – közölte Netanjahu.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma hivatalosan is kezdeményezte csütörtökön, hogy meginduljon marihuána veszélyes kábítószer státuszának megszűntésére vonatkozó eljárás. A Merrick Garland, igazságügyi miniszter, és szövetségi főügyész által jóváhagyott javaslat szövetségi szinten elismerési a kannabisz orvosi célú felhasználását, valamint megállapítja, hogy a használata kevesebb káros hatással jár, mint a legveszélyesebbeknek tartott kábítószerek, számol be az MTI.

A kábítószerügyi szövetségi hivatal (Drug Enforcement Administration) a kormányzati kezdeményezés nyomán közvitát indít a javaslatról, ami az átminősítési folyamat kezdete. Amennyiben a marihuána besorolásának módosítása zöld utat kap, akkor a kábítószerek 1-es számú jegyzékéből (Schedule I) átkerül a 3-as számú nyilvántartásba (Schedule III). Az indiai kendert, azaz hasist a jelenlegi besorolása egy szintre helyezi a heroinnal és LSD-vel, míg az új besorolás alapján a ketaminnal és bizonyos anabolikus szteroidokkal kerülne azonos osztályba.

A besorolás megváltozása ugyanakkor nem jelentené automatikusan a kábítószer rekreációs célú használatának legalizálását. Joe Biden elnök 2022-ben kezdeményezte a marihuána használatának liberalizálását, és tavaly kegyelmet adott több ezer embernek, akit hasisbirtoklás miatt ítéltek el szövetségi bíróságokon, és kegyelmi intézkedésekre szólította fel a szövetségi államok kormányzóit is. A demokrata adminisztráció marihuánát érintő liberalizációs lépéseinek kritikusai szerint ez a kábítószer egyfajta „előszobája” a keménydrogoknak, ezért veszélyeket hordoz magában a veszélyességi besorolás átminősítése is.

A Robert Fico elleni merénylet számos biztonsági kérdést felvet. „A közzétett videók alapján azt lehet látni, hogy a szlovák miniszterelnök biztonsági embereit sokkolták a történtek” – fogalmazott Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a hirado.hu kérdésére válaszolva.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiában megjelent helyszíni videók tanúsága szerint Robert Fico védelmében több hiányosság is szembetűnt.

Mint mondta, a meglőtt miniszterelnököt egy személyautó hátsó ülésére tették, a jelek szerint pedig nem volt egy olyan személy a csapatban, aki felcserként elvégezhette volna a szükséges életmentő beavatkozásokat. Ezenfelül pedig szükség lett volna egy olyan autóra, ami akár mentőautóként is funkcionál, hogy fekvőhelyzetben szállíthassák el a sérült személyt.

„Ezt mindenképpen érdemes lesz kielemezni” – fogalmazott, majd kiemelte: más országok biztonsági szolgálatai is kockánként fogják elemezni a történteket, hogy a saját munkájuk miatt is okuljanak belőle.

Kiválthat-e láncreakciót egy ilyen merénylet? Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy „egy ilyen esetben mindig számolni kell egyfajta szívóhatással: adott esetben más is gondolhatja azt, hogy pár perc hírnevet tud szerezni”. Emlékeztetett, hogy például a világhírű Beatles énekesének, John Lennonnak a gyilkosát egyértelműen a hírnév motiválta.

„A médiafigyelem vonzhatja az ilyen elkövetőket, de a politikusok elleni merényletnél valójában kevés ilyen példáról beszélhetünk” – jelentette ki Horváth József. A szlovák kormány szerdai ülését követően Nyitrabányán (Handlova) egy férfi meglőtte Robert Fico szlovák miniszterelnököt. A rendőrség egy 71 éves lévai gyanúsítottat őrizetbe vett.

Robert Fico életmentő műtétje közel négy órán át tartott. A médiaértesülések szerint a miniszterelnök késő este eszméleténél volt. A sajtóban idézték Tomas Taraba miniszterelnök-helyettest, aki a BBC brit közszolgálati műsorközlőnek úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint a műtét sikeres volt.

Május 16-17-én tesz állami látogatást Kínában Vlagyimir Putyin orosz elnök, hivatali partnere, Hszi Csin-ping meghívására, ez lesz a hivatalba lépése utáni első külföldi útja – közölte kedden a Kreml.

Putyin Pekingbe és Harbinba látogat majd el. Utóbbi városban részt vesz a nyolcadik orosz-kínai expó és a negyedik orosz-kínai régióközi együttműködési fórum megnyitó ünnepségén, valamint találkozik a Harbini Műszaki Egyetem diákjaival és tanáraival. A két elnök gálaesten fog megemlékezni a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról – számolt be az MTI.

Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Putyin és Hszi „részletesen megvitatja az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát”, valamint „meghatározza az orosz-kínai gyakorlati együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú területeit”. A felek emellett véleménycserét folytatnak a legégetőbb nemzetközi kérdésekről.

A Kreml szerint a megbeszéléseket követően az államfők közös nyilatkozatot tesznek közzé, a felek pedig több kétoldalú dokumentum aláírását tervezik. Putyin a tervek szerint találkozik majd Li Csiang miniszterelnökkel is, akivel a kereskedelmi, a gazdasági és a humanitárius szférában történő együttműködésről fog tárgyalni.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin útja válasz lesz Hszi első hivatalos látogatására, amely tavaly az elnöki eskütétele után Moszkvába vezetett. A diplomáciai protokoll szerint az állami látogatás státusza a legmagasabb a külföldi látogatások rangsorában. Putyin legutóbb tavaly októberben járt Pekingben, ahol az Egy övezet, egy út fórum fő vendége volt.

A vatikáni múzeumok alkalmazottjainak egyötöde jogi eljárást kezdeményezett munkakörülményeik, valamint a személyzet és a látogatók biztonságának hiánya ellen tiltakozva – jelentette be az ügyvédjük, írja az AFP alapján az Agerpres. A kezdeményezés a Vatikán alkalmazottjai által indított első „kollektív kereset”.

Negyvenkilenc alkalmazott – köztük 47 őr – hivatalos felszólítást küldött Fernando Vérgez Alzaga bíborosnak, Vatikánváros Állam Kormányzósága elnökének, mely a Szentszék kormányzását gyakorolja a pápa felügyelete alatt. „A munkakörülmények aláássák minden alkalmazott méltóságát és egészségét. A rossz gazdálkodás nyilvánvaló, és még súlyosabb lenne, ha kizárólag a nagyobb profitszerzés célja lenne az oka” – írták a Corriere della Sera napilap által nyilvánosságra hozott és az AFP-nek ügyvédjük által megerősített információk szerint.

A kezdeményezést – a szakszervezeteket nem ismerő városállam – a Vatikán alkalmazottjai által indított első „kollektív keresetnek” nevezik. Célja, hogy közvetítést indítson el: ha a közvetítés kudarcba fullad, vagy ha a Vatikán nem válaszol, akkor peres eljárást kockáztat. A felperesek úgy vélik, hogy a túlzottan korlátozó szabályok, valamint a munkához és a szociális biztonsághoz való jog megsértésének áldozatai.

Rámutatnak például arra, hogy amikor bármilyen okból betegszabadságon vannak, nem hagyhatják el a házat, mert a szociális szolgálat ellenőrei bármikor meglátogathatják őket. Állításuk szerint egyeseket azért büntettek meg, mert a házi látogatások idején orvosnál voltak. A panaszosok szerint a túlórákért a rendes munkaidőnél kevesebbet fizetnek, a beosztások és előléptetések önkényesek, és a munkaviszony megszűnése esetén a társadalombiztosítási fedezet nulla. „A Vatikánban nincs munkanélküliségi biztosítás, nincs pénzügyi támogatási intézkedés válság vagy teljes állásvesztés esetén” – jegyzik meg. A COVID-19 járvány idején a múzeumok bezárása miatt otthon maradni kényszerülő alkalmazottaknak a saját fizetésükből kellett megtéríteniük a le nem dolgozott órákat – mondják.

Azt is kifogásolják, hogy a Vatikán a biztonsági szabályok által előírtnál több látogatót fogad. A vatikáni múzeumok – egyik különlegességük a Sixtus-kápolna – 700 alkalmazottat foglalkoztatnak, köztük 300 őrt, valamint magasan képzett műkincs-restaurátorokat és kutatókat, akik a gazdag gyűjteményeket gondozzák. Évente több millió látogatót fogadnak, és értékes bevételi forrást jelentenek a Szentszék számára.