A roma közösség problémáit és lehetőségeit vitatták meg az I. Érmelléki Roma Konferencián, amelynek városunk adott otthont augusztus 25-én az Ady Endre Magyar Kulturális Központban. A köszöntőbeszédek sorát Mocsár László, a Partiumi Oktatásért Egyesület elnöke nyitotta meg. Elmondta, nagy örömükre szolgált elvállalni az esemény megszervezését, és a helyi polgármesteri hivatallal közösen lebonyolítani azt, hiszen egyesületük az oktatásért jött létre, az érmelléki oktatásnak pedig egy nagyon fontos szegmensét képezi a helyi roma közösség. Kiemelte, hogy az érmelléki magyar oktatás romák nélkül elképzelhetetlen, és amennyire mi, kisebbségiként hátrányt szenvedünk, ők még nagyobb hátránnyal indulnak neki az iskolai életnek, ezért mindenképp foglalkoznunk kell a helyzetükkel.

A házigazda Béres Csaba polgármester az előzményekről beszélt köszöntőjében. Elmondta, hogy az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen moderátorként vett részt egy olyan beszélgetésen, melynek a fő témája az volt, hogy milyen erőforrást jelentenek a romák a Kárpát-medencében. Ott, akkor többekben megfogalmazódott az ötlet, hogy itt is hasznos lenne a témával kapcsolatos konferenciát szervezni, hiszen az érmelléki tömbmagyarságnak körülbelül 25 százaléka a magyarajkú roma kisebbséghez tartozik. Mint mondta, ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell, hiszen kötelességünk, de ugyanakkor saját érdekünk is segíteni a felzárkózásban azokat, akik társadalmi helyzetükből adódóan nem kapták meg azt a szociális hátteret, azt a nevelést vagy pedagógiamodellt, amit például mi.

A szakmai előadások sorát dr. Pásztor Rita, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) humántudományi tanszékének tanszékvezető-helyettese indította Észak-bihari kutatási körkép. Oktatás és kisebbség című bemutatójával. Beszélt többek közt a korai iskolaelhagyás problémájáról, ami a roma közösségekre a legjellemzőbb, részletezte a települési környezet hatásait, kitérve a társadalmi-területi összefüggésben vett hátrányos helyzet oktatási jellemzőire, de beszélt térségünk egyik sajátos jelenségéről is: a tanulási migrációról és az ennek hátterében meghúzódó okokról.

Őt követte dr. Tolnai Tímea, a PKE humántudományi tanszékének adjunktusa Magyarok és romák az oktatásban Bihardiószegen című előadásával, melyben a településen végzett kutatásuk eredményeit részletezte. Kitért az ott tapasztalt, roma szülők és diákok körében előforduló nehézségekre, problémákra. Ezek közül a legjellemzőbbek a nem megfelelő higiéniás körülmények, a tanulás otthoni és iskolai feltételeinek hiánya, az alacsonyabb szintű tanulási motiváltság, de a külföldi idénymunka okozta kimaradás is, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a romák körében jelentős a lemorzsolódási arány és a gyakori osztályismétlés.

Csorba Kinga, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) filozófia tanszékének doktorandusa a roma közösség helyzetét ismertette a multikulturalizmus és a kisebbségi jogok összefüggésében. Röviden bemutatta a roma nemzetet és eredetüket, a romák helyzetét régen és napjainkban, kitért a roma önszerveződési folyamatokra. Végezetül pedig megemlítette a pályázati forrásokban rejlő lehetőségeket, és bemutatott néhányat a Székelyhídon zajló vagy már lezárult pályázatokról, melyek többek között a romák felzárkóztatását célozzák.

A konferenciára online kapcsolódott be dr. Ravasz József, a komáromi Selye János Egyetem docense, aki a romák társadalmi és szociális helyzetéről beszélt az egykori Csehszlovákiában, illetve a mai Szlovákiában. Átfogó képet adott társadalmi berendezkedésükről, az egykor rájuk legjellemzőbb mesterségekről (kovács, zenész, lókupec), valamint az állami politikában betöltött szerepükről, ami az 1989-es, úgynevezett bársonyos forradalom előtt elenyésző volt, a rendszerváltás után azonban egyre több roma politikai és kulturális szervezet alakult meg.

Az előadók sorát Béres Csaba zárta, aki ezúttal nem városvezetői, hanem romológusi minőségben, a Nagyváradi Állami Egyetem szociológia tanszékének doktoranduszaként szólt a jelenlévőkhöz. Előadásában (A roma közösségek társadalmi integrációjának tényezői és lehetőségei az Érmellék mikrórégióban) részletezte a neoprotestáns egyházak hatását és a vallásváltás okát a Székelyhíd és a hozzá tartozó falvak roma lakosságának körében, az oktatás szerepét az integrációs folyamatokra, illetve a munkavállalás kérdését a romák körében. Végezetül Fekete Katalin kultúrigazgató, az esemény moderátora megköszönte a szakmai előadóknak és a megjelenteknek, hogy részt vettek a konferencián, amely a Partiumi Oktatásért Egyesület szervezésében, a székelyhídi polgármesteri hivatal, a Partiumi Keresztény Egyetem és az Ér Hangja Egyesület közreműködésével valósult meg.


Írta: Szücs-Pap Enikő