Borkóstolónak adott helyet a hegyköz­szent­miklósi Hegyköz-Ér Panzió és Étterem július 23-án. A bemutatott borok a bihardiószegi Szőnyi László borászatából származtak. Ez a „családi vállalkozás” már generációk óta foglalkozik  szőlészettel-borászattal, ám a jelenlévő tulajdonos csak 2014 óta szenteli idejét ennek a nemes foglalkozásnak.

A terembe belépve egy kedves fiatalember köszöntötte az érkezőket. Az előregisztrációnak köszönhetően mindenkinek saját helye volt, nem volt kavarodás. (Pluszpont a szervezőknek.) Az asztalnál várakoztak az előkészített „borkorcsolyák”, valamint ízlésesen elhelyezett almaszeletek is. Minden bor előtt egy rövid bemutatás, történet került az „asztalra”, ez is elősegítette a jó hangulat létrejöttét. Ízelítőt kaphattunk egy bortermelő család mindennapjaiból, nehézségeiből-örömeiből. Természetesen a gazda járta körbe a vendégeket, mindenkinek töltött az ízesebbnél-ízesebb nedűkből, de aki akart, az még repetázhatott is.

A borkóstolást nagyon finom őzpörkölt koronázta meg és magától értetődik, hogy a jelenlévők ajkairól felcsendültek a magyar nóták hangjai is. A résztvevők a következő nedűket kóstolhatták meg: neuburger, ottonel muskotály, tramini, cserszegi fűszeres, chardonnay (2020-as évjárat), chardonnay barrique (2019-es évjárat),  szürkebarát barrique (2019 és 2020), valamint az est egyetlen vörösbora, egy tavalyi medina+.

Az egész estére elmondható: jó házigazda, jó borok, valamint a jó társaság. Szeretettel várjuk a folytatást!

Borkészítés őszintén, becsülettel és szívből

Szőnyi László borászatában most 1,8 hektár esik aktív megmunkálás alá, itt tizennégy szőlőfajtát termesztenek. Dominálnak a fehér borok előállításában résztvevő ottonel muskotály, sauvignon blanc, chardonay, szürkebarát. A megtermelt szőlő felhasználásával kilenc-tizenegy nedű alkotja a termékpalettát, de ez nagyban  függ az időjárástól, illetve az adott fajták termésmennyiségétől. Vannak évek, mikor egy- vagy többfajta szőlő nem hozza a megszokott/elvárt termésmennyiséget. Ilyenkor ezekből cuvée készül, ami jól szokott sikerülni. Természetesen vannak kedvenc fajták is, mint például a cserszegi fűszeres, szürkebarát, chardonnay, valamint a cabernet sauvignon. Fontos kérdés egy szőlészet-borászatban nemcsak a jó minőségű szőlő megtermelése, ebből jó borok előállítása, de a végtermék eladása is. Számszerűsítve ez évi 3500–6000 litert jelent, amit eddig helyi szinten értékesítettek. 

Szőnyi László elmondta, tizenhat évi németországi  élet után – ahol egy személygépkocsi-szoftvereket fejlesztő multicégnél volt projekt- és csoportvezető – 2019 tavaszán visszaköltöztek. Bár a két foglalatosság látszólag távol áll egymástól, mégis van egy közös pont: a teremtés! „Mindegyiket csak őszintén, becsülettel és szívből lehet csinálni; egyikben sem lehet csalni, hazudni, mert az úgyis megmutatkozik a végtermék minőségében” – vallja a bihardiószegi borász.

A saját munkát nem számolva, egy jó bor elfogyasztása közben az embereken látszik, hogy ez mekkora élvezetet okoz számukra. A saját borok végigkóstolásánál is örömöt jelent a jól bevégzett munka tudata. Így lesz egy szakmából elhivatottság és el lehet jutni abba a szerencsés állapotba, amikor a munka és a hobbi egy és ugyanaz az ember életében. A szőlőben a munka nem nyűg, hanem élvezet, amint látja az ember a növények fejlődését, minden egyes tőke szinte személyes ismerőssé válik. Fontos, hogy a gazda tudja mi történik a szőlőjében, ne mások által megművelt terület legyen a parcella, ne csak egy számszerű adat. Ezt nem elég csinálni, ezt szeretni kell, mert a borban csakis így található meg a lélek, a gazda szeretete. Egyensúlyt kell találni a régi módszerek, valamint az új technológia közt (itt már minden gépesítve van, a szedés, a bogyózás, a préselés, a hűtés). Csakis így maradhat benne a borban a lélek.

A szőlészetbe-borászatba bele lehet születni, de fontos a folyamatos továbbképzés is. Ez a család mellett meglehetősen nehéz, de ha az ember rászán napi egy órát, három éven belül az adott szak specialistájává válhat olvasással, kérdezéssel, másokkal történő beszélgetéssel. Kóstolgatni lehet és kell is a mások borait. Szerencsére borászati téren is elég jó szakirodalom létezik már, az ott leírtak betartásával már jó nedűket lehet készíteni, de éles, konkrét helyzetekből is sokat tanul az ember. A technológiát muszáj követni, de ezt az egészet még tovább árnyalhatnák olyan „apróságok”, mint a hordó mérete, az érlelés hossza, a hőmérséklet az erjedés során. Többféle bort lehet így kikísérletezni ugyanabból a szőlőtermésből. Vannak fajták, melyeket lehet simán fahordóban tartani/érlelni, ellenben vannak olyanok is, amelyeket inkább inox hordókban érdemes tartani. Egyazon gazdaságon belül így élhet egymás mellett a régi és az új. Szőnyiék gazdaságában az érlelés 20%-a történik fahordókban, míg a többi 80% már reduktív módon érlelődik.


Írta: Béres Imre