Futva hoztak Debrecenből adományokat a Gyermek Jézus-otthonba

Adománycsomagot kapott a Gyermek Jézus-otthon: a magyarországi önkéntesek a szeretetből fakadó segítségnyújtás által vezérelve mintegy harmincan futottak Debrecenből Székelyhídig.

Negyedik alkalommal startolt a csoport a debreceni Megtestesülés plébániatemplom elől, célul tűzve ki a Székelyhídi Gyermek Jézus Otthont, amely az egykori Stubenberg-kastélyban működik. Céljuk elsősorban a jótékonykodás, adományokból összegyűlt ruházati és használati tárgyakat, tartós élelmiszereket, játékokat hoztak magukkal. Az önkéntes futók a télvégi nap reggeli órájában indultak útnak és késő délután érkeztek meg a kastélyépületbe. Nem volt kötelező jellegű a teljes táv megtétele, mindenki annyit vállalt be, amennyire erejéből futotta. Kifulladáskor a csomagokat szállító, kísérő furgonra fel lehetett szállni. Az utolsó száz métereket az eléjükbe siető otthonlakókkal közösen tették meg, a gyermekek ragaszkodó szeretettel fogadták a jótékonykodókat, többüket az előző évekből már jól ismerték. Ilyen volt dr. Major Tamás fülorrgégész szakorvos, a jótékonysági futás kezdeményezője, aki elmondta, hogy először 2005-ben vett részt hasonló akcióban. Akkor Dévára látogattak a Szent Ferenc-alapítványhoz, a távot nem gyalog, hanem motorbiciklin tették meg. Később több hasonló célzatú motoros kiruccanást szerveztek különböző helyszínekre. Időközben életmódváltásra kényszerült, letette a kétkerekűt, és futni kezdett. Mint mondta, nagyobb élvezet izomerővel megtenni a távot, ennek zarándoklatjellege is van.

Első alkalommal még tucatnyian sem vállalták a futást, de azóta egyre többen jelentkeznek. Az adományozók száma is megtöbbszöröződött, így az évenkénti futással egybekötött akción kívül más alkalommal is el-ellátogatnak a Szent Ferenc-alapítvány székelyhídi otthonába.

Az időjárás nem kedvezett a maratoni táv megtételének, de a már jól ismert hálás és szeretetteljes gyermekarcok viszontlátásának a vágya háttérbe szorította a nehézségeket. Az adományok kipakolásánál is segédkeztek a vendéglátó gyermekek, kíváncsian találgatták, hogy melyik dobozban vajon mi lehet.

Kovács Ágnes (középen) köszönetet mond az adományokért.

Kovács Ágnes, a Gyermek Jézus-otthon vezetője a szépen berendezett ebédlőbe tessékelte a vendégeket, ahol meleg ebéd várta őket. Közben jutott idő megköszönni a hozott ajándékokat. Esténként közös imával emlékeznek az otthon minden jótevőjére, ahogyan eddig is tették – mondta Ágnes aszszony. A gyermekektől nehéz volt a búcsúzkodás, aztán autóba ültek a futva segítők. Ígérték: nemsokára visszajönnek.


Írta: D. Mészáros Elek